A kiszámíthatatlanság ára

A maradék nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezésének szándéka ismét a figyelem középpontjába állította az időskori megélhetés kérdését. Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.

 


Kép:sxc

A nyugdíjrendszer szinte valamennyi európai országban átalakításra szorul a gazdasági és demográfiai folyamatok miatt. Az államok többsége a magán megtakarítások felé tereli a polgárait: már hét olyan európai ország van, ahol az időskori jövedelem 40 százaléka származik a nyugdíjas korig félretett tőkéből. Angliát szokták ebből a szempontból mintaként emlegetni, mivel a szigetországban négyféle magán-nyugdíjpénztári megtakarítás közül választhat a lakosság.

Jóllehet a kormány a nyugdíjrendszer egykori második pillérét felszámolta, a magán-nyugdíjpénztárak továbbra is megpróbálnak talpon maradni és talán egyszer újból tagokat toborozni, immár önkéntes alapon, a tudatos választásban bízva. Létezik az önkéntes nyugdíjpénztári ág, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a kevesek által ismert foglalkoztatói nyugdíj is (erről itt olvashat bővebben). Lehetőség van Magyarországon is az öngondoskodásra, a lakosságnak mégis csupán csekély százaléka tesz félre nyugdíjas korára. Ráadásul egy korábbi Aviva kutatás rámutatott arra is, hogy 25-34 évesek 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres nyugdíjcélú megtakarítást, és inkább rövid távra fektet be. Az okok között valószínűleg a szabályozás kiszámíthatatlansága is szerepel.

Mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal?
A 102 ezer nyugdíjpénztári tag március 31-ig dönthettek az állami rendszerbe való visszalépésről, ezúttal azonban a maradókat sem zárták ki az állami nyugdíjrendszerből. A már korábban elfogadott kormányhatározat értelmében a pénztártagok is szereznek szolgálati időt, és keresetük a tb nyugellátás során figyelembe vehető, bár a nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó szabályok még kérdésesek.
A visszalépők végül ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket is megkapták, mint amelyek a 2011-ben visszalépőket megillették: adó és járulékmentesen felvehetik a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést, valamint azok, akik a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják a tagi kifizetéseiket, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
A kasszák többsége viszont az utolsó pillanatig hezitált a jövőt illetően, a hatályos törvény előírásait figyelembe véve ugyanis reálisan majdnem esélytelen a fennmaradásuk. A végső – és az áprilisra körvonalazódó taglétszám függvényében fenntartható – működési modell kidolgozására attól függően van idejük, hogy hogyan gazdálkodtak eddig.

A hosszú távú lakossági megtakarítások ösztönzése kisebb-nagyobb intenzitással megjelent a hazai szabályozásban, azonban az elmúlt tíz évet alapul véve elmondható, hogy a megtakarítási időtávval nem volt összhangban a változások gyakorisága. Nem nevezhető kiszámíthatónak és konzekvensnek az a pálya, amelyet a szabályozás befutott, pedig a megtakarítások hatékony ösztönző rendszerének ez lenne az egyik alapfeltétele - véli az ING Biztosító és az RSM DTM Zrt.

Termék függő szabályozás

A nyugdíj és más célokra is felhasználható megtakarítások között az életbiztosításokra is előszeretettel épített a magyar lakosság, főként akkor, ha valamilyen kedvezmény is támogatta az előtakarékosság valamely formáját. Egy pillantást vetve az elmúlt tíz év sok kunkorral tarkított pályájára, egy konzekvencia azonnal levonható: a megtakarítási időtávval nem volt összhangban a szabályozás változásának gyakorisága.
– Elsősorban a hosszú távú kiszámíthatóság megteremtésére lenne szükség, amely e megtakarítások növelésére is jótékonyan hat – emeli ki Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója. Szerinte fontos a tervezhetőség mind az egyének szintjén, mind makrogazdasági szempontból. A hosszú távú befektetések hatékonysága miatt pedig fontos a felkészült tanácsadói partner is, akinek ezen időtávon kell az ügyfél döntését felelősen támogatnia, az adott jogszabályi keretek ismeretében.

A szakember példaként a az élet- és nyugdíjbiztosítást említi. 2001-ben a befizetett összeg ötödéig – de legfeljebb ötvenezer forintig – adókedvezményre voltak jogosultak a magánszemélyek, s az életbiztosítási célú befizetések hozama is adómentes volt. 2003-tól megemelkedett az igénybe vehető adókedvezmény mértéke, immár százezer forintra növekedett az értékhatár, illetve további 10 százalék adókedvezmény járt a díjnövekmény után. 2005-től már csak 6 millió forintos jövedelemkorlátig járt ezen adókedvezmény, ráadásul a többi adókedvezménnyel összevonva húzta meg a szabályozó a százezer forintos felső limitet.

70 százalék kéne
Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.

Szűkítette a kedvezmények körét a 2006. augusztus 31-től bevezetett 20 százalékos kamatadó, amely az életbiztosítások hozamára is vonatkozott. A következő évben az adókedvezmény jövedelemkorlátja 3,4 millió forintra csökkent, ezt kompenzálta kissé, hogy az adókedvezményt a befizetett díj 30 százalékáig lehetett igénybe venni 2009-től. Új fejezet kezdődött 2010-ben, amikor megszűnt az életbiztosítások adókedvezménye, a hosszú távú elkötelezettség ösztönzése abban nyilvánult meg, hogy a kamatadó felére csökkent az ötödik év után, és adómentessé vált a tízedik évet követően.

Így lehet ösztönözni

Magyarországon egyértelműen befolyásolják a kedvezmények a megtakarítási hajlandóságot. A rendszeres elő-takarékosságon alapuló felhalmozás ösztönzése megvalósulhat adókedvezmény, a hozam adómentessége, vagy állami kiegészítés formájában is. Utóbbi szélesebb kör számára biztosíthat valós alternatívát, mint az adóalap csökkentése, mint ahogyan az a lakás-takarékpénztári kedvezménynél is sikerrel megvalósul, ahol a rendszeresen félretett összegekhez kapcsolódik az arányos állami támogatás.
– A hosszú távú megtakarításra ösztönző adókedvezmények hátulütője, hogy szja-kötelezettség nélkül nem kihasználhatók, ami - figyelembe véve például a családi kedvezményt - jelentős rétegeket üthet el a kedvezmény igénybevételétől, ezért érdemes más megoldást is keresni, ha szélesíteni kívánjuk az ösztönzöttek körét - véli Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

A szakember elmondta: a hosszú távú tartalékképzés során érdemes a megtakarítások időtartama és célja alapján differenciálni, ezektől függő ösztönzőket bevezetni, és egységesen kezelni a különböző formákat, e paraméterek függvényében.

Lendíthet a lakossági megtakarításokon, ha a támogatások nem egyedi termékhez, hanem a megtakarítási időtávhoz kapcsolódnak. A hozam hosszú távú lépcsőzetes adókedvezménye, illetve adómentessége - az szja-kötelezettségtől és a jövedelemtől függetlenül - az időtávot veszi figyelembe, tényleges igénybevételét a magánszemély szándéka és lehetőségei határozzák meg.
– Ennek érdekében a szabályozásnak terméktulajdonságokat és betartandó célokat kellene meghatároznia, és nem egy-egy terméket definiálnia. Ezzel a piaci innováció új lendületet kaphatna, a kötelező, egységes, teljes körű és közérthető informálással pedig biztosítható lenne az átláthatóság is - összegzi Hegedüs Sándor.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo