hirdetés

Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is

Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Ez nálunk az utóbbi időben erősen romlott, mert a nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Csakhogy pont Magyarországon ez a mutató torzít. A helyzet vajon jobb, mint amilyennek látszik, vagy rosszabb?
hirdetés

Aki sokat olvas nyugdíjakról, hamar belefut a “helyettesítési rátának” nevezett mutatóba. Ez azt hivatott jelezni, hogy a nyugdíjas hány százalékát kapja a nyugdíj előtt álló dolgozók – az ötvenes éveikben járók – bérének. Ez az érték 2016-ban még 67 százalék volt a KSH szerint, majd csökkent. Mert bár a nyugdíjakat is jelentősen, az infláció feletti mértékben emelték, a bérek ennél is sokkal jobban megugrottak.

A bérek két számjegyű emelkedést is tudtak produkálni mostanában év/év alapon, így 2018-ban már csak 59 százalék volt ez a mutató az Eurostatnál és 56,1 százalék az OECD szerint. Az azóta eltelt újabb majdnem egy évben pedig valószínűleg tovább süllyedt. (Első ábra.)

Ám ezzel van egy elég nagy probléma – ezek a számok a bruttó bérre és a bruttó nyugdíjra vonatkoznak. Márpedig a magyar nyugdíj adómentes, míg sok országban kell adózni utána. (Bár sok helyütt, mint Németországban van egy adómentes határ, ami nem is olyan alacsony.) Így Magyarországon nincs sok értelme azt a mutatót használni, ahol a bruttó bérekkel számolnak, inkább a nettóval kellene. Nettót a nettóhoz hasonlítani.
A nyugdíj-középmezőnyből az élre jutunk?

Ilyen adatsort az OECD-nél, a gazdaságilag legfejlettebb országok szervezeténél találtunk. Ott van bruttó és nettó számítás is. A bruttó szerint Magyarországon a “helyettesítési ráta” 56,1 százalék volt, ezzel az OECD középmezőnyében helyezkedett el. (Második ábra.)

A nyugdíjak bruttó helyettesítési rátája (bruttó nyugdíj/bruttó bér), OECD, férfiak
A nettó szerint viszont 84,3 százaléka a nyugdíj a nettó bérnek az országban, ezzel már sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk. Ha nem is teljesen az élvonalban, de a kilencedik helyen az ötvenből. (A férfiaknál. A nőknél csak a 12. helyen.) Megelőztük Hollandiát, és nem sokkal maradunk el Portugáliától, sőt Ausztriától sem. A magyar nyugdíj úgy látszik, nagyon magas a nettó bérhez képest. (Harmadik ábra.)
A nyugdíjak nettó helyettesítési rátája (nettó nyugdíj/nettó bér), OECD, férfiak
Nem az egyik magas, hanem a másik alacsony

Ez szépen hangzik. De hogyan is lehetnénk már Hollandia vagy Ausztria szintjén nyugdíjak terén? – merül fel a kétely, jogosan. Valójában nem vagyunk. Csak olyan szempontból, hogy a nyugdíjasok nem kapnak sokkal kevesebbet, mint az ötvenes éveikben járó dolgozók. De ez azt is jelentheti, hogy az ötvenesek kapnak siralmasan keveset.

A KSH megfogalmazásában:

A mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg, amelybe nem tartoznak bele az egyéb társadalmi juttatások.
Ugyanis a magyar átlagos bruttó bér az országban 2018 végén 329 900 forint volt a KSH szerint, a nettó 219 400. Az öregségi nyugdíjasok átlagos ellátása pedig 129 637 forint. Ez csak 39 százaléka a bruttó átlagbérnek és 59 százaléka a nettónak. A két szám nagyon más, sokkal alacsonyabb, mint amit az említett helyettesítési ráták mondanak.

Bécsi nyugdíjasok © PID / Martin Votava

Szegény ötvenesek

Ennek az lehet a fő oka, hogy a mutatók számításánál nem az összes dolgozó átlagához, hanem az ötvenesek keresetéhez viszonyítanak. Ők pedig kevesebbet keresnek az átlagbérhez képest is. Vagyis az ominózus mutató valójában nem azt mutatja, hogy a hazai nyugdíjak magasak, hanem azt, hogy az 50-59 évesek bére nagy átlagban alacsony. (Ezen kívül jelentős különbséget okozhat az is, hogy a magyar medián bér rendszerint alacsonyabb, mint az átlagbér.)

Az átlagos nyugdíj nem sokkal haladja meg a létminimumot vagy az úgynevezett társadalmi minimumot. A KSH egyik adatsora szerint a jó megélhetési szinthez a megkérdezett lakosság havi 168 700 forintot tartott elegendőnek 2018-ban. Ez 30 százalékkal több az átlagnyugdíjnál.

Eközben visszaszámolva az átlagos nyugdíjból az említett nettó helyettesítési ráta segítségével, az ötvenesek nettó (medián) bére is csak 160 ezer forint körül lehetett tavaly (129 600/0,81). Jóval alacsonyabb a hivatalos 219 400 forintos nettó átlagbérnél. Nemcsak a magyar nyugdíjasok helyzete rossz tehát, hanem a nyugdíj előtt álló korosztályé is.

Az osztrák szint harmada felett kicsivel

A magyar nyugdíjak alacsony szintje derül ki egyébként más adatokból is. Például abból, amikor a nyugdíjak értékét PPP alapon (vásárlóerő-paritáson) vizsgálják. Ez kiküszöböli az árszínvonal különbségét az egyes országokban. Megmutatja, mennyi árut tud venni egy magyar az átlagos nyugdíjból például egy német vagy osztrák nyugdíjashoz képest.

Keveset. A magyar nyugdíjak vásárlóereje a román és a szlovák között van, a lista végéhez közel. A németnek kicsit kevesebb, mint a fele, az osztráknak pedig alig több, mint a harmada. (Erről itt írtunk nemrég.)

A bérlemaradás még mindig nagy

De a sok emelkedés ellenére a teljes lakosság átlagbére sem túl magas. Vásárlóereje durván fele a nyugat-európai szintnek. A magyar bruttó bérek 2018-ban PPP-alapon (avagy egységes árszintre átszámolva) az OECD szerint 29 474 dollárt értek, a német 66 521-et, az osztrák 59 934-et. A cseh bér nagyjából a magyarnak felel meg, a lengyel egy kicsit túl is tesz a hazain. A szlovák keresetek vásárlóértéke mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt az itteninél.

Hiába magas a helyettesítési ráta. A kis tortának a nagy százaléka is kicsi.

Táblázat lent: Bruttó átlagbérek az OECD-ben, vásárlóerő-paritáson

 
hirdetés

Véleményvezér

Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.
Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

A független képviselő töretlen szorgalommal igyekszik utánajárni, hogy hová kerülnek az uniós pénzek.
Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

A rendkívül magas magyar infláció mögött rossz, vagy tudatos kormányzati intézkedések állnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo