Az OECD új országjelentése szerint "a sérülékeny és erősen eladósodott magyar gazdaságra kemény csapást mért a növekedés világszintű lassulása és a megnövekedett tőkepiaci feszültség". A jelentés szerzői úgy vélik, hogy "az ellentmondásos hazai intézkedések növelték a bizonytalanságot, ami aláaknázza az üzleti, a piaci és a lakossági bizalmat".
"A hazai politika hitelességének és kiszámíthatóságának erősítése lényegbevágó eleme olyan környezet kialakításának, amely növekedést és több jövedelmet ösztönöz" - szól az OECD jó tanácsa. (A bizalom visszaszerzése kulcsfontosságú többek között Simor András jegybankelnök és Erdei Tamás, az MKB Bank távozó elnök-vezérigazgatója szerint is többek között.) A szervezet szerint a bizalom növeléséhez szükséges a megállapodni a nemzetközi szervezetekkel új pénzügyi támogatásról. A támogatás segítené a szükséges költségvetés-kiigazítást, és enyhítené Magyarország külföldi valutában jegyzett adósságterhét a forint árfolyamának megszilárdítása révén.
Kiadáscsökkentés és szerkezeti reformok
A kormánynak elsősorban kiadáscsökkentéssel és szerkezeti reformokkal kell ösztönöznie a gazdasági növekedést. Ha többletbevételre is szükség van, akkor a legkevésbé torzító adókat kell emelni. A költségvetési konszolidáció súlyát méltányosan kell elosztani a magyar társadalomban - írták az országjelentés szerzői. Az OECD szerint a tervezett költségvetési konszolidáció hitelességét jelentősen növelné, ha a Költségvetési Tanács megfelelő erőforrásokat kapna a büdzsé ellenőrzésére, ugyanakkor a költségvetés megvétózásának "túlhatalmát" meg kellene vonni tőle, mivelhogy ez a kormány bukását is okozhatja.
Magyarországnak lépéseket kell tennie a háztartások adósságának csökkentéséért is. Az ilyen programoknak a bajban lévő háztartásokra kell összpontosítaniuk, és meg kell osztaniuk a terheket a hitelezők, az adósok és a kormány között, hogy elkerüljék a bankok megkárosítását vagy hitelszűke keletkezését. A tavaly decemberi megállapodás a bankokkal üdvözlendő lépés a jó irányba, azonban ez nem eléggé célozta meg a bajba került adósokat - vélték az OECD-tanulmány szerzői. Magyarországon a fő középtávú cél a növekedés gyorsítása kell, legyen. A munkapiaci jelenlétet úgy lehet növelni, főleg a gyengén képviselt rétegek körében, hogy könnyíteni kell a munka és a család összeegyeztetését (itt olvashat olyan nőkről, akik sikeresen oldották meg ezt a problémát), az oktatást a munkapiac igényeihez kell igazítani, és meg kell reformálni a korai nyugdíjazási programokat - olvasható a tanulmányban. A munkaerőpiacot tekintve erősíteni kell az aktivitási rátát Magyarországon, mert a foglalkoztatás alacsony szintje az ország egyik legnagyobb gondja - közölte Andrew Dean, az OECD igazgatója a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón. (10 milliárd forintnyi hazai forrásból teremtene 5300-5500 új munkahelyet a kormányzat, a lehetőség a mikro-, kis- és középvállalkozások számára van nyitva.)Elmondta: a nyugdíjrendszer harmadik, önkéntes pillérét erősíteni kell, a korai nyugdíjaztatás lehetőségeit csökkenteni kell, és meg kellene adóztatni a nyugdíjakat.
Az egészségügy reformja ugyancsak javíthatja az eredményességet és növelné a hatékonyságot. Ígéretes lehetőség némiképp átcsoportosítani az erőforrásokat a fekvőbeteg-ellátásról az ambuláns ellátás javára, szintén fontos a megelőzés és az egészséges életmód ösztönzése, továbbá javítani kellene az ellátáshoz való hozzájutást - áll a Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 című új OECD-tanulmányban. A nemzetközi szervezet Magyarországról készített országjelentése kapcsán a nemzetgazdasági tárcánál tartott tájékoztatón Cséfalvay Zoltán az IMF/EU-megállapodás mellett a második leginkább megszívlelendő elképzelésnek a tömegközlekedés átalakítására vonatkozó javaslatot nevezte, harmadikként pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak megerősítését említette.