Nem csökken a nyugdíj - egyelőre

A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága közleményében ez áll: az 1997-ben a szocialista-liberális kormány alatt elfogadott nyugdíjszámítási szabályok 2013-tól megváltoztatták volna a nyugdíjszámítás módját, ennek következtében a jövőre újonnan megállapítandó nyugdíjak az előző évhez képest jelentősen csökkentek volna. A törvényi szabályok szerint ugyanis a bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását is feltételezte. Ehhez tartozott még egy csökkentett szolgálatiidő-szorzó is. Együttesen így jelentős mértékben romlott volna a nyugdíj összegének értéke, hangsúlyozták a dokumentumban.

Marad a ráta
Amennyiben a Kormány nem változtatta volna meg a Horn-kormány idejében hozott nyugdíjtörvényt, jövőre egy szolgálati év már csak 1,65 százalékot ért volna. Ez azt jelenti, hogy – a ledolgozott 40 évvel szorozva az 1,65-öt – a helyettesítési ráta 66 százalékra zsugorodik a mostani 70-80 százalékról. A 2013-tól nyugdíjba menőknek ezzel a rátával kellett volna számolniuk, vagyis a jelenlegi nyugdíjaknál alacsonyabb járadékot remélhettek volna. Amúgy az alacsonyabb helyettesítési ráta összhangban van az európai gyakorlattal, ugyanakkor más országokban működik – sőt, számtalan helyen az állami juttatásnál hangsúlyosabb – a második és harmadik pillér, esetenként a negyedik pillér is fontos eleme a rendszernek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek azt is elmondta, hogy 1997 óta a bruttó nyugdíj megállapításához kapcsolódó jogszabályok nem készültek el, a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó szabályozás átalakításával pedig indokolatlanná vált a 2013-ra vonatkozó szabályok fenntartása.
A dokumentumban kitértek arra is: a törvénymódosítás néhány kiegészítő szabályt is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen a szolgálati idő megállapítása, és pontosabbá váljon a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. Azokat, akik 1955-1959-ben születtek, a nyugdíjbiztosítás szervei hivatalból fogják megkeresni adategyeztetésért, de 2013. január 1-jétől bárki kérhet adategyeztetést, írja az MTI közleménye. Az Emmi közleménye szerint: „mindazoknak, akik a nyugdíjak csökkenésével riogattak, bocsánatot kellene kérniük”

Még mindig fenntarthatatlan

„A nyugdíjrendszer folyamatban levő átalakítása részben a rendszer hosszú távú finanszírozhatóságának javítását, részben a munkaerő-piaci aktivitás növelését célozza”, áll a Széll Kálmán Terv 2.0-ban. A számítási mód változatlanul hagyása miatt tényleg nem csökken a nyugdíjak összege jövőre, ám az eddigi lépések azonban számtalan kérdést vetnek fel, amelyekre a válaszok még nem körvonalazódtak. (Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.)

A második pillér – kötelező nyugdíjpénztárak – megszüntetése, az öregségi nyugdíjra jogosultak körének szűkítése, vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata még nem garantálja, hogy a mai fiatalok időskorukban tisztességes járulékot kapnak majd. A nyugdíjkorhatár emelése sem elég önmagában, különösen figyelembe véve a hazai foglalkoztatási mutatókat. Ezen pedig sem a közmunkaprogram, sem a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozása nem fog segíteni, jóllehet a segélyezettek és a tartós munkanélküliek száma papíron csökkenhet.

Több pénz folyik be, de nőtt azoknak a száma is, akik száz százalékban az államtól várják majd a nyugdíjukat egyszer

A nyugdíjjárulék egy csatornába terelése az egyszeri bevételen túl hosszú távon is csak látszólagos siker: több pénz folyik be, de nőtt azoknak a száma is, akik száz százalékban az államtól várják majd a nyugdíjukat egyszer. (Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.)

A szociális hozzájárulási adó bevezetése sem a rendszer fenntarthatóságát szolgálja. Nyugdíjfizetési kötelezettség mindössze a 10 százalékos járulékkal szemben keletkezik, az adóvá átnevezett 27 százalék más célokra is felhasználható. Mivel nem járulék, a befizetésből nem következik nyugdíjjogosultság, elméletileg így bármikor lehet a nyugdíjakat csökkenteni nem csak reálértéken, hanem nominálisan is.
A nyugdíjrendszerben évek óta ígért egyéni számlavezetés, illetve az egyéni várománynyilvántartás továbbra is terv. A kormány ettől várná a nyugdíjtudatosság fokozódását, a járulékfizetési hajlandóság növekedését, amely hatás a foglalkoztatottak és foglalkoztatók teljes körére kiterjed, írja a Széll Kálmán 2.0.

Korábban Dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Piac&Profitnak elmondta: „Várhatóan egy alacsonyabb szintre zsugorított rendszert fog az állam fenntartani, mert pénzügyi értelemben nincs más alternatíva. A mostani nyugdíjasoknak is csökkeni fog a járadékuk, igaz magasabb értékről kiindulva, mint azoknak, akik a jövőben fejezik be az aktív munkát.”

Az átalakítás egyik hatása
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2012 első negyedévében is veszteségesek voltak a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kasszákból pedig rohamosan távoznak a tagok. Úgy tűnik, hogy a magánpénztárak államosítása, valamint a cafeteria rendszer átalakítása – megemelt cafeteriadó, illetve az 500 ezer forintos plafonösszeg bevezetése – negatívan hatott az önkéntes pénztárakra is. A kasszákból az év első három hónapjában több mint 11 ezer fő távozott, illetve több mint 7000 tagot tagdíjnemfizetés miatt zártak ki a kasszák. Az új belépőkkel együtt március végén 1 245 483 főre apadt a taglétszám, és ebből rekordmértékű a szüneteltetés. Több mint 27 ezren döntöttek úgy, hogy kivárnak, ami háromszáz százalékos bővülést jelent a 2011. év végén szüneteletetők számához képest, írta a Multi-Pay júniusi hírlevelében. A nyugdíjrendszer körüli bizonytalanságok és a gazdasági helyzet valószínűleg együttesen eredményezik, hogy az új belépők száma – jóllehet meghaladja az előző két negyedévit – jelentősen elmarad a tavalyi év első féléhez képest, holott mind több média és fórum hangsúlyozza az öngondoskodás fontosságát. Az önkéntes nyugdíjágba újonnan belépők alig voltak 13 ezren, míg a korábbi években éppen az év elején érkezett a legtöbb új tag. A tagok által fizetett tagdíj viszont a 2010 és 2011 első negyedévében fizetett összeget jócskán meghaladja, vagyis úgy tűnik: akik továbbra is pénztártagok maradtak, jelentős összeget tudnak félretenni nyugdíjas éveikre. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás ugyan kismértékben csökkent, de a pénztárak befizetésekből eredő bevételei összességében inkább stagnálnak.

 

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo