A hosszú távú takarékoskodást érdemes mielőbb kezdeni, 5-10 éves eltérés a jövőre való pénzügyi felkészülés megkezdésében, látványos különbséget eredményezhet a nyugdíjba vonulás idejére felhalmozott megtakarításban. Ennek ellenére éppen a 25-34 évesek utasítják el legnagyobb arányban a havi rendszeres nyugdíjcélú megtakarítást, mutat rá az Aviva egy 2011-es felmérése. Ráadásul a GfK Retail Banking Monitor legfrissebb vizsgálata szerint már csak a lakosság 18 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami azt jelenti, hogy visszaestünk a 2004-es szintre a nehezen kiszámítható gazdasági környezetnek köszönhetően. Aki pedig mégis félretesz, főleg a váratlan kiadásokra és nem a jövő biztonságára gyűjt. Ennek ellenére az ING Biztosító a megtakarítás jellegű életbiztosítások előretörését prognosztizálja.

Elsősorban a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerben bekövetkezett szervezeti és szabályozási változások teremtettek olyan űrt, amelyet a megtakarítási célú életbiztosítások betölthetnek, állítja legfrissebb piaci kitekintésében az ING.
– A pénztári rendszer átalakulásával a rendszeres megtakarítóknak újra kell gondolniuk korábbi stratégiáikat. A magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlatilag megszűnt (mint ismeretes márciusban ismét döntési helyzet előtt állnak a tavaly januárban a maradás mellett döntő tagok), az önkéntes pedig kárvallottja lett a cafeteria rendszerrel kapcsolatos adózási változásoknak mivel a munkaadók kevésbé motiváltak a juttatásra. Marad tehát kézenfekvő kiútként a megtakarítási célú életbiztosítás – mondja Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az életbiztosító első embere szerint az életbiztosítások népszerűség-növekedésének folyamatát pozitívan befolyásolhatja a végtörlesztés is, amelynek köszönhetően a lakosság széles rétegei vetették le hiteltörlesztési terhüket, és szánhatnak a jövőben a korábbinál többet rendszeres megtakarításra. Kovács Zsolt ugyanakkor úgy látja, hogy az életbiztosítók nem kényelmesedhetnek el.
– Akinek több pénze van az adórendszer változásai miatt, esetleg a végtörlesztés révén megszabadult a tartozásaitól, jellemzően tudatosabban választ befektetési eszközt, illetve szolgáltatót. Ők átlátható és megfelelő minőséget jelentő termékeket igényelnek – hangsúlyozza a szakember.

A szektor elkényelmesedése ellen hat az is, hogy a megtakarítási célú életbiztosításokkal szembeni ügyfélelvárások folyamatosan változnak, és ez állandó reakciókényszert jelent. „A fő változás, hogy a külső környezet növekvő kiszámíthatatlansága miatt a korábbiakhoz képest kevésbé mernek elköteleződni az ügyfelek” – hangsúlyozza Kovács Zsolt. A vezető hazai életbiztosító első emberének tapasztalatai szerint ez elsősorban a szerződésekben vállalt rövidebb futamidőkben, illetve a kisebb megtakarítási összegekben érhető tetten.

Az életbiztosítási termékek rugalmasabbá tehetők például a díjfizetéssel kapcsolatosan: van olyan biztosító, ahol ma már lehetőség van kifejezetten kis összegek rendszeres megtakarítására, halasztott vagy csökkentett díjfizetésre, de akár a díjfizetés egy-két éves szüneteltetésére is.
A rugalmasság nyilvánul meg a korábbinál rövidebb futamidők kapcsán, miként rugalmasabban választhatók meg a konstrukciók mögött álló eszközalapok is. További, a változó ügyféligényeket tükröző evolúciós lépés a tanácsadási funkciók előtérbe állítása, vagy a különféle kiegészítő assistance szolgáltatások megjelenése.

Lehet adómentes juttatásként is

Ismerve az állami nyugdíjak szintjének bizonytalanságát és a nagyon alacsony hazai öngondoskodási hajlandóságot és képességet, a munkáltatóknak is van felelősségük abban, hogy dolgozóikat a hosszú távú megtakarítások irányába tereljék.

A béren kívüli juttatások között vannak, amelyek azonnal felhasználhatók, ám számtalan hosszú távú megtakarítást is támogat az állam adókedvezménnyel. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás (erről bővebben itt olvashat), valamint bizonyos életbiztosítások. Ez utóbbi kakukktojás a felsorolásban: míg az első kettő évi ötszázezer forintig a kedvezményes adózású, 30,94 százalékkal sújtott juttatások közé tartozik, a kockázati életbiztosítás egyike a kevés adómentesen adható juttatásoknak.

Mielőtt azonban megkötnénk a biztosítóval a szerződést, érdemes a NAV állásfoglalását kikérni, hogy vajon a kiválasztott konstrukció beleesik-e a törvény által szigorúan lehatárolt adómentesen adható kockázati biztosítások körébe. Arra sem árt ugyanakkor odafigyelni, hogy a kiválasztott konstrukciónak legyen visszavásárlási értéke. Ettől válik ugyanis megtakarítássá.

Szigorodnak a szabályok

Az öngondoskodás eszményének és gyakorlatának meggyökereztetési folyamatát támogatja a pénzügyi közvetítői szektor szabályozási szigorításának gőzerővel zajló európai uniós, illetve kibontakozóban lévő hazai tendenciája.
– A professzionális, az ügyfelek hosszú távú érdekeit szem előtt tartó, minőségi pénzügyi közvetítői szektor az öngondoskodás egyik alappillére. A pénzügyi tanácsadó, aki képes és hajlandó átlátni ügyfele valós hosszú távú érdekét, az egyik legfőbb katalizátor ebben a folyamatban. A szabályozás feladata, hogy ez a fajta pénzügyi tanácsadó ne a kivétel legyen. Úgy vélem, e tekintetben jó irányban haladunk, ám tennivaló még akad bőven – emeli ki Kovács Zsolt.