A magyar kormány 3,1 százalékos prognózisával csaknem egyezően, 3,0 százalékos GDP-növekedést vár erre az évre az OECD, a tavaly novemberi 2,1 százalékos várakozásával szemben. Ez a prognózis jobb az EU májusi 2,8 százalékos előrejelzésénél. A jövő évre mindkét nemzetközi szervezet 2,2 százalékos növekedést jósol Magyarországnak, ami 0,5 százalékponttal magasabb az OECD novemberi előrejelzésénél és alig alacsonyabb a kormány 2,5 százalékos várakozásánál.
Az OECD ebben az évben is a fogyasztói árak tavalyival megegyező 0,2 százalékos csökkenését prognosztizálja és jövőre 2,7 százalékos inflációt kalkulál a kormány 1,6 százalékos várakozásával szemben. A magasabb inflációt a rezsicsökkentés hatásának mérséklődésével és a munkaerőpiac szűkülésével magyarázza a jelentés. Az előrejelzés időhorizontjának, vagyis a jövő év végére az inflációs nyomás miatt a jegybank már a monetáris szigorításra, kamatemelésre kényszerülhet.
Az államháztartás hiányát tekintve is borúlátóbb az OECD, egyformán 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre a kormány 2,4, illetve 2,0 százalékos célkitűzésével szemben. A szervezet szerint az uniós módszertannal számolt államadósság ráta alig csökken, a tavalyi 76,9 százalékos GDP-arányos szintről idén 76,7, jövőre 76,1 százalékra mérséklődik.
A munkanélküliséget tekintve érdemi javulást feltételez az OECD, prognózisa szerint jövőre éves átlagban 6,2 százalékos szintre süllyedhet a ráta az idén várható 6,9 százalékról a tavalyi 7,7 százalékkal szemben. A foglalkoztatás további élénkítése érdekében az adóék csökkentését ajánlja a szervezet. Az OECD szerint a belső fogyasztás növekedésének lassulásával szemben az export dinamikája jövőre is fennmarad, ezzel tovább nő a fizetési mérleg többlete, amely a GDP 5 százalékát is meghaladja jövőre. A prognózis szerint a fogyasztás dinamikájának csökkenésével az export marad a növekedés legfontosabb hajtóereje.
Kedvező a fogadtatása a bankadó csökkentésének
A nemzetközi gyakorlatban kedvezőnek ítélik meg a magyarországi bankadó csökkentését, ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott, félévenkénti szokásos előrejelzéséből - mondta Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szintén kiemelte az OECD-prognózisnak azt a kitételét, miszerint "a magyar hatóságok elkötelezettek amellett, hogy 2016-tól jelentősen csökkenjen a bankadó, és szélesebb értelemben is javítják a pénzügyi szektor működési feltételeit. Ha javul a bankok működési környezete, az a hitelezés vártnál gyorsabb bővülését eredményezheti."
A szakember szerint a belső kereslet bővülésének meredek csökkenése - az idén év végén záruló három év 3,0 százalékos átlagáról 1,5 százalékra - azzal magyarázható, hogy visszaesik a kormányzati fogyasztás bővülése. Ez 2013-tól idén év végéig átlagosan csaknem 3,5 százalékos volt, de jövőre már csak 0,3 százalék lesz az OECD előrejelzése szerint.
Az elemzők egyetértettek az OECD előrejelzésével, amely szerint 2016-ban megugrik az infláció, és elérheti a 2,7 százalékot. Németh Dávid elmondta: a fogyasztóiár-emelkedés valószínűleg már idén is pluszban lesz, már idén év végén 2 százalék fölé nőhet év/év alapon, és jövőre megközelítheti a 3 százalékot. Ennek két fő oka, hogy várhatóan kissé emelkedni fog a kőolaj ára a világpiacon, és kifut a rezsicsökkentés hatása. Emellett a belső fogyasztás viszonylag magas marad - az OECD-előrejelzés szerint idén 2,4 százalékkal, 2016-ban 2,0 százalékkal nő -, és nőnek a nettó reálbérek. Emellett némileg erősödik az infláció az euróövezetben - ez az importcikkeken keresztül szintén gyorsítja a magyarországi fogyasztói árak emelkedését - magyarázta a szakember.
