A konferencia megrendezésekor, 2018 novemberében az emberiség létszáma 7,7 milliárdnál állt. „Hatvanöt éve 2,5 milliárdan voltunk, itt húzták meg a Föld eltartó képességét” – mondta Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára. „Feloldhatatlan ellentét van a népesség növekedése és a természeti erőforrások csökkenése között. Elsősorban az afrikai és ázsiai országok lakosságának gyarapodása a legdinamikusabb. India népessége 1990 óta 846 millióról 1,3 milliárdra nőtt, Kínáé a születésszabályozás ellenére 1,1 milliárdról 1,3 milliárdra, Egyiptomé 55 millióról 79 millióra, Etiópiáé 50 millióról 74 millióra, Kongói Demokratikus Köztársaságé 36 millióról 62 millióra” – sorolta a példákat Juhász Árpád geológus, a Fenntarthatósági Csúcs védnöke.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2018 őszén kiadott, 6000 tanulmányt összegző jelentésében a legoptimistább szcenárió becslése is 2 Celsius-fokos globális melegedés felett jár. A várható melegedés mértéke 2,2-4,9 Celsius-fok közé tehető, a medián 3,6, a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési vállalásaival számolva is 2,2-3,4 Celsius-fok között alakulhat.
A megállapodást 179 tagország ratifikálta, 16 ország azonban még nem. De ahogy Pan Gimun mondta, amikor megkérdezték a párizsi klímacsúcs előtt, hogy mi lesz, ha nem sikerül összehozni a klímaegyezményt: „Nincs B-terv, mert nincs B Föld” – idézte a volt ENSZ-főtitkárt Bartholy Judit egyetemi tanár, az ELTE tanszékvezetője.
Kifutunk az időből
„Ha órával kellene ábrázolni, másfél perccel vagyunk éjfél előtt". Pechünkre Kínában jól kokszolható szén van, azzal jól ellátják a széntüzelésű erőműveket” – mondta Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.
„A bioszféra elnyelőkapacitása csökkent az 1960 és 2010 közötti adatok szerint, mert egyre több növénynek nem optimálisak az életkörülmények, és ha elsenyvednek, csökken a fotoszintézis. A tengerek elnyelőkapacitásával is problémák vannak, számottevő mennyiség nem tud lemenni a víz mélyére, több szén-dioxid marad fent” – mondta Mika János, az Eszterházy Károly Egyetem tanára, az MTA doktora, hozzátéve, hogy „a visszacsatolások erősítik a klímaváltozást, és valószínű, hogy sok visszacsatolást még nem ismerünk”. Ami jó hír és rossz hír is egyben.
Hazai helyzet
Magyarországon 2014-ig csökkent az emisszió, 2008 után pár év alatt szétvált a GDP alakulása és a kibocsátás. De persze a légszennyezésünk ennél nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy a magyar társadalom fogyasztása vagy a hazai építőipar éppúgy a Távol-Keleten előállított termékektől függ nagy részben, mint más nyugati gazdaságokban. A nyugati világ tehát kiszervezte, outsourcingolta a légszennyezését.
Ezt a trendet jól mutatja, hogy 2005 után a nem-OECD-országok átvették a vezető szerepet a kibocsátásban. 2040-re az összes légszennyezés kétharmadát adják majd ezek a nemzetgazdaságok (ha nem változik az OECD-tagországok listája). Magyarországon rosszabb az energiahatékonyság és a kibocsátás is, mint más hasonló országokban, „több szén-dioxiddal termeljük meg az egy főre jutó energiát, mint az lehetséges” – mutatott rá Mika János.
A klímaváltozás és az üvegházhatás tudomány nem új keletű. A 19. században fogalmazták meg tudósok az alapvető szabályait, mint például John Fourier, John Tyndall és Svante Arrhenius. „Hamarabb változik a hőmérséklet, mint a szén-dioxid-koncentráció, ezt a szkeptikusok a klímaváltozás teóriája ellen szokták fordítani, de ez nem azt jelenti, hogy ha növekedik a légkör szén-dioxid-tartalma, akkor nem nő tovább a hőmérséklet” – magyarázta Mika János. 2000 és 2015 között stagnált a metánkibocsátás.
