Tragikusan alacsony a hazai nyugdíjcélú megtakarítási állomány.

A munkáltatókat is ösztönözni kellene az öngondoskodás támogatása érdekében.

Süllyedő Horizont.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 1469 milliárd forintra rúgott, az egy főre jutó átlagvagyon pedig 3,3 százalékos emelkedéssel 1,37 millió forintra nőtt az idei harmadik negyedév végére az előző év azonos időszakához képest.

Az MNB jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele.

Az Önkéntes Nyugdíjpénztár kifizetés számos szabály alapján történik. Érdemes odafigyelni arra, hogy hogyan, és mikor lehet kivenni a megtakarítást, mert akár személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség is keletkezhet - írja a Pénzügyi Tudakozó.

Hogyan lehet biztosítani a nyugodt öregkort akkor is, ha az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez? Erre a rendkívül fontos kérdésre kereste a választ az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Pánikolni a nyugdíjunk miatt ugyan nem kell, ám előre tervezni annál inkább. A megoldás egyértelműen az öngondoskodás, csakhogy mostanság nem éppen egyszerű eredményesen fialtatni a pénzünket.

Jelentősen, 11 százalékkal 1214 milliárd forintra növelték a vagyonukat az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak – derült ki a Szövetség első féléves eredményeiből. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagok egyéni befizetései a munkáltatói szerepvállalás folyamatos visszaszorulása mellett az első félévben 35 milliárd forintra rúgtak, ami 21 százalékos emelkedést jelent. Ez egyértelműen mutatja, hogy a pénztártagok fontosnak tartják az öngondoskodást. Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztáraknál az egyéni befizetések esetében még ennél is jelentősebb, 49 százalékos gyarapodás tapasztalható. A magánszemélyek erőfeszítései mellett azonban egyre nagyobb szükség van a munkáltatói oldal szerepvállalásának kiemelt ösztönzésére, akár az adózási feltételek enyhítésén keresztül.

Páneurópai magánnyugdíjtermékek: bővülhet az európai fogyasztók rendelkezésére álló nyugdíjcélú megtakarítások köre – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo.

A sikeres nyugdíjas évekre való felkészülés nemcsak a megfelelő pénzügyi szokásokon, hanem az egészséges életmódon is múlik. Ennek ellenére aggasztó szakadék tátong az emberek elképzelései és tettei között, mutat rá az Aegon cégcsoport nemzetközi kutatása a szomorú valóságra.

Mivel az állami nyugdíjrendszer kilátásai enyhén szólva sem rózsásak, ajánlott egyénileg is takarékoskodnia annak, aki szeretne anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosítani magának. Számukra 3 megoldás kínálkozik: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, azaz NYESZ-t, megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével és köthetnek egy nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár. A Vienna Life Biztosító összeszedte a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jó darabig úgy tűnt, nem döntöttek rosszul, akik anno az állami nyomás ellenére magánnyugdíjpénztár-tagok maradtak, hiszen a kasszák szép hozamot termeltek. Mostanra viszont kiderült, bármit is gyűjtöttek, végül a közösbe kell dobniuk.

Nyugdíjcélra 2 millió szerződést kötöttek a magyar ügyfelek, és több mint 2 ezer milliárd forint a megtakarításuk. Ebben szerepelnek a nyugdíjbiztosítások mellett az életbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlák is.

Nagy vitát kavart a héten az egyéni nyugdíjszámlák ügye. Kérdés mi az, ami eldőlt, s mit kell még megoldani, ahhoz, hogy a kormány beváltsa ígéretét: a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az államiba visszalépők pénze nem vész el.

A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.

A magánnyugdíjpénztárak - a korábbi negyedévekhez hasonlóan - többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A visszalépőket állampapírban és készpénzben fizetik ki.

A magán-nyugdíjpénztári tagok ugyan március végéig döntöttek, visszalépnek-e az állami rendszerbe, de a maradás mellett voksolók még most sem tudhatják biztosan, hosszú távon fennmarad-e akár egyetlen pénztár is.

A maradék nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezésének szándéka ismét a figyelem középpontjába állította az időskori megélhetés kérdését. Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.

Március 31-ig dönthetnek a pénztártagok az állami rendszerbe való visszalépésről, de a maradás mellett voksolók sem tudhatják biztosan, hogy hosszú távon fenn tud-e maradni akár egyetlen pénztár. A kormány minden lépése arra utal, hogy ebben az esetben a hosszú távú öngondoskodás támogatása helyett a felhalmozott megtakarítások bekebelezése volt az elsődleges cél.

Január óta húzódó kérdésre tehet pontot a parlament. Megszületett a döntés, hogy adómentesen vehetik fel a reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Döntöttek arról is, hogy akik a kifizetést önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.

A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás. 

Idén semmi, jövőre négyezer forint - ennyi tagi adományra lenne szükség a működéshez, tette közzé az ING nyugdíjpénztár. Ezen felül tagdíjat is kell fizetniük a tagoknak a hatályos magánpénztári szabályozás értelmében. A szükséges adomány mértéke és a tagdíj kasszánként eltérő a működési kiadások nagysága és a tagok létszámának függvényében.

A Stabilitás Pénztárszövetség felmérése szerint a maradók közel háromnegyede továbbra is kitart korábbi döntése mellett, és nem tervezi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy március 31-ig él a visszalépés lehetőségével.

A nyugdíjkasszák havi néhány száz forintos működési célú adománnyal működőképesek maradhatnak, állítja a Stabilitás Pénztárszövetség. Önkéntes tagi hozzájárulás nélkül azonban rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképessége határát. 

Miközben egyre erőteljesebb kommunikációs kampányokkal igyekszik számos intézmény a hosszú távú pénzügyi szemlélet és az öngondoskodás fontosságát elterjeszteni a lakosság körében, a kormány hárommillió ember megtakarítását irányította át a pillanatnyi költségvetési lyukak betömésére.

Az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni – ezt állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése, amely a 2012. január 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvények pénztárakra gyakorolt hatását vizsgálja. Ahhoz azonban, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. A jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint kellene ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak.

A parlament elfogadta a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását, amely a Stabilitás Pénztárszövetség szerint tartalmaz bíztató elemeket annak a 100 ezer embernek, akik a magánnyugdíjpénztárban maradtak. Ennek ellenére Bába Julianna, a szövetség elnöke lemondott.

A 2012-es költségvetést 299 forintos euróárfolyamon számolják át, és 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak jövőre. A változás miatt 320 milliárd forintot kell előteremteni, amely az Országvédelmi Alap felhasználásával, a még magán-nyugdíjpénztári tagok járulékbefizetéseinek az állami kasszába irányításával, fejezeti tartalékokkal és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével áll elő - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.