Bár a részvények egy része, például az USA-ban túlértékeltnek tűnhet, valójában vannak olyan szektorok, amelyektől attraktív megtérülés várható, különösen régiónkban.

Az év végéig sávozhat a forint, az MNB politikája támogatja az árfolyamot. A részvények és a kötvények is jól teljesítettek az utóbbi időben.

A magyar részvények nem drágák, ráadásul értékalapúak, ami szép hozamot biztosíthat, miközben a nagy nemzetközi növekedési részvények már legalábbis nem olcsók.

Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval az elmúlt időszak kiemelkedően jó teljesítménye miatt elnyert díjak apropóján beszélgettünk.

Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő értékesítés-támogatási vezetőjével.

Az Év Feltörekvő Alapkezelője defenzív részvényeket vásárol, olcsó részvényeket keres, tavaly ősszel sok ilyen akadt, ma kevésbé.

Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Interjú Oszlay Péterrel, az Erste Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Interjú Móricz Dániel befektetési igazgatóval és Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelővel.

Interjú Kocsi Jánossal, az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzserével.

A magasabb kötvényhozamoknak köszönhetően a befektetési alapok sokkal jobb teljesítménnyel szolgálhatnak a befektetőiknek az idén, még ha ez egyelőre nem is látszik az adatokból. A tőkevédett alapok szektora is újjászülethet emiatt, új tematikus alapokat indítanak. Egyre több alapot alakítanak át ESG-szemléletűvé. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary elnök-vezérigazgatójával.

Évtizedekig nagyon jó befektetés volt a kötvény, majd néhány évig mellőzött lett.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Egy kisbefektető, aki szívén viseli a bolygó és a társadalom sorsát, hogyan tud hatékonyan ESG portfóliót összeállítani? Miként segíti az új irány, amely jóval több múló divatnál, a vagyonkezelést, befektetést? Interjú Vízkeleti Sándorral, az Év ESG Alapkezelője vezérigazgatójával.

Az MNB volt alelnöke, Király Júlia volt a Klasszis Klub vendége, aki az infláció elleni küzdelem nehézségéről, a gyenge forint fő okairól, egy leendő ellenzéki kormány legsürgősebb gazdasági teendőiről beszélt. Az MNB-nek nincs könnyű dolga, mivel elveszítette hitelességét. Meg kell szüntetni a perverz jövedelem-elosztást, méltányos adózásra, méltányosabb nyugdíjra van szükség – hangzott el.

Az Ausztriában dolgozó magyarok száma egy és két évre visszatekintve jelentősen nőtt eddig. A bevezetett újabb lezárások miatt azonban sokan kerülhetnek bajba.

Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Májusban az Ausztriában dolgozó magyarok száma már erősen megközelítette a válság előtti csúcsokat és a tavaly nyári szinttől csak pár száz fővel maradt el.

A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.

Az Accorde Első Román Részvényalap és a mögöttes tőzsde szépen túlteljesítette a régió többi részvénypiacát. Miért lehet ez? Miért maradnak meg a cégek jobban az egyik tőzsdén, mint a másikon? Mitől mehet még tovább a szomszéd részvényindexe? Mi most az egymillió dolláros kérdés a román piacon? Interjú.

Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat.

A növekedés kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, így pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

A márciusihoz képest sokkal kevesebb munkahely szűnt meg az újabb korlátozásokat, lezárást hozó novemberben Ausztriában. A magyar foglalkoztatottak száma pedig csak csekély mértékben csökkent, bár ezzel is csúcstartók lettünk. A karácsony utáni harmadik lezárással azonban tovább romolhat a helyzet.

Közel 6000 fővel csökkent az Ausztriában foglalkoztatott magyarok száma októberben, ami szezonálisan akár normális is lehetne, de év/év alapon csökkenést jelent a megszokott emelkedés helyett. Más országok polgárainak száma kevésbé esett vissza, alig több mint feleannyi román veszítette el az állását, mint magyar. Ám a november és a következő pár hónap még rosszabb lehet, a helyi sajtó tömeges elbocsátásokról ír.

Közel a tavaly őszi szinten járt szeptemberben a magyar állampolgárok száma az osztrák munkaerő-piacon. Nagyjából stabilnak nevezhető a létszám a legfrissebb jelentés szerint Németországban is. Ám a korábbiaktól eltérően feltűnően több román, szlovén, lengyel, török, horvát és német kapott munkát Ausztriában, mint magyar. Kérdés, mi lesz a síszezonban – ha megtartják egyáltalán.

Amilyen gyorsan visszazuhant márciusban és áprilisban a magyarok foglalkoztatása Ausztriában, majdnem olyan gyorsan magához térni látszik a májusi és a júniusi adatok alapján. A múlt hónapban már majdnem annyi magyar állampolgárt foglalkoztattak, mint novemberben, a szezonális mélyponton. Németországban viszont még áprilisban is több külföldi dolgozott, mint egy évvel korábban.

Elkezdődött a üzletláncok árháborúja Németországban. A három százalékos német Áfa-csökkentés nagy vonzerő, jó propaganda, ennek ürügyén új és új akciókkal ígérnek egymás alá. De még rá is tesznek egy lapáttal.

A márciusi csúnya zuhanás és az áprilisi stagnálás után májusban közel hatezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott magyarok száma. Ezzel együtt is jelentős a csökkenés az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ausztriában enyhén nőtt a fertőzések száma a napokban, de az illetékes miniszter szerint még mindig jól állnak.

Több nyersanyag ára évtizedes mélységekbe zuhant. A nemesfémekre azonban a jegybankok és kormányok elképesztő segélycsomagjai nyomán fényes jövő várhat.

Mi az a passzív jövedelem? Nem mindig csalás, de sokszor csak ámítás – tapasztalhatja, aki a dolog mélyére ás. A koronavírus-karanténban sokaknak van ideje és igénye arra, hogy új jövedelemforrások után nézzen. Mások lehet, hogy teljesen erre lesznek utalva a már elindult mély válságban. Összefoglaltuk a passzív jövedelem legfontosabb fajtáit és tudnivalóit.

A részvények, a kötvények, az ingatlanok drágák, ezért nőhet az érdeklődés az alternatív befektetések iránt. Vajon a gyémánt ezek közé tartozik? Olyan befektetési termék, amit az átlagember is figyelemmel kísérhet? Van piaci árfolyama?

Emelkedni tudott februárban az Ausztriában foglalkoztatott magyarok létszáma, ha már nem is túl sokkal. A románok vagy a horvátok száma azonban jobban nőtt. Ám a sokk valószínűleg márciusban következik, mert a téli síszezon hamarabb véget ért a vártnál.

Januárban nőtt a magyar dolgozók száma Ausztriában, de kevésbé, mint a román vagy lengyel alkalmazottaké. Az összes betöltött állás száma a szokásos szezonális ingadozást mutatta, de Ausztria és Svájc idegenforgalmát még megviselheti a koronavírus ezekben a hónapokban.

Sok éve nem emelték Budapesten a tömegközlekedési árakat, ami jó a fogyasztóknak. Azt azonban még így sem lehet mondani, hogy alacsonyak lennének a tarifák a fizetésekhez képest. Új, 16 európai fővárosra kiterjedő adatgyűjtésünk szerint a budapesti bérlet a negyedik legdrágább. A jegyek pedig még mindig özönvíz előtti mintát követnek.

A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. A kelet-közép-európai országok bérnövekedése miatt a migráció lassulását várják, de ellenérvek is vannak. Leginkább az, hogy a bérszakadék még mindig óriási.

Van egy ország, ahol az egyetlen dollármilliárdosnak annyi pénze van, mint a GDP fele. Igaz, ez az ország nagyon kicsi. De van még 12 másik állam, ahol csak egy-egy embernek sikerült ebbe a kategóriába kerülnie, köztük két volt szocialista országgal. Magyarország vajon köztük van?

Az utóbbi egy évben nagyon lassult a magyar munkavállalók számának növekedése Ausztriában. Még mennek, de jól láthatóan egyre kevesebben. Sokkal több román és ázsiai, német vendégmunkás és menekült helyezkedett el. Pedig egy-két évtized alatt százezres nagyságrendben üresedhetnek meg állások a szomszédunkban.

Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Ez nálunk az utóbbi időben erősen romlott, mert a nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Csakhogy pont Magyarországon ez a mutató torzít. A helyzet vajon jobb, mint amilyennek látszik, vagy rosszabb?

A magyar munkavállalók száma ugyan szezonális okokból éppen visszaesett októberben Ausztriában, de ez alighanem csak átmeneti. Év per év alapon továbbra is nő a kint dolgozók létszáma. December közepétől sűrítik a Sopron felé tartó ingázó vonatokat, de más vonalakon is lesznek bővítések.

Nagyon kevés adót igényelnek vissza a magyarok, az oktatási erőfeszítések ellenére sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehetőségeik vannak. Az év vége előtt sokféle megtakarítási formára érdemes szerződni, még az egyszerű életbiztosításra is, hogy adó-visszatérítést kapjunk, vagy alacsonyabb legyen a fizetendő díj – tartja az OVB Magyarország.

A Tesla bejelentése a berlini “gigagyár” felépítéséről még a németeket is megosztja. Ami pedig rossz a német autógyáraknak, az nem lehet túl jó a magyaroknak sem. Más szempontból viszont csökkenni látszik a kereslet a cég járműveire, miközben a részvény árfolyama egyre közelebb kerül a mindenkori csúcshoz.

A német kormánykoalíció megegyezett a régóta vitatott alapnyugdíjról. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy nem lesz ugyan rászorultsági vizsgálat, nem számít a vagyon, viszont vizsgálják a jövedelmet. Ez másfél millió embert érinthet. Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország.

Az amerikai nyugdíjasok élete annyira drága, hogy azzal az erővel már egy óceánjáró sétahajón is tudnak kabint bérelni hosszú távra. Legalábbis a statisztikák és a hajótársaságok ezt sugallják. Van, ahol pedig alkudni lehet az árból. Ám van sok buktató, az egészségbiztosítástól kezdve a kisállatok elhelyezéséig.