Ha évente a világgazdaság éves bruttó össztermékének 2 százalékával megegyező összeget fektetnénk zöld beruházásokba, kiküszöbölhetnénk légszennyezésünk ökoszférára gyakorolt hatását, véli Nicholas Stern, a híres Stern-jelentés megalkotója, aki 2006-ban mérföldkőt jelentő tanulmányban foglalta össze a klímaváltozás kibontakozó gazdaságtanát és számosította (dollárban) a kockázatokat, vagyis a lehetséges károkat.
Pénzen megváltott klíma-jövő: 2050 a határidő
A világgazdaság alacsony kibocsátású vagy éppenséggel zéróemissziójú működési pályára bocsátása századunk legnagyobb kihívása. Az OECD főtitkára, Angel Gurrica figyelmeztetett, ha nem vetünk teljes mértékben véget a fosszilis energiahordozók égetésének 2050-ig, az évszázad második felében nekünk -szó szerint- befellegzett.
”Ez rosszabb, mint az adósság, mert itt nincs mentőcsomag. Ha az államkincstárnak van egy-két jó éve, az adósság csökkenthető, de az emisszió száz évig is megmarad a levegőben,” nyilatkozta a 34 tagországot tömörítő gazdasági szervezet első embere a Reuters-nek. „Szép nagy, busás árat kellene a karbonra aggatni”, mondta a kvótaárfolyamokra és a karbonadóra célozva, mely a klímapolitikai két fő eszköze.Az olaj- és gázártámogatásokat is el kellene törölni, átcsoportosítva az állami támogatásokat a megújuló energiákra.
Gurria figyelmeztetett, a zöld(ebb) megoldásként ünnepelt földgáz-használattal, a palagáz amerikai térnyerésével vigyázni kell, mert ugyan ez kevesebb ÜHG-kibocsátást von maga után, mint a széntüzeléses erőművek, hosszú távon mégsem vezetnek a gazdaság zöldüléséhez. Minél tovább ragaszkodunk ezekhez a szennyező energiafajtákhoz, annál később lesz érezhető nyoma, hatása az emissziócsökkentésnek a légkörben, s annál hamarabb következnek be az éghajlatváltozás drámai kihatásai.
Olajártámgoatás helyett zöld hitelezés
Guria nézeteit Christine Lagard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke és Jim Young Kim, a Világbank elnöke is megerősítette. A két szervezett összefogott, hogy az olaj-, és gázártámogatások ellenében az üvegházgáz-kibocsátás korrekt beárazása felé hajtsa a mérleg nyelvét. Mindkét szervezet kijelentette, a probléma kezelését és orvoslását teszik meg hitelnyújtó tevékenységük prioritásává is.
A Valutaalap tanulmánya úgy látja, a fosszilis energiahordozók dotációja túl költséges a kormányoknak, és ezeket az összegeket inkább oktatásra, egészségügyre kellene fordítani, azzal jobban segítenék az állampolgárokat.
A kiotói jegyzőkönyv érvényességét ugyan meghosszabbították a világ kormányai, de még mindig kérdéses, vajon sikerül-e tető alá hozni a jogilag kötelező érvényű globális megállapodást az emissziócsökkentésről, melyet az USA, Kína és India is betart. Ha ez a szerződés 2015-ig megszületik, akkor is 2020-ban lépne csak életbe, hatása a légkörben pedig jóval később érződne.
- A kormányok évente 523 milliárd dollárt költenek a fosszilis energiák dotálására, tanúsítja az OECD, az IMF viszont 485 milliárdot emleget.
- A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy kétharmadát még mindig fosszilis energiahordozókkal fedezzük, a járművek által fogyasztott energia 95 %-a ugyancsak kőolaj-alapú.
- Csak 2012-ben a világ 200 vezető olaj-, gáz- és bányaipari társasága 674 milliárd dollárt fordított új olaj- és gázlelőhelyek feltárására, derül ki az OECD adataiból.
- 2012-ben a Sandy hurrikán 75 milliárd dolláros veszteséget okozva söpört végig az Egyesült Államok keleti részén, részben bevételkiesés, részben infrastrukturális károk formájában. Az árvizekből eredő károk 2050-re 50 milliárd rúgnak majd.
