A társasági adókulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben a globális adóreform közepette – állapította meg az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat 50 országra kiterjedő kutatása. A területen a legnagyobb kihívást a teljes lendülettel folyó, OECD által vezényelt globális adórendszer-reform jelenti, amely elsősorban a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza, és a cégeket, a hatóságokat, valamint a szabályozókat is kihívások elé állítja. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók – amelyek egyre jelentősebbek a költségvetési bevételekben – terén további növekedésre lehet felkészülni.

Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.

Hazánkban is változásokat hoz a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem. Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hétvégi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.

Az OECD által kiadott áfa-iránymutatás olyan, alapelvi szintű ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segítségével az áfasemlegesség alkalmazásával a kettős adóztatás vagy nem adóztatás kizárása és a piacsemlegesség elve érvényesülne.

Hamarosan megkezdi a 2004-ben kiadott vállalatirányítási alapelvek felülvizsgálatát az OECD. A nagyvállalatoknak szóló útmutatást a kisebb cégeknek is érdemes követniük, hiszen ezzel is vonzóbbá válhatnak külföldi befektetők számára.

Radikális változást hozhat a cégek transzferárazási gyakorlatában az OECD új nemzetközi ajánlástervezete. A szabályozás még a jelenlegi magyar gyakorlatnál is szigorúbb feltételeket szabhat a vállalatok számára.

A transzferár-dokumentációs szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget. Az OECD új javaslatcsomagja a jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályozást kívánja egységesíteni.

A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.

Túllépett a konjunkturális mélyponton a magyar gazdaság, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.

Legalább ezer milliárd euróban kellene meghatározni a működését nyáron megkezdő, állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) teljes keretét - vélte kedden Brüsszelben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára.

Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványa szerint.

A közép-és kelet-európai pénzügyi szakemberek kevésbé pesszimisták, mint nyugati társaik, globális szinten mégis a gazdasági növekedés további lassulása várható - derül ki az ACCA és az IMA közös elemzéséből.

Magyarország recesszióba süllyed jövőre az OECD szerint. A szervezet hitelmegállapodás megkötését sürgeti a Nemzetközi Valutaalappal a befektetői bizalom helyreállítása érdekében, és a devizahitelek végtörlesztési programjának felszámolására szólítja fel Magyarországot, mivel az jelentős hitelszűkéhez vezethet. Jelentősen csökkentették hétfői helyzetértékelésükben a kelet-közép-európai gazdaságokra, köztük Magyarországra adott jövő évi növekedési előrejelzésüket londoni felzárkózó piaci elemzők, miután új, ugyancsak rontott prognózisuk szerint az euróövezet 2012 egészét recesszióban tölti.

A világgazdaság szerkezetének átalakulásáról, a növekedés gócpontjainak keletre tolódásáról, beszél a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányában. Eszerint 80 fejlődő országban volt kétszer akkora a gazdasági növekedés, mint az OECD-átlag, így több száz millió ember került ki a szegénységből.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Magyarország az élvonalban van a családtámogatást tekintve a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 33 tagállama között - derül ki a szervezet legújabb, 2007-es adatokat összegző tanulmányából.    

„Könnyebbé válik a nemzetközi cégek élete a jövőben, legalábbis ami a transzferárakkal kapcsolatos szabályokat, kötelezettségeket illeti" - olvasható a Világgazdaság Online cikkében, melyben a lap beszámol az OECD július 22-én elfogadott új irányelveiről, amelyek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak a cégcsoporton belüli, határon átnyúló ügyletek elszámolásában.

Nincs olyan ország, ahol a nyugdíjmodell ne szorulna módosításra, többek között a válság miatt is, a legújabb OECD-nyugdíjkörkép szerint. A változtatásokat nézve zajos forradalom helyett azonban legfeljebb csendes fejlődésről lehet beszélni.

Összességében stabilizálódott a gazdaság a harminc legfejlettebb ipari országot tömörítő OECD-ben a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, miután Japánban, Franciaországban és Németországban már növekedés volt.

Magyarországon drágább a mobilozás, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlagában - derül ki abból az OECD-kimutatásból, amelyet a Le Soir című brüsszeli lap csütörtöki száma ismertetett.

Jövőre lassú fellendülés indulhat a magyar gazdaságban, amely idén mély recesszión megy keresztül, a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent elemzése szerint.

Szélesedik a szegények és a gazdaságok közötti szakadék a világ legfejlettebb országaiban - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 országra kiterjedő tanulmányában.