A válság, amin nem segíthet mentőcsomag

A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha évente a világgazdaság éves bruttó össztermékének 2 százalékával megegyező összeget fektetnénk zöld beruházásokba, kiküszöbölhetnénk légszennyezésünk ökoszférára gyakorolt hatását, véli Nicholas Stern, a híres Stern-jelentés megalkotója, aki 2006-ban mérföldkőt jelentő tanulmányban foglalta össze a klímaváltozás kibontakozó gazdaságtanát és számosította (dollárban) a kockázatokat, vagyis a lehetséges károkat.

Pénzen megváltott klíma-jövő: 2050 a határidő

A világgazdaság alacsony kibocsátású vagy éppenséggel zéróemissziójú működési pályára bocsátása századunk legnagyobb kihívása. Az OECD főtitkára, Angel Gurrica figyelmeztetett, ha nem vetünk teljes mértékben véget a fosszilis energiahordozók égetésének 2050-ig, az évszázad második felében nekünk -szó szerint- befellegzett.

”Ez rosszabb, mint az adósság, mert itt nincs mentőcsomag. Ha az államkincstárnak van egy-két jó éve, az adósság csökkenthető, de az emisszió száz évig is megmarad a levegőben,” nyilatkozta a 34 tagországot tömörítő gazdasági szervezet első embere a Reuters-nek. „Szép nagy, busás árat kellene a karbonra aggatni”, mondta a kvótaárfolyamokra és a karbonadóra célozva, mely a klímapolitikai két fő eszköze.Az olaj- és gázártámogatásokat is el kellene törölni, átcsoportosítva az állami támogatásokat a megújuló energiákra.

kép: sxc

Gurria figyelmeztetett, a zöld(ebb) megoldásként ünnepelt földgáz-használattal, a palagáz amerikai térnyerésével vigyázni kell, mert ugyan ez kevesebb ÜHG-kibocsátást von maga után, mint a széntüzeléses erőművek, hosszú távon mégsem vezetnek a gazdaság zöldüléséhez. Minél tovább ragaszkodunk ezekhez a szennyező energiafajtákhoz, annál később lesz érezhető nyoma, hatása az emissziócsökkentésnek a légkörben, s annál hamarabb következnek be az éghajlatváltozás drámai kihatásai.

Olajártámgoatás helyett zöld hitelezés

Guria nézeteit Christine Lagard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke és Jim Young Kim, a Világbank elnöke is megerősítette. A két szervezett összefogott, hogy az olaj-, és gázártámogatások ellenében az üvegházgáz-kibocsátás korrekt beárazása felé hajtsa a mérleg nyelvét. Mindkét szervezet kijelentette, a probléma kezelését és orvoslását teszik meg hitelnyújtó tevékenységük prioritásává is.

A Valutaalap tanulmánya úgy látja, a fosszilis energiahordozók dotációja túl költséges a kormányoknak, és ezeket az összegeket inkább oktatásra, egészségügyre kellene fordítani, azzal jobban segítenék az állampolgárokat.

A kiotói jegyzőkönyv érvényességét ugyan meghosszabbították a világ kormányai, de még mindig kérdéses, vajon sikerül-e tető alá hozni a jogilag kötelező érvényű globális megállapodást az emissziócsökkentésről, melyet az USA, Kína és India is betart. Ha ez a szerződés 2015-ig megszületik, akkor is 2020-ban lépne csak életbe, hatása a légkörben pedig jóval később érződne.

Korszerűtlen támogatás
  • A kormányok évente 523 milliárd dollárt költenek a fosszilis energiák dotálására, tanúsítja az OECD, az IMF viszont 485 milliárdot emleget.
  • A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy kétharmadát még mindig fosszilis energiahordozókkal fedezzük, a járművek által fogyasztott energia 95 %-a ugyancsak kőolaj-alapú.
  • Csak 2012-ben a világ 200 vezető olaj-, gáz- és bányaipari társasága 674 milliárd dollárt fordított új olaj- és gázlelőhelyek feltárására, derül ki az OECD adataiból.
  • 2012-ben a Sandy hurrikán 75 milliárd dolláros veszteséget okozva söpört végig az Egyesült Államok keleti részén, részben bevételkiesés, részben infrastrukturális károk formájában. Az árvizekből eredő károk 2050-re 50 milliárd rúgnak majd.

Véleményvezér

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében 

Iszonyúan keresik az igazságot az Ügyészségen, csak nem találják.
Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo