Felmérte az OECD, mennyire érvényesül a work-life balance azaz mennyire van egyensúly munka és magánélet között különböző európai országokban. Az első helyen Hollandia végzett, ahol a munkavállalók mindössze 0,5 százaléka dolgozik 50 órát hetente, viszont nagyon sokan akár napi 15,9 órát is tudnak magánéletre fordítani.

Mit jelent az embereknek a jó életminőség? Jó egészségügyet, kiváló oktatást, pénzt - vagy valami mást?  Ezekre a kérdésekre kereste a választ az OECD, a gazdasági együttműködés világszervezete 41 országban.

Világszerte cégek ezrei felett lebeg Damoklész kardjaként magas eladósodottságuk, amelynek kamatai már meghaladják bevételeiket, ezek az ún. zombik az OECD szerint komoly veszélyt jelenthetnek – és egyre többen lesznek.

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak - ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

Elsődleges feladatnak tartja a béreket terhelő adók csökkentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint Magyarország még mindig túladóztatja a munkát a környező országokhoz, illetve az Európai Unió átlagához képest, ami hátrányt jelent a versenyképességben.

Június végéig lehet adókedvezménnyel hazahozni a külföldön tartott jövedelmeket a legutóbbi adóamnesztia keretében. Az MTI által megkérdezett bankok szerint a mostani adóamnesztia iránt jóval visszafogottabb az érdeklődés, mint a stabilitási megtakarítási számla (smsz) esetében volt, amelynek keretében több mint kétezren közel 156 milliárd forintot mostak tisztára.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagánál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Jövőre az ideinél gyorsabb ütemben bővülhet Magyarország gazdasága a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint, amelyben az idén 1,7 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít a párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet.

Továbbra sem várható a világgazdasági növekedés gyorsulása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott jelentése szerint. A szervezet idén 2,9 százalékos, jövőre 3,2 százalékos növekedést vár a tavalyi 3,1 százalék után.

A nemzetközi adózás rendszerében példa nélkül álló, összehangolt intézkedéscsomagját a közelmúltban véglegesítette az OECD. A 15 cselekvési területet kijelölő BEPS akciótervet az OECD az adóalap kreatív csökkentésének és a nyereség kimenekítésének megakadályozására dolgozta ki – derül ki a Mazars legújabb összefoglalójából. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a már eddig is az EU egyik legszigorúbb transzferár-szabályozását követő hazai gyakorlat várhatóan tovább szigorodik a közeljövőben.

Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette a parlament a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat. Míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket.

A davosi Világgazdasági Fórum az OECD 2013-as adatai alapján vetette össze a fejlett országokban garantált minimális órabért. A 27 országból a 23. helyen végzett a hazai órabér.

Az európai országok gazdasága fokozatosan talpra áll, de további cselekvésre van szükség a világgazdasági válság megoldatlan, a növekedést még mindig terhelő következményeinek felszámolásához és az új kihívások megfelelő kezeléséhez - állapította meg az OECD az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetét elemző, pénteken kiadott tanulmányaiban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez - jelentette be a szervezet vezérigazgatója.

Ma véglegesítik a G20-as államok azokat az OECD által október 5-én bemutatott ajánlásokat, amelyek mérföldkövet jelentenek az egyre erőteljesebbé váló adóelkerülés, a nemzetközi adózási kiskapuk felszámolásában – közölte a BDO Magyarország.

A nemzetközi vállalatóriások adóoptimalizálása régóta fontos kérdés a fejlett és fejlődő országok adóhatóságainak, amelyeknek azonban a közelmúltig korlátozott eszközeik voltak az adózási szempontok alapján felállított nemzetközi struktúrák feltárására. A közelmúltban azonban az OECD állt a nemzetközi kezdeményezés élére, amelynek egyik legfontosabb célja az adóhatóságok számára olyan eszközök biztosítása, amelyek a transzparencia növelésével lehetővé teszik a kizárólag adózási célokat szolgáló struktúrák azonosítását és a ténylegesen indokolt adófizetési kötelezettség meghatározását. Hogyan érinti ez a világban és Magyarországon működő cégeket a gyakorlatban?

Bőséges termés a gabonák esetében, megnövekedett termelékenység és visszafogott ütemű növekedés a kereslet terén – minden tényező adott a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos csökkenéséhez. Mégis, az árszint várhatóan nem megy az alá, amit a kétezres évek elején tapasztaltunk, állapítja meg a legfrissebb mezőgazdasági előrejelzés, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen jegyez.

A korábban előre jelzettnél magasabb gazdasági növekedést, alacsonyabb munkanélküliséget jósol Magyarországnak az OECD. A szervezet szerint ugyanakkor az államadósság alig csökken, és jövőre lelassul a magyar gazdaság.

A társasági adókulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben a globális adóreform közepette – állapította meg az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat 50 országra kiterjedő kutatása. A területen a legnagyobb kihívást a teljes lendülettel folyó, OECD által vezényelt globális adórendszer-reform jelenti, amely elsősorban a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza, és a cégeket, a hatóságokat, valamint a szabályozókat is kihívások elé állítja. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók – amelyek egyre jelentősebbek a költségvetési bevételekben – terén további növekedésre lehet felkészülni.

Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.

Hazánkban is változásokat hoz a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem. Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hétvégi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.

Az OECD által kiadott áfa-iránymutatás olyan, alapelvi szintű ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segítségével az áfasemlegesség alkalmazásával a kettős adóztatás vagy nem adóztatás kizárása és a piacsemlegesség elve érvényesülne.

Hamarosan megkezdi a 2004-ben kiadott vállalatirányítási alapelvek felülvizsgálatát az OECD. A nagyvállalatoknak szóló útmutatást a kisebb cégeknek is érdemes követniük, hiszen ezzel is vonzóbbá válhatnak külföldi befektetők számára.

Radikális változást hozhat a cégek transzferárazási gyakorlatában az OECD új nemzetközi ajánlástervezete. A szabályozás még a jelenlegi magyar gyakorlatnál is szigorúbb feltételeket szabhat a vállalatok számára.

A transzferár-dokumentációs szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget. Az OECD új javaslatcsomagja a jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályozást kívánja egységesíteni.

A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.

Túllépett a konjunkturális mélyponton a magyar gazdaság, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.

Legalább ezer milliárd euróban kellene meghatározni a működését nyáron megkezdő, állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) teljes keretét - vélte kedden Brüsszelben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára.

Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványa szerint.

A közép-és kelet-európai pénzügyi szakemberek kevésbé pesszimisták, mint nyugati társaik, globális szinten mégis a gazdasági növekedés további lassulása várható - derül ki az ACCA és az IMA közös elemzéséből.

Magyarország recesszióba süllyed jövőre az OECD szerint. A szervezet hitelmegállapodás megkötését sürgeti a Nemzetközi Valutaalappal a befektetői bizalom helyreállítása érdekében, és a devizahitelek végtörlesztési programjának felszámolására szólítja fel Magyarországot, mivel az jelentős hitelszűkéhez vezethet. Jelentősen csökkentették hétfői helyzetértékelésükben a kelet-közép-európai gazdaságokra, köztük Magyarországra adott jövő évi növekedési előrejelzésüket londoni felzárkózó piaci elemzők, miután új, ugyancsak rontott prognózisuk szerint az euróövezet 2012 egészét recesszióban tölti.

A világgazdaság szerkezetének átalakulásáról, a növekedés gócpontjainak keletre tolódásáról, beszél a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányában. Eszerint 80 fejlődő országban volt kétszer akkora a gazdasági növekedés, mint az OECD-átlag, így több száz millió ember került ki a szegénységből.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Magyarország az élvonalban van a családtámogatást tekintve a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 33 tagállama között - derül ki a szervezet legújabb, 2007-es adatokat összegző tanulmányából.    

„Könnyebbé válik a nemzetközi cégek élete a jövőben, legalábbis ami a transzferárakkal kapcsolatos szabályokat, kötelezettségeket illeti" - olvasható a Világgazdaság Online cikkében, melyben a lap beszámol az OECD július 22-én elfogadott új irányelveiről, amelyek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak a cégcsoporton belüli, határon átnyúló ügyletek elszámolásában.

Nincs olyan ország, ahol a nyugdíjmodell ne szorulna módosításra, többek között a válság miatt is, a legújabb OECD-nyugdíjkörkép szerint. A változtatásokat nézve zajos forradalom helyett azonban legfeljebb csendes fejlődésről lehet beszélni.

Összességében stabilizálódott a gazdaság a harminc legfejlettebb ipari országot tömörítő OECD-ben a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, miután Japánban, Franciaországban és Németországban már növekedés volt.

Magyarországon drágább a mobilozás, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlagában - derül ki abból az OECD-kimutatásból, amelyet a Le Soir című brüsszeli lap csütörtöki száma ismertetett.

Jövőre lassú fellendülés indulhat a magyar gazdaságban, amely idén mély recesszión megy keresztül, a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent elemzése szerint.

Szélesedik a szegények és a gazdaságok közötti szakadék a világ legfejlettebb országaiban - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 országra kiterjedő tanulmányában.