Csupán az emberek 30 százaléka van tisztában a nyugdíjra befizetett összegek értékével, ami jól mutatja a tájékozatlanságot és azt, hogy sokan nem készülnek a jövőre. A magyarok rendelkeznek az egyik legalacsonyabb megtakarítási rátával Európában, és nem diverzifikálják az eszközeiket kellőképpen, így a lehetségesnél jelentősen kevesebből gazdálkodhatnak nyugdíjas korukban.

Annak ellenére, hogy a magyaroknak kulturálisan fontos a pénz, nem jellemző a nyugdíjas évekre előre tervezni. Sok háztartás az ingatlanvásárlásra és a készpénzes megtakarításokra összpontosít, amelyek stabilitást biztosítanak ugyan, de – az előbbi esetében – likviditást vagy – az utóbbi esetében – növekedési lehetőséget nem. Így a jövő nyugdíjasai fokozottan ki vannak téve az inflációnak, és nem készülnek fel megfelelő mértékben a váratlan kiadásokra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyarok az egyik legalacsonyabbra értékelik a befektetésekkel és nyugdíjjal kapcsolatos tudásukat Európában, viszont azzal nagyon is tisztában vannak, hogy fontos lenne ezen javítani. Ez egyfelől hátrány, másfelől pedig lehetőség: a megfelelő megoldásokkal és edukációval át lehetne formálni a hosszú távú pénzügyi felkészültséget.

Magyarországon egyébként már létezik a hosszú távú vagyongyarapítást szolgáló struktúra – a tartós befektetési számla (TBSZ), amely kedvezményes adózást biztosít. Az MNB adatai szerint a TBSZ-ek száma az elmúlt egy évben 38 százalékkal növekedett, az ilyen számlákon tartott pénz mennyisége pedig közel harmadával bővült.