Hol érdemes most jó befektetési lehetőségeket keresni?

Az idei egy nagyon érdekes év befektetési szempontból, amit még az elején gondoltunk a piacokról, a helyes stratégiáról, annak nagy része bejött.

Régiós alapkezelőként elfogultak vagyunk Magyarországgal és a régiónkkal kapcsolatban, nyilván helyi alapkezelőként jobban ismerjük a terepet, és ez a régió történetesen rendkívül olcsó a fejlődő piacokon belül is. Pedig ugyanabban a ligában versenyzünk, amelyben például Brazília, Argentína, India, vagy olyan közel-keleti országok is vannak, mint Szaúd-Arábia vagy Egyiptom.

Mit érdemes a régiónkhoz sorolni?

Ha Közép-Kelet-Európáról beszélünk, ide tartozik Románia, Lengyelország, Magyarország, Csehország tőkepiaca, de Görögországot is hozzá lehet kapcsolni. Érdekes, hogy ezek az Európai Unióba, valamint a NATO-ba integrált országok, mégis ennyire alacsony az árazásuk. Például az OTP az eredményének alig a hétszeresén forog, az indiai bankok ezzel szemben húszas P/E rátán, de a világ többi részében is kétszámjegyű eredményszorzók jellemzőek.

Pedig Nyugat-Európába is szervesen integrálódott a régiónk, nem különálló terület. Szerintem a nyugati piacok versenyképességét továbbra is nagyrészt a mi régiónk adja az olcsó, szakképzett munkaerővel, gondoljunk csak a német autógyárakra. Annak ellenére van nagyon komoly diszkont a régiós részvényárakban, hogy ez a versenyelőnyünk, és alapvetően rendben vannak a régiós országok költségvetései is, stabilak a fizetési mérlegek.

Mi ennek a diszkontnak az oka?

Elsődleges oka szerintem az a háború, amely még mindig itt zajlik a közelünkben. A régiós tőkepiacok idei relatív jó teljesítménye, de úgy általában Európa jó teljesítménye is két dologhoz köthető. Az egyik ilyen, hogy van egy megelőlegezett béke-trade, miután minden eddiginél nagyobb esély látszik arra, hogy ez a háború esetleg valamilyen módon lezáruljon. A régióban van egy felértékelődési potenciál amiatt, hogy óriási diszkonton forognak a részvények szinte mindenhez képest a fejlődő piacokon.

A másik, hogy ha az optimista forgatókönyv szerint sikerülne tartósnak ígérkező békét kötni Ukrajnában, akkor a régiónk az ukrán újjáépítésből és az ebből eredő extra növekedésből értelemszerűen extra hasznot tudna húzni.

A rossz viszony miatt Magyarország nem hiszem, hogy túl sok megbízást fog nyerni az ukránoktól az újjáépítésben.

Lehetséges, de erre én azt mondom, hogy az árvíz minden hajót egyformán megemel. Ha mondjuk cementet kell venni az ukrán újjáépítéshez, akkor vélhetően a magyar cementgyárak is fognak szállítani, ha történetesen nem is közvetlenül Ukrajnába, akkor majd pótolják a Lengyelországból vagy Szlovákiából kieső cementmennyiséget. Megemelkedhetnek a nyersanyagárak, szükség lesz majd műanyagra, betonra, vasra és sok-sok más dologra, mindez értelemszerűen az egész régiót húzza majd.

Trump behúzta a vészféket

Mmár az év elején is azt gondoltuk, hogy a Trump-féle politikának az lesz a következménye, hogy mind Európa, mind pedig Kína többet fog költeni a saját gazdaságának a fejlesztésére. Mindkettő meg is történt, Kínában elkezdték jobban stimulálni a belső gazdaságot és Németországban is egyértelműen a fiskális expanzió mellett tette le a voksát az új kormány, ami hatalmas hadiipari, infrastrukturális beruházásokat jelent. Az óriási horderejű és a régiónk számára is kiemelt fontosságú fejlemény, hogy Európa végre elkezdi stimulálni a gazdaságát.

Egyébként miért beteg Európa, miért nem növekedett az utóbbi időben?

Sok mindent mondanak, hogy Európa miért beteg, miért mennek itt lassabban vagy rosszabbul a dolgok. Szerintem a fő ok a kereslethiány, egy elöregedő társadalomban az emberek kevesebbet költenek és többet takarítanak meg. Ezt a többletmegtakarítást az egyes országok sem voltak hajlandóak elkölteni, inkább az amerikai fogyasztók költötték el, miköbeneladósodtak a világ többi részével szemben. Erre most Donald Trump azt mondja, hogy ez nem fenntartható, az Egyesült Államok nem akar tovább eladósodni. Az amerikai államadósság a GDP 121 százaléka és ez nem mehet így tovább.

A jövőben Amerikának kevesebbet, a világ többi részének pedig többet kell költenie. Azt már most látjuk, hogy Németország látványosan többet fog költeni a gazdaságára és a védelmére, aminek köszönhetően idén új csúcsra is ment a német index.

Akkor kontinensünk fényes jövő előtt áll?

Lehet, de úgy érzem, hogy itt a régiónkban más problémák is vannak. Az egyik a fentebb is említett demográfia. Míg Indiában, de sok más ázsiai országban vagy Dél-Amerikában nő a lakosság, addig nálunk, Európában csökken és hasonlóan sújtja például a lengyeleket is, mint a magyarokat. Úgy gondolom, hogy a Nyugatnak ez egy nagy problémája, ami a növekedési potenciált érdemben rontja. A stimulussal lehet javítani a folyamatokat, de megállítani valószínűleg nem.

Tovább kell dolgozniuk az európai időseknek

Egy megoldás lehet például a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amivel tovább tartják aktívan az elöregedő társadalmat, hiszen máshogy nem fogják bírni a nyugdíjrendszerek a nyomást. Ezzel párhuzamosan az orvostudomány is nagyon nagy léptekkel fejlődik, és sokkal tovább tudja jobb életminőségben tartani a munkaerőt, mint mondjuk 30-50 évvel ezelőtt.

Ez azt jelent, hogy tovább fognak majd dolgozni az emberek Európában. Amerikában a munkaerő létszámának növekedését eddig is azért nagyrészt a bevándorlás biztosította, bár demográfiai szempontból is sokkal jobban állnak, mint az európaiak.

De rövid– és középtávon az említett tényezők, mint a német stimulus vagy a háború potenciális vége, vélhetően inkább pozitív irányba befolyásolják a régiós tőkepiacok teljesítményét. Úgyhogy most ezekre fókuszálunk.

A tőkepiacokon vannak divatok, narratívák, hol lítiumrészvényeket vettek, hol a brazil részvény volt a menő, hol az arany… Magyarország meg a régió nem divat?

Most nem divat, de amikor én kezdtem a karrieremet, akkor nagyon divatos volt a régió. Ez ki is tartott szerintem nagyjából 2008-2009-ig. Volt a konvergencia-sztori, emlékszem, a kétezres évek közepén fogadtam olyan befektetőket, akik konvergencia-alapokat kezeltek Európában. Arra számítottak, hogy majd Kelet-Európa konvergál a Nyugathoz, és ezért kell ide befektetni.

Trump és az ő takarója

Divatok persze mindig vannak, bár némelyik a mainstream sajtót elkerüli. Tavaly leginkább a mesterséges intelligencia volt, amit felkapott a sajtó, előtte a kriptóvilág, meg a Tesla. Mindig volt valami, de mi alapkezelőként próbáljuk a mániáktól viszonylag távol tartani a portfóliókat.

Mitől lehetne újra mánia a magyar vagy régiós papírokban?

Hát szerintem a háború végétől lehetséges lenne, de önmagában a német stimulus okozta régiós gazdasági fellendülés pozitív hatását sem szabad lebecsülni.

Merre tart az USA, merre kormányozzák?

Az első Trump-adminisztráció óta, 2017-től fiskális őrület lett úrrá az amerikai költségvetésen. Erre rátett egy lapáttal a Covid, amely alatt még tovább tolták a fiskális költekezést az országban. Az elmúlt 7-8 évben az Egyesült Államok nagyjából annyit költött a gazdaságára, mint a második világháború megnyerésére szánt teljes hadi költségvetés.

Ha így nézzük, akkor nem kell meglepődni azon, hogy az Egyesült Államok részvényei és tőzsdeindexei masszívan felülteljesítették a világot. Csak azt is látni kell, hogy ennek a stimulálásnak eljöttek a természetes korlátai. A második Trump-adminisztráció azzal szembesül, hogy ennél a takarónál, ami a GDP-arányos 7-8 százalékos költségvetési hiány, tovább már nem lehet nyújtózkodni.

A vámok valójában adók, amelyeket nagyrészt az amerikai vállalatok és a nap végén az amerikai adófizetők fognak megfizetni. Ilyen módon valamennyire helyrerántják az Egyesült Államok költségvetését, de ez azt is jelenti, hogy megszorítások jönnek, amiből az következik, hogy eltűnik a fiskális stimulus, ami miatt pedig eltűnhet a részvények felülteljesítése. Ezzel párhuzamosan megjelenik a fiskális stimulus Európában és Kínában, így nem meglepő, hogy ezek részvénypiacai ennyivel jobban teljesítenek.

Akkor USA short, Európa long?

Ettől még Amerika a világ legnagyobb, legfejlettebb tőkepiaca marad, szóval nem feltétlenül kell shortolni sem. Nem feltétlenül kell azt gondolni, hogy innentől kezdve minden rossz lesz Amerikában. Még teljesíthetnek jól az amerikai piacok, csak mondjuk a német, vagy egyes fejlődő piacok látványosan jobban teljesítenek majd. De ez nem feltétlenül baj, volt már ilyen a történelemben.

Európában a technológiai cégek súlya kisebb, mi lesz itt a húzóágazat? A tankgyártáson kívül?

Európának óriási versenyelőnye van a klasszikus iparban, a gépiparban, a gépgyártásban. Olyan egyedi tudása van ebben, ami másolhatatlan és még csak nem is árérzékeny. Most erre jön egy nagyon komoly fegyverkezés, ami értelemszerűen a kutatás-fejlesztést, a klasszikus ipart is tovább pörgeti. Azt gondolom, hogy ebben van bőven potenciál.

Mi lesz a mesterségesintelligencia-őrület vége?

Az USA mesterséges intelligencia üzletágának az olcsó, kínai DeepSeek felbukkanása nagy trauma volt, mert ahogy a mesterséges intelligenciát a tengerentúlon építik, az rendkívül költséges. Valójában az innovációban minden erről szól, hogy egyre jobb technológiák egyre olcsóbban érhetők el. Persze el lehet tiltani a kínaiakat a legfejlettebb NVIDIA-chipektől, de látszik, hogy akkor egy idő után legyártják majd saját maguk.

Az innovációt nem lehet tartósan megállítani vagy korlátozni. Úgyhogy komoly versenytársa lesz ennek a mesterséges intelligencia iparágnak. Ahogy a Tesláról is azt gondolták sokan, hogy egyeduralkodó lesz, de aztán feljöttek a versenytársak.

Akkor a technológia-szektortól már nem várhatunk olyan szédületes növekedést, mint az utóbbi sok évben?

Érdemes különválasztani azt, ahogy a technológia fejlődik attól, ahogy árazza a piac. Tehát nem kell leírni, perspektivikus dolog, van benne potenciál, nem véletlen ruháznak be itt. De hogy kell-e olyan szorzón árazni, mint ahogy eddig, az más kérdés.

Lehet, hogy egy több évtizedes bikapiac után esetleg jön egy sok éves medvepiac a részvényeknél? Évtizedek óta nagyon rövid medvepiacok váltakoznak igen hosszú bika piacokkal.

Én úgy foglalnám ezt össze, hogy volt egy hosszú korszak, ami a 80-as, 90-es évektől, talán a Berlini Fal leomlásától tartott 2022-ig, nagyjából az orosz-ukrán háború kitöréséig. A globalizáció kiszélesedése és a globális béke jellemezte ezt az időszakot, ahol senki nem tekintette a másikat ellenségnek, persze az élen egy nagyon hegemón Egyesült Államokkal.

Ennek a korszaknak köszönhetően a tőke, a technológia és a tudás korlátlanul áramlott az olcsó munkaerőhöz és fordítva. Ez volt az az időszak, amikor az amerikai gyárak átmentek Kínába és az Audi jött Győrbe. Ott termeltek, ahol a legolcsóbb, és onnan vették a nyersanyagot, ahonnan a legolcsóbb.

A jó alapkezelő nagy kincs

Ennek a tőkepiacra is volt egy nagyon látványos hatása, folyamatosan csökkentek a kötvényhozamok és velük együtt az infláció, mert ha mindig ott termelsz, ahol a legolcsóbb, akkor mindennek csökken az ára. Az eszközárak, többek között a részvényeké meg ilyenkor emelkednek.

Ennek a korszaknak viszont vége és ehelyett valami nagyon más lesz, bár nem kell feltétlenül kell, hogy medvepiac következzen.

Mi jöhet, ha nem a medve?

Talán volatilisebb, változatosabb árfolyamokat, nem pedig szinte egyirányú, egyenletes mozgást fogunk látni a tőkepiacon. Nagyon szét fognak szóródni a teljesítmények. Most Európa látványosan elhúzott, jövőre talán majd Brazília, azután Kína, de lehet, hogy valami más fog jobban teljesíteni.

A korlátlanul rendelkezésre álló, szakképzett munkaerő is elfogyott. Kínában a demográfia nagyon látványosan átfordult, Európában is ez látszik. Lényegében teljes foglalkoztatottság van az Egyesült Államokban és többé-kevésbé Magyarországon is. Ahol a gazdaság alapvető fundamentumai így megváltoztak, nem fog lecsökkenni az infláció, a hozamok sem lesznek újra nulla körül, tehát belátható időn belül nem lesz újra nulla kamatpolitika sem.

De lesznek piacok, melyek jól teljesítenek, és nyilván itt hazabeszélek, de azt gondolom, hogy itt jön be a képbe az alapkezelők, vagyonkezelők szerepe. Az aktív befektető, aktív portfóliómenedzser, aktív alapkezelő dolga az, hogy megtalálják azokat a piacokat, azokat a szektorokat, azokat az eszközöket, amelyek jól teljesítenek.

Ezt az új környezetet még sokan nem értik. Gondoljunk bele, ha valaki 30 évig megszokta, hogy mindig emelkednek a piacok, mindig csökkennek a hozamok és mindig leesik az infláció. Átállítani az agyakat arra, hogy most egy teljesen más világ jön, lassú folyamat lesz. Aktív alapkezelőként mi már értjük, és megtaláljuk azokat a befektetéseket, amikkel pénzt tudunk keresni az ügyfeleknek.

Amerikában állítólag politikai problémákat okozhat, ha a részvénypiac esik, mert az emberek 50-60 százalékának részvényekben van a nyugdíjpénze.

Így van. De az Egyesült Államokban is van egy tanulási görbéje a kormányzatnak. Április 2-án nekimentek az egész világnak, majd lassan kitáncoltak belőle, miután leesett a népszerűségi mutatójuk. Esett a tőzsde is, és rengeteg ponton jött visszajelzés, hogy ez nem az, amit az amerikai társadalom akar. Tanulnak, de nyilván addig is valamennyi kárt okoznak.

De vannak más folyamatok is, amelyek jóval korábban elindultak és nem kizárólag Trumphoz köthetők. Nevezetesen az, hogy Kína és az Egyesült Államok már hosszabb ideje fokozatosan elhidegül egymástól, ennek vannak állomásai, de már a Biden-adminisztráció alatt is ez volt. Kár lenne ezt kizárólag Trumpra fogni. A veszély az, hogyha ismét kétpólusúvá válik a világ, akkor dupla kapacitás kell. Nem ott termelnek, ahol a legolcsóbb, hanem baráti országokban, és baráti országoktól veszik a nyersanyagot, az energiát. Ez pedig alacsonyabb vállalati nyereségekhez, szűkebb profitmarzsokhoz vezet.

Az Accorde Alapkezelőnek volt egy román és egy görög részvényalapja, mindkettő hozama igen szép volt. Mi lesz a következő?

Még 2023 végén indítottuk az Accorde Wojtek Lengyel Részvényalapot, ami szintén elképesztően jól teljesít idén. Azt gondoljuk, hogy a lengyel az egyik legjobb részvénypiac arra, hogy a régiós diszkont eltűnésére, a német stimulusra, az európai gazdaság feléledésére és nem utolsó sorban az orosz-ukrán háború végére fogadhassanak az ügyfelek.

Le a kalappal Lengyelország előtt

Ráadásul ha van béke, ha nincs béke, a lengyel gazdaság hasít, Lengyelország középhatalommá válik. Van egy rendes belső piacuk, vannak saját nagyvállalataik, jó a gazdasági struktúrájuk. Energetikailag többé-kevésbé önellátóak, miután nagyon jó stratégiai döntéseket hoztak az energetikában. A hadseregükre elképesztően sokat költenek, és saját hadi iparuk is van. Szerintem Európa egyik legjobban fejlődő gazdasága lesz.

Nálunk a kamatok hagyományosan magasak, most úgy tűnik, rendes reálkamat lesz a magyar állampapírokra. A magyar BUX is csúcsot csúcsra dönt, és még így is mindenki azt mondja, hogy alulértékelt. Akkor tulajdonképpen miért is menjünk külföldre?

Ez nagyon egyszerű szerintem, a befektetőink is nagyon tudatosak ebben. A befektetési alapokat az ügyfelek többnyire arra használják, hogy külföldi eszközök felé diverzifikálják a portfóliókat. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének vonzóak a magyar eszközök, de a tipikus ügyfélnek nagy valószínűséggel Magyarországon van már egy jelentős ingatlanvagyona, vélhetően a munkahelye vagy a vállalkozása is ehhez az országhoz köti. Így a megtakarítási portfóliójában már nem szeretne száz százalékig további magyar eszközt tartani. Ez teljesen logikus, a devizák, országok, eszközosztályok közötti diverzifikáció nagyon fontos.

Diverzifikációra szokták használni az úgynevezett alternatív befektetési eszközöket is, mint nyersanyag, esetleg bányarészvény, ingatlan, újabban kriptókitettség.

Van olyan alapunk az abszolút hozamú kategóriában, amelyik foglalkozik nyersanyag– és devizakereskedéssel is.

Az Accorde Alapkezelő által elnyert díjak 2025-ben:

Privátbankár.hu Klasszis 2025 – Legjobb Közép-Kelet-Európai Részvény Alap

• I. Accorde Spartan Görög Részvényalap B sorozat

Privátbankár.hu Klasszis 2025 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, közepes kockázat

• I. Accorde Abacus Abszolút Hozamú Alap A sorozat
• II. Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alap A sorozat
• III. Accorde Eklektika Alapok Alapja A sorozat

Privátbankár.hu Klasszis 2025 – Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alap

• III. Accorde Cuvée Befektetési Alap A sorozat

Talán a múltamból is eredeztethetően, hiszen részvényelemzőként kezdtem itt a Concorde-ban húsz évvel ezelőtt, erős a részvényfókusz az alapokban. Az első helyezett Abacus Alap például deklaráltan nem kereskedik sem nyersanyagokkal, sem devizákkal. Olyan long-short stratégiát alkalmaz, ahol az alfát, avagy a hozamot úgy érjük el, hogy részvényekbe fektetünk, vagy részvények ellen fogadunk.

Az Abacus és a Prizma egyébként európai jog szerint szabályozott (UCITS) alapok, ami azt jelenti, hogy a tőkeáttétel mértéke maximum egyszeres lehet. Tehát a kockázatvállalás mértéke legfeljebb a tőke duplájára rúghat.

Egyébként a short (eladási, esésre játszó – a szerk.) ügyleteket opciókon keresztül vitelezzük ki, mert egy short ügylet mindig magában rejti a hatalmas bukás lehetőségét is, amit mi szeretnénk teljesen elkerülni. Az opcióknál ez nem jelentkezik, viszont ha egy ilyen opció nyerőbe fordul, akkor azon 5-10-20-szoros nyereséget is el lehet érni.

Valamilyen emlékezetes, érdekes ügyletet említene a közelmúltból?

Az Abacus alapnál emlékezetes volt, hogy amikor Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, elképesztő módon felrobbant a Tesla-részvények árfolyama. Számomra nagyon furcsa volt, mert attól, ha valaki kormányzati pozíciót vállal, miért kéne, hogy az általa vezetett autógyártó többet érjen? Sőt. Úgyhogy az év elején vásároltam Tesla eladási opciókat, 350 dollár körüli részvény árfolyamnál, nagyon olcsón. Azokon volt végül 5-8-szoros nyereség az áprilisi mélypontok közelében.

Volt még egy görög bank is, amelynek a menedzsmentjével találkoztam decemberben egy prágai konferencián. Nagyon elégedetlen voltam ezzel a bankkal, nem értettem, hogy lehetett ezt ennyire elbaltázni. El is mondtam nekik, és kértem, ismertessék, hogy egyrészt miért történt, másrészt hogyan tervezik ezt kijavítani.

El is magyarázták, és látszott, legalább értik, mi történt, és elismerték, hogy elrontották. Nem próbálták elkenni, és igyekeztek javítani a helyzeten. Akkor úgy döntöttem, hogy visszaszállok ebbe a bankpapírba. Nemrég nagyon jó lett a gyorsjelentésük, szépen tovább emelkedett az árfolyam. Nagyjából hat hónap alatt 48 százalékot kerestem ezzel a részvénnyel.

A másik két díjnyertes abszolút hozamú alap miben különbözik?

A Prizma egy diverzifikáltabb részvénykiválasztásos alap, ahol nincs aktív short stratégia, hanem a piaci kockázatokat fedezzük opciókon keresztül. Az Eklektika pedig egy alapok alapja, amelyben a négy meghatározó abszolút hozamú stratégiánk egyenlő súllyal szerepel. Ha valaki a mi tudásbázisunkat akarja megvenni, de nem tudja eldönteni, hogy a négy alap közül melyik szimpatikus, akkor az Eklektikán keresztül mind a négyet megkapja.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma („tartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.