Mint arról már korábban beszámoltunk, a Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint a nyugdíjpénztári ág fennmaradásának záloga, hogy a tagok önkéntes működési célú adományokkal járuljanak hozzá a pénztárak működéséhez, máskülönben a hatályos jogszabályi környezetben a kasszák halálra vannak ítélve.

A szövetség nemrég készült felmérése szerint a tagok csupán töredéke vallotta azt, hogy - ellentétben a tavalyi döntésével -, ezúttal inkább visszalép az állami rendszerbe, sőt jelentős részük számára elfogadhatónak tűnt a szövetség által vázolt alternatíva. Ők elvileg fizetni is hajlandóak azért, hogy – most már önkéntes alapon – folytassák nyugdíjcélú megtakarításukat.

Ismerve a hazai megtakarítási volument és a lakosság hosszú távú megtakarítási hajlandóságát, a konkrét döntésben valószínűleg nagy szerepe lesz a havonta minimálisan fizetendő önkéntes adomány nagyságának is. Eddig azonban csupán két pénztár tette közzé honlapján, hogy ez ténylegesen mibe kerülne a tagoknak (feltételezve, hogy akik eddig maradtak, ezután is a pénztár tagjai lesznek).

A tavalyi visszalépés után legtöbb maradóval, közel 20 ezer taggal bíró ING az idén nem kér önkéntes hozzájárulást a tagjaitól, jövőre pedig a pénztár március elején összehívott közgyűlése 4000 forintban állapította meg a minimálisan szükséges tagi adomány mértékét (amennyiben nem változik a tagok száma és mindenki hajlandó adományt fizetni). Az összeget nem írják jóvá a pénztártag számláján, az kizárólag a kassza működését fedezi. Ezen felül, a törvény értelmében a pénztártagoknak tagdíjat is kell fizetniük, amelynek 99,1 százaléka lesz a megtakarítás, 0,9 százaléka pedig működési tartalék. A mindenkire érvényes, kötelező tagdíj összegéről az ING a következő közgyűlésén dönt. A tervek szerint ez 500 forint lesz, de ahhoz, hogy valaki érdemben gyarapíthassa megtakarítását, 4000-8000 forintos tagdíjat kellene havonta fizetnie, olvasható a pénztár által kiadott tájékoztatóban.

A jelenleg a második legnagyobb tagsággal rendelkező OTP Magánnyugdíjpénztár honlapján is megjelent a pénztár március 8-i küldöttközgyűlésén elfogadott határozat. Úgy tűnik, a kassza továbbra sem adományokból akarja fenntartani magát, hanem tagdíjból: a kötelezően fizetendő havi mértéket határozták meg a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatában. E szerint „a tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás”. Minimális mértéke 2012. január 1. és 2012. május 31. között havonta 1000 forint, amelyet 2012. június 30-ig egy összegben fizethetnek be a tagok. A második félévben a minden pénztártagra kötelező érvényű tagdíj legkisebb összege – felső korlát nincs – már havi 5000 forintra nő. Vagyis a még mindig a legtöbb taggal bíró pénztárban maradók – immár önkéntes alapon – minden hónapban legalább 4505 forinttal fogják gyarapítani nyugdíj célú megtakarításuk tőkeösszegét. A kasszának így 495 forint marad tagonként működésre.

Bár a honlapon szerepel, hogy „amennyiben a pénztártag a tagdíjbefizetésből eredő részen túl hozzá kíván járulni a pénztár működéséhez, akkor fizethet a pénztár részére adományt.”, szemben az ING-vel, ennek kötelező jellegéről nincs szó. Mint ahogyan arról oldalunkon korábban beszámoltunk, a Stabilitás Pénztárszövetség szerint a magán-nyugdíjpénztárak a további biztonságos üzemeltetéshez a tagok önkéntes tagi adományaira számítanak mindaddig, amíg érvényben marad a pénztárakra vonatkozó szabály, mely szerint a tagdíjnak legfeljebb 0,9 százalékát fordíthatják működésre.

Egyre több megszűnik

A 2011 januárjában harmadik legnagyobbként, több mint 16 ezer fős tagsággal fennmaradt Aegon viszont a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Az épphogy a 2000-es küszöböt (a PSZÁF visszavonta azoknak a kasszáknak a működési engedélyét, amelyek nem érték el a 2000 fős taglétszámot) a magán pillér államosítását követően – teljesítő Erste már korábban így tett.

Az Aegon vezetősége a pénztár honlapján arról tájékoztatta a tagságot, hogy „a magánnyugdíjpénztári szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, a biztonságos és tervezhető működtetés ellehetetlenülése miatt azt fogja javasolni a küldöttközgyűlésnek, hogy döntsön a magánnyugdíjpénztári ágazat jogutód nélküli megszüntetéséről”.

A többi nyugdíjpénztár felől azonban még nem tudni biztosat. Az AXA-nál az MTI érdeklődésére azt közölték: egységes tagdíjukat nulla forintban határozták meg 2012 februárjában, és a közeljövőben sem tervezik a tagdíj emelését, mivel a jelenlegi jogszabályi környezetben a tagdíjból működésre elvonható összeg, még a beszedés költségét sem fedezi. Az AXA szerint további probléma, hogy jelenleg nincs joguk semmilyen szankciót alkalmazni a nem fizető tagokkal szemben, ez pedig méltatlan helyzetbe hozhatná azokat, akik hozzájárulnak befizetéseikkel a pénztár fenntartásához.

A jelenlegi szabályozási körülmények között tagdíj nélkül sajnos a magánpénztári rendszer nem fenntartható, így az AXA pénztár már most is az AXA magyarországi leányvállalatainak anyagi támogatása mellett működik, írta az MTI közleményében a pénztárra hivatkozva.

A több mint tízezer tagú Allianznál az MTI-t úgy tájékoztatták, hogy a március végén összeülő taggyűlés határoz a kérdésben.

A konkrét maradási feltételek minél későbbi közlésével a pénztártagok rosszul járnak. Március 31-ig ugyanis dönteniük kell a maradásról vagy visszalépésről. Ha megszűnik a pénztár, az eddig felhalmozott megtakarításaikat átvihetik egy másik nyugdíjpénztárba, amennyiben szintén március végéig intézkednek. Ha azonban ezt nem teszik meg, annak ellenére, hogy az egy évvel korábbiakkal ellentétben ezúttal annak a nyugdíjpénztári tagnak kell nyilatkoznia, aki szeretne visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, a megtakarításuk automatikusan visszakerül a társadalombiztosítás büdzséjébe. Ráadásul ebben az esetben – nyilatkozat hiányában – a reálhozam kifizetésétől is elesnek.

Azok, akik március 31-ig nyilatkozatban jelzik visszalépési szándékukat adómentesen veheti fel a reálhozamukat és a tagdíj-kiegészítésüket amennyiben a kormány elfogadja az erre vonatkozólag március 12-én benyújtott módosító javaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tárca támogatja azt.