Az OECD-ben lassult az infláció januárban.

Az OECD-ben lassult az infláció decemberben.

Az OECD országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,7 százalékra gyorsult októberben a szeptemberi 10,5 százalék után.

Az OECD 6 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról.

A harmadik negyedévben 0,4 százalékra lassult az OECD-országok GDP-növekedése.

Az OECD-hez tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.

 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban augusztusban átlagosan 4,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség a júliusi 4,8 százalékról.

Az OECD országaiban gyorsult az infláció augusztusban.

Jelentősen rontotta globális növekedési előrejelzését az OECD hétfőn publikált prognózisában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok GDP-je az első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, amikor még 1,2 százalékos bővülést jegyeztek fel.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban márciusban átlagosan 8,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a februári 7,8 százalékos növekedés után. Ez a legmagasabb növekedési ráta 1988 októbere óta. Tavaly márciusban az éves infláció 2,4 százalék volt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Ennyi volt.

Az OECD adatai szerint felgyorsult a G20-ak árukereskedelmének a növekedési üteme a negyedik negyedévben.

Jön a globális minimumadó. Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelvtervezetét a minimumadó EU-n belüli alkalmazásáról. Ezek roppant szigorúak és egymást kiegészítve biztosítják, hogy az előírt többletadó beszedésre kerüljön valamely ország vagy országok által.

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint.

Javította az idei évre vonatkozó előrejelzését az OECD.

Erről Szijjártó Péter számolt be.

Csökkent a munkanélküliségi ráta márciusban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de így is 1,2 százalékponttal haladja meg a koronavírus-járvány robbanásszerű elterjedését megelőző utolsó hónapban, tavaly februárban mért szintet.

25 éve csatlakozott az OECD-hez Magyarország.

Az OECD derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, decemberi előrejelzéséhez képest.

Jelentősen nőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 37 tagállamának gazdasági teljesítménye a harmadik negyedévben a második negyedévvel összevetve, amikor soha nem látott mértékű volt a visszaesés a koronavírus-járvány féken tartását célzó intézkedések hatására.

Az OECD legújabb előrejelzése már optimistább képet mutat.

Az OECD célként tűzte maga elé, hogy új, sokszor BEPS 2.0-nak nevezett programjának keretein belül további lépéseket tegyen a globális adórendszer méltányos és igazságos átalakításáért két új, pillérként emlegetett adózási koncepció kidolgozásával. A program első pillére a digitális üzleti modellek jövedelmének megadóztatását tenné lehetővé, de ahogy arról már több alkalommal beszámoltunk, ennek a konszenzusos kialakítása egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Ez nagyban köszönhető a tervezet legaktívabb bírálójának, az Egyesült Államoknak is. Hivatkozással a digitális adó diszkriminatív jellegére az USA korábban ellenezte, majd opcionálissá kívánta tenni a kialakítás alatt álló új adórendszert.

Chris Liddell az Egyesült Államok jelöltje a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkári posztjára - jelentette be a Fehér Ház helyi idő szerint péntek délután.

A COVID-19 világjárvány kialakulása, annak egészségügyi és a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályai, valamint az ebből következő gazdasági válság új kihívásokat támasztott a kis-, és középvállalkozásokkal szemben. A Facebook, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös együttműködés keretében, a közösségi oldalt felhasználói körében készítette el a Future of Business Survey-t, melyben több mint 50 ország mintegy 30 ezer kkv-vezetője nyilatkozott a koronavírus kis-, és középvállalkozásokra nyújtott hatásairól.

Az OECD-nek küldött nyílt levélben fejezte ki ellenérzéseit az Egyesült Államok a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó új egységesített megközelítéssel kapcsolatban. Az OECD a digitális üzleti modellek térhódításának növekvő kihívásaira fogalmazta meg terveit.

Az OECD legfrissebb jelentése szerint a fejlődő országoknak segélyt nyújtó államok nem tesznek eleget abban, hogy a nyújtott források olyan projektekhez kerüljenek, amelyek megfelelnek a Párizsi Klímaegyezmény keretében kitűzött céloknak.

Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Ez nálunk az utóbbi időben erősen romlott, mert a nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Csakhogy pont Magyarországon ez a mutató torzít. A helyzet vajon jobb, mint amilyennek látszik, vagy rosszabb?

Bemutatta a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD. A nemzetközi törekvések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.  

Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb, mint a világ más régióiban – írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) a friss jelentésében.

Az exporthitel-biztosítók (Export Credit Agencies, ECA) kerülik a nyilvánosságot. A nemzetközi pénzügyi szektor ismeretlen óriásainak nevezhetjük ezeket, amelyeket általában kormányok alapítanak, néha magáncégek, az állam megbízásából. Fő feladatuk az ország exportjának fellendítése, miközben nem kevés tevékenységük vitatható.

Eltűntek az idők, amikor a középosztály kényelmesen élt és még jobb jövőt remélhetett gyermekeinek. Sokan eladósodnak, lecsúsznak és állami támogatásra van szükség, hogy megbirkózhassanak korunk új kihívásaival.

Az előzetes adatok szerint 2018-ban is az Európai Unió és tagállamai bizonyultak a világ legnagyobb fejlesztési donorjának. Az OECD jelentése azt is mutatja, hogy a menekültek számának jelentős csökkenésével milliárdokkal mérséklődtek a rájuk fordított európai kiadások.

A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?

Stabil államháztartással, tovább csökkenő államadóssággal és még alacsonyabb munkanélküliséggel számol Magyarországon a következendő évekre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb kiadványában.

A 2008-as recesszió után tovább nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, Magyarországon az összes vagyon felét, az USA-ban közel 80 százalékát a leggazdagabb 10 százalék birtokolja. A válság tanulságait és következményeit elemezte az OECD.

Az OECD statisztikája szerint tavaly 22 576 dollár volt az átlagos kereset Magyarországon. Ami ugyan 8 százalékkal több az előző évinél, mégis változatlanul a második legalacsonyabb a szervezet tagállamainak sorában – írja az mfor.hu

Kovács Patrik lett az OECD BIAC KKV Bizottságának Alelnöke. A VOSZ társelnöke, aki egyben a FIVOSZ alapítója is, az egyik legfiatalabb vezetője lett  a Párizsi székhelyű, nemzetközi gazdasági szervezetnek.

Az iparilag fejlett és ezért nagy energiafogyasztónak számító országokban túl alacsonyak az energiaadók, nem hoznak elég pénzt az államkincstárokba a zöld gazdaság fejlesztésének támogatására, figyelmeztet az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD.

Felmérte az OECD, mennyire érvényesül a work-life balance azaz mennyire van egyensúly munka és magánélet között különböző európai országokban. Az első helyen Hollandia végzett, ahol a munkavállalók mindössze 0,5 százaléka dolgozik 50 órát hetente, viszont nagyon sokan akár napi 15,9 órát is tudnak magánéletre fordítani.

Mit jelent az embereknek a jó életminőség? Jó egészségügyet, kiváló oktatást, pénzt - vagy valami mást?  Ezekre a kérdésekre kereste a választ az OECD, a gazdasági együttműködés világszervezete 41 országban.

Világszerte cégek ezrei felett lebeg Damoklész kardjaként magas eladósodottságuk, amelynek kamatai már meghaladják bevételeiket, ezek az ún. zombik az OECD szerint komoly veszélyt jelenthetnek – és egyre többen lesznek.

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak - ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

Elsődleges feladatnak tartja a béreket terhelő adók csökkentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint Magyarország még mindig túladóztatja a munkát a környező országokhoz, illetve az Európai Unió átlagához képest, ami hátrányt jelent a versenyképességben.

Június végéig lehet adókedvezménnyel hazahozni a külföldön tartott jövedelmeket a legutóbbi adóamnesztia keretében. Az MTI által megkérdezett bankok szerint a mostani adóamnesztia iránt jóval visszafogottabb az érdeklődés, mint a stabilitási megtakarítási számla (smsz) esetében volt, amelynek keretében több mint kétezren közel 156 milliárd forintot mostak tisztára.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagánál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.