Közeleg a határidő

A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás. 

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint a nyugdíjpénztári ág fennmaradásának záloga, hogy a tagok önkéntes működési célú adományokkal járuljanak hozzá a pénztárak működéséhez, máskülönben a hatályos jogszabályi környezetben a kasszák halálra vannak ítélve.

A szövetség nemrég készült felmérése szerint a tagok csupán töredéke vallotta azt, hogy - ellentétben a tavalyi döntésével -, ezúttal inkább visszalép az állami rendszerbe, sőt jelentős részük számára elfogadhatónak tűnt a szövetség által vázolt alternatíva. Ők elvileg fizetni is hajlandóak azért, hogy – most már önkéntes alapon – folytassák nyugdíjcélú megtakarításukat.

Ismerve a hazai megtakarítási volument és a lakosság hosszú távú megtakarítási hajlandóságát, a konkrét döntésben valószínűleg nagy szerepe lesz a havonta minimálisan fizetendő önkéntes adomány nagyságának is. Eddig azonban csupán két pénztár tette közzé honlapján, hogy ez ténylegesen mibe kerülne a tagoknak (feltételezve, hogy akik eddig maradtak, ezután is a pénztár tagjai lesznek).


A tavalyi visszalépés után legtöbb maradóval, közel 20 ezer taggal bíró ING az idén nem kér önkéntes hozzájárulást a tagjaitól, jövőre pedig a pénztár március elején összehívott közgyűlése 4000 forintban állapította meg a minimálisan szükséges tagi adomány mértékét (amennyiben nem változik a tagok száma és mindenki hajlandó adományt fizetni). Az összeget nem írják jóvá a pénztártag számláján, az kizárólag a kassza működését fedezi. Ezen felül, a törvény értelmében a pénztártagoknak tagdíjat is kell fizetniük, amelynek 99,1 százaléka lesz a megtakarítás, 0,9 százaléka pedig működési tartalék. A mindenkire érvényes, kötelező tagdíj összegéről az ING a következő közgyűlésén dönt. A tervek szerint ez 500 forint lesz, de ahhoz, hogy valaki érdemben gyarapíthassa megtakarítását, 4000-8000 forintos tagdíjat kellene havonta fizetnie, olvasható a pénztár által kiadott tájékoztatóban.

A jelenleg a második legnagyobb tagsággal rendelkező OTP Magánnyugdíjpénztár honlapján is megjelent a pénztár március 8-i küldöttközgyűlésén elfogadott határozat. Úgy tűnik, a kassza továbbra sem adományokból akarja fenntartani magát, hanem tagdíjból: a kötelezően fizetendő havi mértéket határozták meg a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatában. E szerint „a tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás”. Minimális mértéke 2012. január 1. és 2012. május 31. között havonta 1000 forint, amelyet 2012. június 30-ig egy összegben fizethetnek be a tagok. A második félévben a minden pénztártagra kötelező érvényű tagdíj legkisebb összege – felső korlát nincs – már havi 5000 forintra nő. Vagyis a még mindig a legtöbb taggal bíró pénztárban maradók – immár önkéntes alapon – minden hónapban legalább 4505 forinttal fogják gyarapítani nyugdíj célú megtakarításuk tőkeösszegét. A kasszának így 495 forint marad tagonként működésre.

Bár a honlapon szerepel, hogy „amennyiben a pénztártag a tagdíjbefizetésből eredő részen túl hozzá kíván járulni a pénztár működéséhez, akkor fizethet a pénztár részére adományt.”, szemben az ING-vel, ennek kötelező jellegéről nincs szó. Mint ahogyan arról oldalunkon korábban beszámoltunk, a Stabilitás Pénztárszövetség szerint a magán-nyugdíjpénztárak a további biztonságos üzemeltetéshez a tagok önkéntes tagi adományaira számítanak mindaddig, amíg érvényben marad a pénztárakra vonatkozó szabály, mely szerint a tagdíjnak legfeljebb 0,9 százalékát fordíthatják működésre.

Egyre több megszűnik

Gyenge év
A pénztárváltásra kényszerülők rosszabbul járnak, mint azok, akik folytonos tagként maradnak. Az átlépés ugyanis a megtakarítás összegének egyik pénztárból a másik pénztárba való áthelyezését jelenti, vagyis a megszűnő kassza az adott portfoliót az aktuális napi árfolyamon forintosítja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett, a tavalyi évre vonatkozó hozamadatok azonban nem túl jók annak ellenére, hogy a klasszikus magánnyugdíjpénztári portfóliók általában jobb hozamokat értek el kiegyensúlyozott és a növekedési társaikhoz képest 2011-ben. A hazai magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 4,16 százalék, kiegyensúlyozott portfólióinak hozama mínusz 0,12 százalék, növekedési portfólióinak hozama pedig mínusz 3,89 százalék volt 2011-ben. A piaci szereplők által a PSZÁF-nak küldött 2011. évi hozamadatok alapján a szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam mínusz 2,87 százalék, derül ki a felügyelet honlapján március 14-én közzétett tájékoztatóból. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly éves szinten 0,98 százalék nettó átlaghozamot értek el.

A 2011 januárjában harmadik legnagyobbként, több mint 16 ezer fős tagsággal fennmaradt Aegon viszont a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Az épphogy a 2000-es küszöböt (a PSZÁF visszavonta azoknak a kasszáknak a működési engedélyét, amelyek nem érték el a 2000 fős taglétszámot) a magán pillér államosítását követően – teljesítő Erste már korábban így tett.

Az Aegon vezetősége a pénztár honlapján arról tájékoztatta a tagságot, hogy „a magánnyugdíjpénztári szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, a biztonságos és tervezhető működtetés ellehetetlenülése miatt azt fogja javasolni a küldöttközgyűlésnek, hogy döntsön a magánnyugdíjpénztári ágazat jogutód nélküli megszüntetéséről”.

A többi nyugdíjpénztár felől azonban még nem tudni biztosat. Az AXA-nál az MTI érdeklődésére azt közölték: egységes tagdíjukat nulla forintban határozták meg 2012 februárjában, és a közeljövőben sem tervezik a tagdíj emelését, mivel a jelenlegi jogszabályi környezetben a tagdíjból működésre elvonható összeg, még a beszedés költségét sem fedezi. Az AXA szerint további probléma, hogy jelenleg nincs joguk semmilyen szankciót alkalmazni a nem fizető tagokkal szemben, ez pedig méltatlan helyzetbe hozhatná azokat, akik hozzájárulnak befizetéseikkel a pénztár fenntartásához.

A jelenlegi szabályozási körülmények között tagdíj nélkül sajnos a magánpénztári rendszer nem fenntartható, így az AXA pénztár már most is az AXA magyarországi leányvállalatainak anyagi támogatása mellett működik, írta az MTI közleményében a pénztárra hivatkozva.

A több mint tízezer tagú Allianznál az MTI-t úgy tájékoztatták, hogy a március végén összeülő taggyűlés határoz a kérdésben.

A konkrét maradási feltételek minél későbbi közlésével a pénztártagok rosszul járnak. Március 31-ig ugyanis dönteniük kell a maradásról vagy visszalépésről. Ha megszűnik a pénztár, az eddig felhalmozott megtakarításaikat átvihetik egy másik nyugdíjpénztárba, amennyiben szintén március végéig intézkednek. Ha azonban ezt nem teszik meg, annak ellenére, hogy az egy évvel korábbiakkal ellentétben ezúttal annak a nyugdíjpénztári tagnak kell nyilatkoznia, aki szeretne visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, a megtakarításuk automatikusan visszakerül a társadalombiztosítás büdzséjébe. Ráadásul ebben az esetben – nyilatkozat hiányában – a reálhozam kifizetésétől is elesnek.

Azok, akik március 31-ig nyilatkozatban jelzik visszalépési szándékukat adómentesen veheti fel a reálhozamukat és a tagdíj-kiegészítésüket amennyiben a kormány elfogadja az erre vonatkozólag március 12-én benyújtott módosító javaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tárca támogatja azt.

Ez is egy opció
A megváltozott körülmények révén valójában ma már nincs különbség az önkéntes és a kötelező nyugdíjpénztári megtakarítás között, hiszen egyik befizetés sem az állami társadalombiztosítási kassza bevételeit csökkenti. Azok a tagok, akik mindkét megtakarítási formával rendelkeznek, valószínűleg örömmel vették volna, ha a két számla összeolvasztható lesz. A lépés a mindkét ággal rendelkező kasszák működési hatékonyságát is növelte volna, ám ehhez törvénymódosításra lett volna szükség. Szakértők szerint egy esetleges összevonásnál fontos lett volna megtartani a két számla közt ma már egyedüliként fennálló különbséget: a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás az öregségi nyugdíj eléréséig holttőke, míg az önkéntes pénztári számlára fizetett tagdíj hozama a tizedik év után adómenetesen felvehető, 20 év elteltével pedig a teljes megtakarításhoz hozzájuthat a pénztártag. Az állam akár eltérő adókedvezménnyel befolyásolhatta volna, hogy a megtakarítók melyik alszámlát gyarapítják. Több országban például magasabb kedvezmény jár a valóban kizárólag nyugdíjcélra szolgáló megtakarítások után. Bár a hazai kormányzat több ízben is kifejtette az öngondoskodás fontosságát, most mégsem ilyen irányba mutatnak az intézkedések.

 

Véleményvezér

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.
Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos

Az Orbán-család egy újabb „sasfészkét” fedezte fel Hadházy Ákos 

Reméljük nem Bese Gergő szenteli fel, mint a Karmelitát.
Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott

Orbán Viktor szerint Orbán Balázs hibázott 

Orbán Balázs méretes ostobaságot mondott, de nem csak egyet.
1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók

1660 forint/gombóc fagylaltáron dorbézoltak közpénzből egészségügyi dolgozók 

Nincs jobb egy finom fagyinál horroráron közpénzből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo