A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a világ 34 legfejlettebb gazdaságát tömöríti, az euróövezetről szóló jelentésében keményen bírálta a válság kezdete óta alkalmazott megszorító gazdaságpolitikákat, amelyeknek a növekedést visszavető, a válságot tovább élező és meghosszabbító hatásuk volt. Mivel a legfontosabb probléma a beruházások hiánya, a párizsi székhelyű intézmény azt javasolja, hogy a kormányok akár a stabilitási paktum szabályainak megsértése árán is, de növeljék a befektetésekre fordított állami kiadásokat.
Az OECD szakértői arra számítanak, hogy az Európai Unió gazdasága idén 1,8 százalékkal, jövőre pedig 1,9 százalékkal növekszik, míg az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) idén 1,6 százalékkal, 2017-ben pedig 1,7 százalékkal bővül.
Együttműködés nélkül visszaesés lesz
"A válságból a legrosszabb részt már maga mögött hagyta Európa, de még mindig sokkal többet kell tenni, hogy a minden európai polgár javát szolgáló robusztus fellendülésért" - hangoztatta Ámgel Gurría, az OECD főtitkára a két tanulmányt bemutató sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a megfogalmazott ajánlások többsége úgy az uniót, mint az euróövezetet illetően egy pontban közös, abban, hogy kollektív cselekvést szorgalmaz az európai országok részéről. Az együttműködés hiányában Európa visszaesését kockáztatják, veszélybe sodorják a közös piac és a közösségi jog eddigi vívmányait, recesszióval és a foglalkoztatottság csökkenésével kísérve.
Az OECD szerint az elegendő költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak - különös tekintettel Németországra - az állami beruházások fokozásával kellene élénkíteniük a növekedést. Az állami kiadások növelése mellett szükség lenne a fiskális struktúrák széleskörű reformjára is a növekedés ösztönzésének érdekében.
A szakértők felvetették azt is, hogy az élőmunkát terhelő adókról a fogyasztásra és a tulajdonra kivetett adókra kell helyezni a hangsúlyt, mert azzal díjaznák a munkát és támogatnák a nagyobb egyenlőség megteremtését. Ezt a célt szolgálná az is, ha kiszélesítenék az adóztatás alá eső bázisokat az adókulcsok csökkentésének érdekében.
Az Európai Központi Banknak (EKB) tovább kell lazítania monetáris politikáját, ha az infláció nem kezd el emelkedni, a kormányoknak pedig megoldást kell találniuk a pénzügyi stabilitást fenyegető és a hitelezést visszafogó nemteljesítő banki hitelek problémájára.
Szükség van további intézkedésekre az egységes piac elmélyítéséhez, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlására, amely hasznos eszköz lehet a munkanélküliség csökkentésében és a termelékenység fokozásában. A belső mobilitást bátorítaná, ha enyhítenének a szolgáltató szektorokban az adminisztratív és szabályozási akadályokon és az országok egymás között felgyorsítanák a szakképzettség elismerését.
Súlyos kockázatok
Az OECD szerint számos kockázat fenyegeti az európai országok gazdaságát. Ezek közül a legközvetlenebb és legsúlyosabb a Brexit, amely gazdasági bizonytalanságot, a kereskedelmi forgalom és a közvetlen külföldi tőkebefektetések visszaesését eredményezi. Ha Nagy-Britannia a közelgő népszavazás következményeként kilép az Európai Unióból, az 1 százalékpontot vesz el az európai GDP-növekedésből, és még öt év múlva sem heverik ki hatását.
