José Ángel Gurría, aki egy pénzügyi szemináriumon vett részt az Európai Unió székhelyén, úgy vélte, hogy a jelenleg 500 milliárd eurósra tervezett keret nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben visszaállítsa a piacok bizalmát az uniós gazdaság iránt. Az euróövezeti országok már megkötötték a szerződést a jövőbeni válságok megelőzését és hatásaik enyhítését célzó mechanizmus működtetéséről, de ezt a hetet szabták végső határidőként arra, hogy végérvényesen döntsenek a keret felső határáról. A döntés várhatóan Koppenhágában, az uniós pénzügyminiszterek kötetlen találkozóján születik meg pénteken. (Az ESM létrehozásáról és a szerződésről itt olvashat részletesebben.)
Gurría egyebek között azzal indokolta az általa javasolt keretösszeget, hogy szervezetének friss számításai szerint a következő két évben elérheti az ezer milliárdos nagyságrendet a pénzügyi nehézségekkel küzdő euróövezeti országok támogatási igénye. Csak Olaszország és Spanyolország összesített államadóssága kétezer milliárd eurónál is több - tette hozzá.
Egy nagyméretű mentőalap lehetővé tenné az érintett országoknak, hogy lélegzethez jussanak a gazdasági növekedés újraindításában és gazdaságuk versenyképességének visszaállításában - érvelt az OECD-főtitkár. A stabilitási alap keretének emelése mellett foglalt állást kedden Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke és Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is.
A keret jelenleg tervezett méretének növelését elsősorban Németország ellenzi, bár a legutóbbi berlini nyilatkozatok már azt mutatják, hogy egy mérsékelt, 200 milliárd eurós emelést a német kormány is elfogad, de várhatóan csak átmenetileg, a jelenleg - Görögországnak és más euróövezeti államoknak - kihelyezett hitelek visszafizetéséig.
