Alig maradt idő a világ megmentésére

2018. október 08. hétfő - 13:30 / kfarkas
  •    

Négy évvel a legutóbbi jelentés után, újra megkongatta a vészharangot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC), a kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy gyorsan fogy az idő a klímaváltozás mérséklésére.

Négy évvel ezelőtt, három részletben mutatta be az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) az akkori jelentését, amelyben a globális felmelegedés okozta klímaváltozás várható következményeire hívták fel a figyelmet. A testület kutatói azóta sem tétlenkedtek, a dél-koreai Incson városában október nyolcadikán bemutatott különjelentésben több mint hatezer kutatás eredményeit összegezték és nincs jó hírük: gyorsan fogy az időnk, hogy elkerülhessük a klímaváltozás legrosszabb hatásait.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 2015-os párizsi klímacsúcson elfogadott 1,5 Celsius fokos cél (amely két éve lépett hatályba), azaz hogy ebben a mértékben maximalizáljuk a globális átlaghőmérséklet emelkedését, már csak rendkívüli intézkedésekkel tartható, és a 2 Celsius fokos cél érdekében is azonnali lépéseket kell tenni.

zongorakoncert jégtáblán a felmelegedés ellen

Kép:Greenpeace

A fél fokos különbség nem tűnhet soknak, azonban az IPCC jelentése szerint ha sikerülne 1,5 fokon tartani a felmelegedést, azzal:

  • csökkenteni lehetne a klímaváltozás okozta tömeges fajpusztulás mértékét mind a szárazföldön, mind az óceánokban. Példának okáért a koralszirtek kipusztulása 1,5 Celsius fokos felmelegedésnél „csak” 70-90 százalékos lenne, azaz maradna lehetőség az újjáélesztésükre. 2 Celsius foknál viszont a pusztulás mértéke 99 százalékos lehet,
  • az évszázad végéig legalább valamennyire lassítani lehetne a tengerszint-emelkedését. A jelenlegi forgatókönyvek szerint 2100-ig 26-82 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, de még az 1,5 Celsius fokos felmelegedés sem állítja meg az Antarktisz és Grönland jégmezőinek összeomlását, csak lassítja a folyamatot.
  • hatalmas területeken, elsősorban Kanadában és Szibériában, elkerülhetnénk az örökké fagyott talaj (permaforst) felengedését, és az ott rejtőző metán légkörbe kerülését. Az IPCC becslése szerint legalább 2,5 millió négyzetkilométer menekülhetne meg így, ez Magyarorzság területének több mint huszonötszöröse.
  • csökkenne az időjárási extremitások valószínűsége, mint az aszályveszély Európa, Észak-Amerika mezőgazdasági területein, a trópusi viharok (ciklonok, hurrikánok) előfordulási gyakorisága és hevesség, illetve a hőhullámok időtartama és intenzitása.

Hogy mennyire realisztikus lehet még az 1,5 Celsius fokos forgatókönyv elérése, az erősen kérdéses. A globális felmelegedés ugyanis már most is átlépte az 1 Celsius fokos határt (sőt valószínűleg az 1,2 fokot is.), és minden évtizeddel 0,2 Celsius fokos emelkedéssel közelebb kerülünk a 2 Celsius fokhoz. Ez azt jelenti, hogy alig tíz-tizenöt évünk maradt a cselekvésre.

Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.

Hogy pontosan mit kell tennünk, azt is felsorolták a kutatók, fájdalmas lépések következnek:

2030-ra a jelenlegi felére kell csökkenteni a kibocsátást, 2050-re teljesen fel kell számolni, azaz ha bármilyen tevékenység következtében üvegház hatású gáz kerül a légkörbe, akkor aktívan ki kell vonni a szén-dioxidot a levegőből (pl. erdők telepítésével.) Ha érdemben nem lépünk, és a kibocsátás a jelenlegi mértékben halad tovább, akkor 2030 körül átlépjük az 1,5 Celsius fokos határt és az évszázad végére a globális felmelegedés mértéke 2,6 illetve 4 Celsius fok között lehet. Ez a ma ismert emberi civilizáció végét jelentheti.

Fel kell gyorsítani a globális energiaellátási rendszer átépítését. A megújuló energiaforrások aránya: szél- nap- és vízenergia, illetve bizonyos körülmények esetén a biomassza, 2050-re globális villamos energia termelés 70-85 százalékát kell adják. A szenet ki kell venni az egyenletből, és a földgázra is legfeljebb nyolc százalék juthat.

Az ipari kibocsátásnak 70-90 százalékát kell felszámolni (a 2010-es mértékhez képest). A kutatók szerint ez csak hatékonyságnövelési (pl energiatakarékos) lépésekkel nem megoldható, a teljes ellátási láncot kell átalakítani.

Az évszázad végéig ezer milliárd tonnányi szén-dioxidot kell kivonni a légkörből. Egy hektárnyi felnőtt erdő mintegy 70 tonna szén-dioxid megkötésére képes évente, sokmillió hektárnyi növényzetre lenne szükség, hogy ennyi szenet vonhassunk ki a légkörből. Az nem megoldás, hogy a telepített erdőket kivágjuk és felhasználjuk – akár energiatermelésre, akár ipari célokra, csak abban az esetben, ha az így keletkező szén-dioxidot valamilyen formában megkötjük.

A „geoengineering”, azaz a föl nagy felületeit átalakító beavatkozások, mint például mesterséges felhők az atmoszférában elméletileg működhetnek, a gyakorlatban azonban valós eredményeket az idő rövidsége miatt nem várhatunk ezektől.

Riasztó jelek
A küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett korábbi mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén már 2016 februárban  elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, 2016 februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak léynegesen enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek, a nyári időjárásra pedig nincs jobb szó, mint hogy különös.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor