Az OECD országaiban egy átlagos kereső a nyugdíjba vonuláskor korábbi jövedelmének 61 százalékát viszi haza.

Októberben az OECD ifjúsági munkanélküliségi rátája (15-24 éves munkavállalók) 10,9 százalékra emelkedett, ami 0,8 százalékponttal meghaladja az áprilisi mélypontot.

A világ legfejlettebb országainak inflációs listáján Törökország után megelőzött minket Kolumbia is. Az unióban azért őrizzük az első helyünket.

A világ legfejlettebb államait tömörítő OECD listáján a negyedikek lettünk energiaár-emelkedésben.

A kormányzat nagyon elégedett az infláció elleni harcával, de a számok mást mutatnak.

Nincs összefüggés a gyerekek elégedettsége és egy ország gazdagsága között. Ez a legmeglepőbb eredménye az OECD kutatásának.

Az OECD javaslata Magyarország számára.

Az OECD tagországai között elég szégyenteljes helyet foglal el Magyarország az áremelkedések ütemét vizsgálva.

OECD: jövőre lassul a világgazdasági növekedés.

A G20 országok együttes GDP-növekedése a második negyedévben 0,7 százalékra lassult az előző negyedévhez viszonyítva az első negyedévi 1 százalék után.

Júliusban átlagosan 4,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség.

Szinte megmagyarázhatatlan, hogy került Magyarország e lista élére. Oroszország a legnagyobb energiabeszállítónk, ugyanakkor a szerződések titkosak, ezért csak tippelni lehet az okokat.

Több mint háromszor akkora a pénzromlás Magyarországon, mint az euróövezet államaiban. Elképesztően rossz adat.

A második negyedévben 0,4 százalékra mérséklődött az OECD országainak GDP-növekedése az első negyedévhez képest.

Az életszínvonal esését már a magyarok 97 százaléka érzi a saját bőrén.

MASZSZ: Meg kell szüntetni a kapzsiságinflációt!

Az OECD-hez tartozó országokban májusban átlagosan 6,5 százalékra, 2021 decembere óta a legkisebb ütemre lassult a fogyasztói árak éves szintű növekedése az áprilisi 7,4 százalékról.

Az OECD-ben lassult az infláció áprilisban.

Arra kérik az OECD-t, hogy lépjenek fel annak érdekében, hogy Ukrajna eltávolítsa a bankot a nemzetközi szponzorainak listájáról.

Minimálisan felfelé módosította a 2023-as világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését az OECD. A hazai számokat rontották.

Az első negyedévben 0,4 százalékra gyorsult az OECD országainak GDP-növekedése a tavalyi utolsó negyedévhez képest.

Az OECD-ben 7,2 százalékra lassult az infláció márciusban.

Februárban átlagosan 8,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves szintű növekedése.

Az OECD-ben lassult az infláció januárban.

Az OECD-ben lassult az infláció decemberben.

Az OECD országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,7 százalékra gyorsult októberben a szeptemberi 10,5 százalék után.

Az OECD 6 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról.

A harmadik negyedévben 0,4 százalékra lassult az OECD-országok GDP-növekedése.

Az OECD-hez tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.

 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban augusztusban átlagosan 4,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség a júliusi 4,8 százalékról.

Az OECD országaiban gyorsult az infláció augusztusban.

Jelentősen rontotta globális növekedési előrejelzését az OECD hétfőn publikált prognózisában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok GDP-je az első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, amikor még 1,2 százalékos bővülést jegyeztek fel.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban márciusban átlagosan 8,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a februári 7,8 százalékos növekedés után. Ez a legmagasabb növekedési ráta 1988 októbere óta. Tavaly márciusban az éves infláció 2,4 százalék volt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Ennyi volt.

Az OECD adatai szerint felgyorsult a G20-ak árukereskedelmének a növekedési üteme a negyedik negyedévben.

Jön a globális minimumadó. Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelvtervezetét a minimumadó EU-n belüli alkalmazásáról. Ezek roppant szigorúak és egymást kiegészítve biztosítják, hogy az előírt többletadó beszedésre kerüljön valamely ország vagy országok által.

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint.

Javította az idei évre vonatkozó előrejelzését az OECD.

Erről Szijjártó Péter számolt be.

Csökkent a munkanélküliségi ráta márciusban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de így is 1,2 százalékponttal haladja meg a koronavírus-járvány robbanásszerű elterjedését megelőző utolsó hónapban, tavaly februárban mért szintet.

25 éve csatlakozott az OECD-hez Magyarország.

Az OECD derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, decemberi előrejelzéséhez képest.

Jelentősen nőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 37 tagállamának gazdasági teljesítménye a harmadik negyedévben a második negyedévvel összevetve, amikor soha nem látott mértékű volt a visszaesés a koronavírus-járvány féken tartását célzó intézkedések hatására.

Az OECD legújabb előrejelzése már optimistább képet mutat.

Az OECD célként tűzte maga elé, hogy új, sokszor BEPS 2.0-nak nevezett programjának keretein belül további lépéseket tegyen a globális adórendszer méltányos és igazságos átalakításáért két új, pillérként emlegetett adózási koncepció kidolgozásával. A program első pillére a digitális üzleti modellek jövedelmének megadóztatását tenné lehetővé, de ahogy arról már több alkalommal beszámoltunk, ennek a konszenzusos kialakítása egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Ez nagyban köszönhető a tervezet legaktívabb bírálójának, az Egyesült Államoknak is. Hivatkozással a digitális adó diszkriminatív jellegére az USA korábban ellenezte, majd opcionálissá kívánta tenni a kialakítás alatt álló új adórendszert.