Márciusban ismét döntési helyzetben vannak azok a nyugdíjpénztári tagok, akik tavaly januárban már egyszer a maradás mellett döntöttek. A pénztárban maradás feltételei azonban idén megváltoztak: 2012. január 31-ével már nem lehet a magánnyugdíjpénztári vagyont a nyugdíjjárulékból gyarapítani. Ez a rendelkezés kérdésessé teszi a pénztárak hosszú távú fenntarthatóságát.
Ahogy arról már korább cikkünkben beszámoltunk, a Stabilitás Pénztárszövetség szerint a tagok működési célú adományokkal tudnák életben tartani a nyugdíjpénztárakat. Úgy tűnik, sokan erre sem mondanak nemet.
A szövetség honlapján közzétett kérdőívet 1158 fő töltötte ki, és bár a felmérés nem minősül reprezentatívnak, az eredmény megerősíti a pénztárakhoz beérkezett ügyfélvisszajelzéseket. A válaszadók döntő hányada továbbra is kitart korábbi döntése mellett és nem kíván visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe. A jelenleg ismert információk birtokában a kérdőívet kitöltők mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a visszalépést választja, míg 23 százalék bizonytalan a tagság fenntartásának kérdésében.
A kérdőív kitért a szövetség azon javaslatára is, amely szerint a pénztártagoknak működési célú adományokkal kellene hozzájárulni a magánpénztárak működőképességének hosszú távú fenntartásához. A maradó pénztártagok eltökéltségét mutatja, hogy a válaszadók 73 százaléka pozitívan fogadta a javaslatot és jelezte hajlandóságát adomány fizetésére, míg a kérdőívet kitöltők mindössze 11 százaléka utasította el egyértelműen az ötletet.
A Stabilitás Pénztárszövetség kérdőívére adott válaszok még inkább megerősítették a magánpénztárakat abban, hogy tagjaik akaratának megfelelően mindent elkövessenek egy olyan megoldás kialakítására, amely hosszú távon is képes alternatívát biztosítani a maradás mellett döntő tagok számára az állami nyugdíjrendszer mellett. Ennek részletei már kidolgozás alatt állnak, azt a szövetség még az állami rendszerbe biztosított 2012. március 31-i visszalépési határidő lejárta előtt ismerteti a tagsággal, hogy ezen információk birtokában megalapozott döntést tudjanak hozni időskori biztonságukról.
A munkát nehezíti, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem koherens, számos részletszabály nem tisztázott, hangsúlyozza a Stabilitás sajtóközleményében. A visszalépés feltételeit meghatározó kormányrendelet még csak ígéret.
Amit viszont biztosan lehet tudni, hogy aki visszalép az állami rendszerbe, jogosulttá válik az állami nyugdíj 100 százalékára. Visszalépéskor megkapja az elszámoláskor fennálló reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést, de egyes pénztárak szerint a jelenleg hatályos szabályok alapján a kifizetés után a visszalépő pénztártagnak személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Az elmúlt év negatív piaci folyamatainak köszönhetően az idén várható reálhozamok jóval elmaradnak a tavalyi szinttől, bár 2012 május 31-ig (ezen a napon kell a pénztáraknak a reálhozamokat elszámolniuk) a mértékük még nőhet, igaz csökkenhet is.
Aki marad a pénztárban, az is jogosult lesz az állami nyugdíj mintegy 75 százalékára a hatályos szabályozás szerint, de a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkinek 100 százalékos állami nyugdíjat ígér arra az időszakra, amikor a teljes nyugdíjjárulékot az állami kasszába fizeti. Ehhez módosítani kell a jelenlegi törvényt.
Ugyanakkor nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy a magánpénztári tagok nyugdíjasként milyen juttatásra számíthatnak. Mivel a szükséges jogszabály megalkotása a nyugdíjpénztári rendszer megszületése óta elmaradt, nem lehet tudni, hogy nyugdíjba menetelkor az addig felhalmozott vagyont egy összegben vagy járadékként fizetik ki a pénztárak.
Ha viszont végül mégsem sikerül életben tartani a nyugdíjpénztári szektort, és az összes pénztár működésképtelenné válik, mindenki visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe. Az így visszakerülők viszont már nem lesznek jogosultak az infláció feletti hozamra, sem a tagdíj-kiegészítésre.
