Már második alkalommal nyerte el a Privátbankár Klasszis Alapkezelő díjátadón az Év Feltörekvő Alapkezelője díjat. Milyen érzés ez?

Nagyon jó érzés, hogy másodjára is sikerült ezt a díjat elnyernem, főleg annak fényében, hogy most lett először ötéves hozama az alapomnak. Sokszor elmondjuk, hogy a minimum ötéves hozam számít, az alapján lehet érdemben értékelni, hogy milyen portfóliókezelő valaki.

(Az interjú videópodcast formában is hallgatható, nézhető a cikk végén.)

Mekkora volt ez a hozam?

Az ötéves, évesített hozam 11,1 százalék volt. Ezt azonban annak fényében kell értékelni, hogy amikor elindult az alap, akkor még sokkal alacsonyabb kamatkörnyezet volt. Ma jóval magasabb az elvárt hozam a piacon. Az alapom, a HOLD Expedíció első két éve egyébként igencsak kudarcosra sikerült. A Covid-válságban például 30-40 százalékot is esett az árfolyama, majd onnan állt föl.

A Covid-járvány kitörésekor minden befektetés esett, lehetett kevésbé esni?

Igen, lehetett kevésbé esni. De azt gondoltam a Covid-esésben is, hogy érdemes kockázatot vállalni, és később ez meg is térült. De először jött a sokk, nagy esésekkel kellett szembenéznem.

A felívelésben hogyan teljesített az alap?

Bizony volt 60-70 forint is a mélyrepülésben egy kezdeti 100 forintos befektetés értéke, a mélypontokon a befektetők aligha voltak elégedettek. Viszont az elmúlt három évben nagy emelkedés jött, így most 171 forintja van az első befektetőknek a mindenféle költségek levonása után. Azt szoktuk tanácsolni az ilyen alapoknál, hogy legalább 3-5 évre tartsa bent a pénzét a befektető. Aki ilyen időtávon nézte, az már elégedett lehetett.

A hozamhoz mekkora kockázat tartozott?

Ez egy közepesen magas vagy magas kockázatú abszolút hozamú alap. Vannak alacsonyabb kockázatú társai a HOLD Alapkezelőnél, például a Citadella vagy a Columbus Alapok, amelyek nagyon ismertek a piacon. Az Expedíció ezeknél kockázatosabb. De azt gondolom, hogy azzal lehet értéket teremteni, ha valaki, mint én, alaposan kielemez egy részvényt, megérti a fundamentumait, és azután abban bátran kockázatot mer vállalni. Akár 5-8-10 százalékos pozíciót is felveszek egy ilyen részvényben.

Ezektől a top pozícióimtól várom azt, hogy meglódulnak felfelé, akár többszörözhetnek is. Igaz, ezt ki kell várni, ez soha nem arról szól, ami néhány hónap alatt történik, hosszú távon olcsónak bizonyuló részvényt keresek. Remélem, hogy a következő néhány évben a papírra mások is felfigyelnek, és akkor jól felmegy. Ezeken lehet sokat keresni, ez az én befektetési filozófiám.

Milyen részvényarány mellett működik az Expedíció Alap?

Ez széles skálán, 20-80 százalék között lehet. Amikor azt gondolom, hogy nagyon sok jó lehetőség van, akkor 80 százalék közelébe megy föl. Ha pedig azt, hogy kevesebb a jó lehetőség, akkor nagyon lecsökkenhet, akár 20 százalék környékére is.

Gyakoriak a szélsőséges értékek?

Igen, a legszélsőségesebb időszakok a Covid-mélypont és a háború kitörése voltak. Egy másik jó példa, hogy tavaly ősszel azt gondoltam, vannak nagyon jó lehetőségek. A háború okozta kockázatok már oldódtak, az európai gazdaságon is látszott, hogy nem lesznek akkorák a problémák, mert például az augusztusi csúcsgázárak már elkezdtek esni. Így 2022 őszén is 80 százalék körül vagy afölött volt a részvényarányom.

Ehhez képest ma 40 százalék körül van, tehát azt gondolom, hogy ma sokkal kevesebb jó lehetőség van, mint fél vagy háromnegyed évvel ezelőtt volt. Úgyhogy én is kevesebb kockázatot vállalok, de most is vannak vonzó részvények az alapban.

Lehet pár érdekes példát említeni, ha nem titok?

Igen, a Covid környékén, de a Covid előtti években is nagyon szerettem kockázatot vállalni a ciklikus részvényekben. Ezeknek az a sajátossága, hogy nagyon tudnak le- és felmenni a gazdasági helyzettől függően. Például a bankpapírok, ipari cégek, logisztikai cégek, amikor nekik kedvező időszak van, alaposan megugranak, rossz időszakban erősen leesnek. Most ezzel ellentétesen látom a helyzetet, azt gondolom, hogy nem a ciklikus papírokban vannak igazán jó lehetőségek, hanem a defenzív papírokban.

Ilyen az ír tőzsdén forgó Origin részvény, egy elsősorban Írországban és az Egyesült Királyságban működő nagykereskedő cég, amely főleg növényvédőszerekkel és műtrágyával kereskedik. Alapvetően olyan vállalat, aminek a profitjai inkább az időjárástól függenek, nem a gazdasági ciklusoktól. Tehát teljesen másféle kockázatot hordoz, mint sok másik.

Amikor egy ilyen papír hetes P/E, azaz ár per profit mutatóval forog euróban, az azt jelenti, hogy ha nem történik semmi változás, akkor termel évi 13-14 százaléknyi euróhozamot. Ez nagyon jó vétel, amelyben érdemes ülni. Ez például az egyik legnagyobb részvénybefektetésem.

Ha jól emlékszem, a magyar részvények átlagos P/E-hányadosa is hetes körül van, vonzó célpontok?

Nagyon jó felvetés. Szerintem a magyar papírok, ha nem nézzük a politikát, nagyon olcsók. De a magyar papírok épphogy a politikáról szólnak. Politika alatt itt azt értem, hogy mindenki fél, hogy a nehéz magyar gazdasági helyzet miatt majd jönnek a különadók. Már jöttek a múltban is, ki tudja, mik jönnek még a jövőben.

A Richter például egy olcsó részvény, tartottam is belőle a háború kitörése után, amikor hatezer körül volt. Azt gondoltam, hogy még ha jön is a különadó, akkor is olcsó. De, amikor már nyolcezer körül volt, ősszel, már nem tartottam. Aztán jött is az a különadó, ami a Richtert érintette, és december 23-án éjszaka jött ki. Tehát bármi lehet.

A Mol profitja még extrémebb, kötődik a háborús helyzethez, valamint ahhoz, hogy mennyit vesz el az állam adóként. Az OTP is erősen kötődik Magyarországhoz ilyen értelemben. Mindegyik olcsó, időnként tartok is belőlük, de be kell árazni, hogy a magyar helyzet mit okozhat. Ez nagyon nehéz. Kockázati diszkonttal forognak a magyar részvények, de nem tudja senki, hogy ez mennyi kell legyen, mert nem tudjuk, milyen adó jön, milyen lesz a gazdasági környezet.

Úgyhogy az ír agrárcéget jó defenzív papírnak látom hetes P/E-vel, ami a magyar papíroknál is megvan, mégis egészen más. Ráadásul nem mindegy, hogy euróban van ez a hozam vagy forintban. Hiszen, ha forintban valami 13 százalékot termel, akkor inkább forintkötvénybe teszem a pénzem, mint részvénybe. Euróban az alternatív állampapírhozam sokkal alacsonyabb, tehát euróban sokkal értékesebb ugyanaz a hozam, mint forintban.

Gondolom a cél az inflációval felvenni a versenyt. Részvényeken kívül vesznek még valamit ennek érdekében?

Én azon dolgozom, hogy részvényekkel teremtsek értéket. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szabad pénzeszközök ne lennének kötvényekben. Sokszor van olyan a kötvénypiacon is, amikor érdemes az állampapírhozamon felüli eredményért kockázatot vállalni. Most például vannak olyan bankok, amelyek kvázi kényszerből, szabályozói nyomásra bocsátanak ki euróban kötvényeket, amelyek megvásárolhatók a piacon jó áron.

Egzotikusabb példa, hogy van Ukrajnában olyan vállalat, amelynek van dollárkötvénye. Annak a mozgása nyilván inkább egy részvényhez hasonlít. Ha túlél a vállalat, nemnéhány százalékot hoz majd, hanem akár többszörözhet is, mert most a névértékéhez képest csak 30-50-60 százalékon forog. Ilyen is található az alapomban. Nyilván, a kockázatvállalásra nagyon kell figyelni.

Hogyan bírták a befektetők a hullámvölgyeket és hullámhegyeket az alap életében?

Amikor elindult az alap, akkor a privát vagyonkezelt ügyfélállományból került bele pénz, csak az utóbbi években szerződtünk rá más partnerekkel, bankokkal is, és kinyitottuk az Expedíció Alapot. Tehát a hullámvölgyek még csak a befektetők kis hányadát érintették, a portfólióikban pedig az alap nagyon kicsi hányadot képviselt.

Aki viszont most beszáll, az jó éveket lát, de tudnia kell, hogy ebben az alapban lehetnek esések, van kockázat a hosszú távú emelkedés érdekében. Ezt vállalniuk kell a befektetőknek.

Volt az életében nemrég egy nagy változás, vezérigazgató-helyettesé is előlépett. Ez hogyan egyeztethető össze az elemzői, portfóliókezelői pályával?

Nagyon nagy a különbség a két tevékenység között, hiszen aki portfóliókezelő, az sokszor egy introvertált ember, aki bejön dolgozni, elmélyed az Excel-modellekben. Döntéseket hoz, de valójában nem kell neki sokat emberekkel dolgozni, és ettől még lehet nagyon jó portfóliókezelő. Nálunk több ilyen is van.

Én sohasem tartoztam az ilyen típusú emberek közé, mindig nagyon szerettem beszélgetni az Excel-modellekről és a befektetésekről másokkal is, talán kicsit túl sokat is. Mondhatjuk, hogy én vagyok a legextrovertáltabb a portfóliókezelő csapatban, ami idővel azt is magával hozta, hogy a vállalat más területein is elkezdtem szerepet vállalni. Menedzsmenttag lettem, foglalkoztam a sales területtel is, részt veszek a Hold After Hours-podcastban Balásy Zsolt kollégámmal. Egyre több ilyen feladat jött, és azután tavaly év végén vezérigazgató-helyettes lettem. Már több területet én vezetek, például a marketinget, a sales-t vagy a privátbankári részleget.

Más feladat emberekkel foglalkozni és emberi problémákat megoldani nap mint nap, mint a portfóliókezelési döntéseket meghozni. De mindkettőben vannak stresszes és örömteli pillanatok egyaránt.

Mostantól videós formában is meghallgathatja a beszélgetéseinket!

Hogyan hallgassunk podcastet?

A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.

Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.

A podkaszt lételeme, hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:

- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése

Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően, hogy milyen eszközön szeretné hallgatni,  itt találhat párat induláshoz >>

Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:

A műsor oldala az Anchor FM-en >>

Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>

Podcastünk az Apple Podcasts-en >>

A podcast RSS feedje itt található >>

Hallgassa meg korábbi podcastjeinket is!

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.