A K&H Értékpapír elnyerte az Év Innovációja díjat a Privátbankár Klasszis versenyen rendszeres ETF befektetési programjával. Kinek ajánlják ez a szolgáltatást?

Horváth István: Egyrészt annak, aki szereti a pénzügyeit, megtakarításait online, kényelmesen intézni, hiszen ez egy teljes egészében digitálisan igénybe vehető szolgáltatás. Egy másik fontos kör nyilván azoké, akik havonta tudnak és szeretnének félretenni. Jellemzően azok, akiknek van fix munkabére, amiből havonta valamennyit nem használnak fel, és ebből szeretnének hosszú távú vagyont felépíteni.

Vannak, akiknek nincsenek még igazán érdemi megtakarításaik, fiatalok, de az első jobban fizető munkahelyen dolgoznak. Ám olyan is lehet, akinek már vannak milliói befektetve, de havonta tud hozzárakni. Tehát sokféle élethelyzetben hasznos lehet. Emellett még annak való, aki nyitott a tőzsdei befektetésekre. Hiszen az ETF-eken, azaz tőzsdén kereskedett alapokon keresztül a nemzetközi tőzsdékbe lehet ezen a programon keresztül befektetni, míg a hagyományos befektetési jegyek nem tőzsdén kereskedhetőek és aktívan kezelt portfoliókkal rendelkeznek, addig az ETF-ek jellemzően passzív befektetési stratégiát követnek, azaz egy részvényeket tömörítő indexet képeznek le. Ez utóbbiak többsége – bár nem mindegyik – részvényalapú instrumentum. Így az is szükséges, hogy az ügyfél bírja a kockázatokat.

Az ETF-ek a pénzügyi világban alacsony költségeikről is híresek.

Igen, van egy költségelőnyünk, hiszen a megvásárolható mögöttes ETF-ek kezelési költsége jellemzően csak néhány bázispont, így tényleg versenyképesek. Rövidtávon pedig a szolgáltatásunk másik nagy előnye, hogy ha csak tízezer forintot tesz félre valaki, a tőzsdei minimumdíjaktól akkor is mentesítjük. Tehát nem jelentkezik az a dilemma, hogy ha nincsenek millióim, akkor a befektetés a minimális tranzakciós díjak miatt túl drágává válik.

Milyen ETF-ek szerepelnek a programban?

Elsősorban olyan ETF-eket választottunk be, amelyek általában is népszerűek a K&H Értékpapír ügyfelei körében, és amelyek széles piacokat fednek le. De mivel már hetven ETF-ből lehet választani, ezért vannak benne ínyencfalatok, különlegességek is.

A konzervatívtól a szexiig

A fő vonalba tartoznak a legnagyobb tőzsdeindexek, mint az amerikai S&P 500, a német DAX vagy a londoni mutató, és egyes feltörekvő piacok is. Ínyencségeknek nevezném például a kis kapitalizációjú cégek részvényeit vagy a magas osztalékhozamú papírok ETF-jét, de elérhető a programban az AI, a védelmi szektor vagy például a robotika mint befektetési téma. Aki pedig alacsonyabb kockázat mellett szeretne befektetni, az választhat kötvényalapú ETF-eket is.

Tényleg színes kavalkád. Milyen devizában forognak?

Eurós és dolláros papírok, tehát aki rendszeresen félretesz, az itt egy devizás portfólió birtokosa lesz.

A dolláros értékpapírokat New Yorkban jegyzik?

Nem, az európai tőzsdéken. De a brókercég normál online szolgáltatásán, ahol egyébként nincs befektetési tanácsadás, elérhetők amerikai ETF-ek is.

Mik a legérdekesebb, legmodernebb, legszexibb témák az ETF-ek körében?

Például ilyen a robotikára, vagy a zöld, megújuló energiára szakosodott ETF. A 70-be már nagyon sok minden belefér. Ha egyébként 20 ezer forintot tud valaki félretenni egy hónapban, nem muszáj csak egy ETF-et válasszon, lehet kettőt is, 10-10 ezerért.

A K&H-bankcsoport nyílt végű alapjai nincsenek benne a programban?

Ha valakinek az ilyen típusú megtakarítások szimpatikusak, az a bank hasonló rendszeres megtakarítási programján keresztül éri el ezeket. Mindig úgy gondolkodunk, hogy egymást kiegészítsük.

Vannak a programban hazai befektetések is?

Az egyik előnye a szolgáltatásnak, hogy töredék értékpapírt is lehet venni. Vagyis ha beküld valaki 200 eurót, és a papír 21 euróba kerül, akkor nagyjából kilenc és fél értékpapírt írnak jóvá a számlán. Szerettünk volna a magyar tőzsdén forgó ETF-eket is elérhetővé tenni, mint az OTP BUX ETF, ami népszerű lehetne, de ezen a ponton sajnos elakadt. Itt ugyanis nem lehet a töredék értékpapírokat elszámolni.

Sok kisbefektető már otthonosan mozog ebben

Mennyire szeretik a magyar magánbefektetők az ETF-eket?

A fő ügyfélkörünk ebben a világban többnyire már otthonosan mozog, megtakarítási állományuk a legnagyobb része tőzsdei részvény, a következő legnagyobb csomag pedig az ETF. Ezen kívül vannak még klasszikus befektetési jegyeik, különböző típusú kötvényeik is.

Ám a hazai magánbefektetőknek csak kis része vesz igénybe hasonló szolgáltatásokat. A háztartások pénzügyi megtakarítása mintegy 60 ezer milliárd forint körül mozog, ebből csak 2-3 ezer milliárd szokott tőzsdei részvényekben lenni, ami 3-5 százalék. Ez is a vagyonosabbaknál jelentkezik inkább.

Az ETF-ekről nem tudunk pontos adatokat, mert a befektetési jegyek kategóriájában szerepelnek, tehát másokkal együtt. A mi portfóliónkon belül azonban a népszerűségük nőtt, mégpedig jóval gyorsabban, mint a többi befektetési jegy értéke. Pedig azok is dinamikusan bővültek az utóbbi pár évben.

Ebben egyébként szerintem van szerepe a médiának, a különböző influenszereknek is. A generációk közt is van különbség, azt látjuk, hogy a fiatalabbak gyakrabban nyúlnak ETF-ekhez.

Az idén lejárt vagy kamatot fizetett sok-sok állampapír, ennek hatása is érezhető?

Az új ügyfelek számlanyitásai már novemberben elkezdtek nagyon komolyan meglódulni, és ez az év első negyedévében tovább gyorsult. Már akkor látszott, hogy a kisbefektetők alternatívát kerestek, jöttek az új ügyfelek és a nettó beutalásban is nagyon erős hónapok voltak ezek. Hogy honnan jött a pénz, az nyilván nem látjuk, de volt egy folyamatos beáramlás, ami erősebb volt, mint egy évvel korábban.

Hónapokig sokat foglalkoztak ezzel a sajtóban, de szerintem egy dologról mindenki megfeledkezett. A lakosságnak folyamatosan keletkezik új megtakarítása. Emiatt ha szinten is marad a lakosság állampapír-állománya, közben arányaiban háttérbe szorulhat, ha több megy a versenytársakhoz.

De nem csak arról van szó, hogy ki nyer, ki veszít. Az említett növekedés miatt ki tud jönni olyan helyzet is, hogy minden szereplő úgy érzi, sikert ért el.

Mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon a részvényesi kultúra fejlődjön? Más országokban sokkal több részvényt vesznek a magánbefektetők.

Ez nagyon összetett kérdés, de el lehetne kezdeni onnan, hogy több pénzügyi oktatásra lenne szükség. Ebben szerepe van a szolgáltatóknak is, a piaci szereplők is edukálhatják az ügyfeleiket. Nyilván ezt akkor tudjuk elvégezni, ha kapcsolatba kerülünk egy ügyféllel. Akkor olvassák az elemzéseket, amit az elemző csapatunk készít, feliratkoznak a tartalmakra, beindul az edukáció.

Nem csak a húszéveseké a részvény

Ami viszont szerintem Magyarországon nagyon jó, hogy az adókímélő formákkal, mint a TBSZ és NYESZ számlák, ösztönözve vannak a megtakarítók arra, hogy több évre előre gondolkodjanak.

Egyébként érdemes a befektetőknek részvényt venniük, jó az nekik?

Mi abban hiszünk, hogy igen, és minél több életéve van valakinek hátra, annál érdemesebb kockáztatnia. Azt szoktam mondani, ha bárki kérdezi, hogyan fogjon a pénzügyeihez, először ne a piacot próbálja megfejteni. Helyette mindenki azzal kezdje, hogy fejtse meg saját magát. Mérje fel, mennyi pénze van, mennyi időre tud befektetni, tud-e aludni, ha kockázatot vállal. A hiba többnyire akkor csúszik be, amikor ezt a részt valaki átugorja. Ha összeáll ez a kép, akkor érdemes belefogni.

Ma is nagyon sok egyéni befektető van, aki évekig parkoltatja a pénzét folyószámlán vagy lényeges kamat nélkül, miközben be lehetne fektetni sokkal magasabb hozamok mellett is. A tőzsdék, ha valaki több évben gondolkodik, sokat hozzá tudnak tenni a hozamokhoz.

A rendszeres megtakarításnál havonta teszünk félre, így hol magasabb, hol alacsonyabb áron veszünk. Ha ezt csináljuk évekig, akkor jó eséllyel kedvező bekerülési átlagár alakul ki, és pont attól óv meg, hogy a pillanatnyi piaci helyzet függvényében kapkodjunk, rossz áron lépjünk.

Ha valaki azt mondja, hogy van öt-hat éve befektetni, akkor azt mondom, nyisson TBSZ-t, és minden hozama adómentes lehet. Miért ne lehetne ennek a pénznek egy része vagy egésze valamilyen tőzsdei befektetés? Persze vérmérséklettől, tapasztalatoktól függően.

Azt szokták javasolni, hogy osszuk meg tőkénket a részvények és kötvények, esetleg egyéb, például árupiac vagy ingatlanpiac között. Ehhez milyen ETF-ek vannak?

Ha nagyon sommás választ akarok adni, húszezer egyedi értékpapír érhető el nálunk, tehát itt a választék bősége nehezíti inkább a dolgokat. Ha valaki elindul ebbe az irányba, rengeteg lehetősége van, részvényekben, árupiacokban, kötvényekben egyaránt. Bőségesen van mivel diverzifikálni.

A nagy kockázat valójában az egyedi részvényeknél merül fel, ott tényleg bármi előfordulhat, bármelyik papír lezuhanhat valamilyen váratlan esemény miatt. De ha már húsz részvényt berakok egy portfólióba, például egy indexbe vagy ETF-be, akkor ezek az egyedi kockázatok eltűnnek, eloszlanak.

Van az említett 70 között kötvény, arany, olaj ETF is?

Igen, vannak például amerikai kötvény ETF-ek, rövidebb és hosszabb távú is, van globális kötvény is, és eurós kötvényportfóliók szintén. A nyersanyagokra pedig van egy „Materials” nevű globális nyersanyagalap, amely bányacégeket tartalmaz. Vagyis részvényeket vesz olyan vállalatokban, amelyek árupiaci kitettsége magas.

Megéri devizabefektetéseket választani?

A magyarországi kamatok rendszeresen magasabbak, mint a nyugat-európai vagy észak-amerikai ráták. Így érdemes  a magyar kamatozó eszközök helyett inkább devizában befektetni? Fog a forint annyira leértékelődni, hogy egy külföldi kötvénybefektetés versenyképes legyen a hazaival?

Szerintem érdemes megfontolni azt is, hogy hosszú távon ilyen-olyan hullámok után ugyan, de a tőzsdék fölfelé mennek. Mostanra már bebizonyosodott az is, hogy – minden év más és más, de – távlatilag a forint is trendszerűen gyengül az euróhoz képest. Egyik évben ez lehet öt százalék vagy még több. Máskor esetleg szinten marad vagy erősödik is, de a trend a gyengülést mutatja.

Ha visszanézünk húsz évet, akkor évi 2-3 százalék volt az átlagos forintgyengülés. Tehát ha van pár százalék eurókamatom, és ahhoz hozzáadom ezt a 2-3 százalékot, azt érdemes összehasonlítani a magyar kamatokkal.

De az is lehet egy befektető stratégiája, hogy részvény- vagy részvény-ETF portfóliót alakít ki. Tegyük fel, kapott a munkahelyén jutalmat vagy örökölt egy nagy összeget, de szerinte éppen túl magasan vannak a tőzsdék. Így vált ugyan eurót, dollárt, de egyelőre befekteti egy kötvény-ETF-be. Majd ha jön a tőzsdén egy hullámvölgy, akkor beszáll. Tehát elválasztja azt az időpontot, amikor a forintból átlép devizába, meg azt, amikor a kötvényekből átlép részvényekbe. Átmeneti pénzek tárolására is alkalmasak tehát ezek az eszközök.

Lehet, hogy az állampapír lett a belépőjegy, a „kapudrog”, az első értékpapír sokak életében, amik megismerése után próbálnak továbblépni, például ETF-ek vagy részvények felé?

Igen, mi is ismerünk ilyen befektetőket. Öt-tíz éve alig voltak olyanok, akik korábban ETF-ben gondolkodtak. Az államkincstári weboldal azonban jó digitális felületet is biztosított, ez is hozzájárult, hogy a megtakarítók összebarátkoztak az értékpapír-befektetésekkel. Bár egy kötvényt nem vennék egy kalap alá a tőzsdei befektetésekkel, de biztos, hogy sok embernek nyitottabbá tették a gondolkodását.

Ha rákeresünk az interneten, hogy milyen állampapírt vegyünk, ott is szembejön sok idevágó blogbejegyzés. Online önsegítő közösségek alakultak ki, tippmegosztó fórumok. Ha valaki megnéz egy videót arról, hogy milyen állampapírba fektessen be, másnap lehet, hogy már arról is megnéz egyet, mi fog történni a tőzsdéken.

Említették korábban, hogy a brókercég új kereskedési rendszeren dolgozik.

A mobilos felületünket régen megszerették és használták az ügyfelek, de folyamatosan jelezték, hogy a webes felület nem tetszik nekik. Így ezen tavaly kezdtünk el dolgozni, és sok körös tesztelés után már az ügyfelek számára is elérhető az új webes felület egy ideje.

Ma még a régibe lehet bejelentkezni, de már van ott egy gomb, amivel ki lehet próbálni az új webtrader-t is. A funkcionalitáson nem változtattunk, csak az volt a célunk, hogy intuitívabban tudjanak tájékozódni a rendszeren belül. Vannak személyre szabható nézetek, például van, akit az állomány forintban, mást euróban érdekel, megint mást a százalékos változása. Ezek sorrendjét is variálhatják. Lesznek új fejlesztések is az új rendszerben, folyamatosan.

A rendszerükben megtalálhatók kriptovaluta ETF-ek, ETP-k iránt mekkora az érdeklődés?

A top húsz legintenzívebben kereskedett értékpapírban biztosan nincsenek benne.. Ugyanakkor, aki nálunk fektet kriptoba ETF-eken keresztül, megkapja a szabályozott piacok biztonságos keretrendszerét és tőkepiaci műveletként az adózása is előnyös.

Indítottak egy számlavezetési szolgáltatást bizalmi vagyonkezelőknek is.

Igen, ez a szolgáltatási palettának a másik vége, amely a nagy vagyonokról szól. Már tudunk ennek az ügyfélkörnek is számlát nyitni, ez a privátbanki világ egyik eszköze.