Van még idő megmenteni a klímát – de nem sok

2014. november 06. csütörtök - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Legalább a felével csökkenteni kellene 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy kordában tarthassuk a globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásait. – figyelmeztet az ENSZ jelentésének zárófejezete.

Kép: SXC

Az elmúlt tizenhárom hónapban három részletben látott napvilágot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) jelentése, amelyben az elmúlt évtized tapasztalatait és az elkövetkező évtizedekben követendő eljárásokat foglalták össze a klímaváltozással kapcsolatban. A múlt hétvégén a Koppenhágában bemutatott záró összefoglalóval (szintézisriport) lezárult ez a folyamat: a labda most már a politikai döntéshozók térfelén pattog. Márpedig gyors lépésekre lesz szükség, ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat. „Van még időnk egy fenntarthatóbb világot építeni” – hangsúlyozta ennek kapcsán Rajendra Pachauri a testület elöljárója. A 800 tudós kutatási eredményeit összefoglaló 40 oldalas dokumentumot a világszervezet főtitkára mutatta be a dán fővárosban. “A vezetőknek lépniük kell, az idő ellenünk dolgozik” – jelentette ki Ban Ki Mun, ENSZ-főtitkár.

Az IPCC már a korábbi jelentéseiben is kiemelte: ahhoz, hogy a klímaváltozás következményeit kordában tarthassuk, a globális hőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az évszázad végéig. Azonban erre egyre kevesebb az esély: mint a zárójelentés felhívta a figyelmet ehhez 2050-ig legalább negyven, de inkább hetven százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2100-ig pedig amellett, hogy teljesen megszüntetjük az emberi tevékenységből eredő emissziót, erdőtelepítésekkel és szén-dioxid megkötő technológiákkal meg kell kezdeni a légköri CO2 mennyiségének csökkentését.

A kibocsátás csökkentéséhez jelentősen növelni kell az energiahatékonyságot, és előtérbe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat. Az ENSZ szerint a megújuló energia arányát 80 százalékra kellene növelni a mostani 30-ról. A jelentés készítői az atomenergiára is elfogadható megoldásként tekintenek.

Az IPCC szerint ennek költségei „elfogadhatóak” lennének: a világ össztermelésének mintegy 0,06 százalékát emésztenék fel (1,6-3 százalék közötti növekedéssel számolva), ami lényegesen kevesebb, mint a globális GDP 3-4 százalékára prognosztizálható közvetlen károk a klímaváltozás következtében. Viszont minél később kezdjük meg az emisszió megfékezését, annál drágább lesz a folyamat feltartóztatása, 2020-2025 után pedig valószínűleg már nem is sikerülne. (2047-re már radikálisan átalakul az éghajlat.)

A BAJOK NAGY RÉSZE MÉG ELŐTTÜNK VAN
Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.

Maradtak ellentmondások

A zárójelentés egyébként több helyütt is ellentmond a korábban közzétett klímajelentéseknek és a tudományos eredményeknek. Többek között a klímaváltozás okozta károk az élelmiszertermelésben, illetve a háborús konfliktusok kiéleződése. A korábban közzétett jelentések szerint például egyértelműen nem bizonyítható, hogy a klímaváltozás közvetlenül okozna nagyméretű fajkipusztulást, bár az egyes fajok veszélyeztetettségét egyértelműen megnöveli. Ezzel szemben a zárójelentésben az áll, hogy a klímaváltozás nagy biztonsággal tömeges kihaláshoz vezet a földi bioszférában.

Ugyanitt olvasható, hogy még sosem változott ilyen sebességgel a föld légkörének hőmérséklete. Ezzel szemben a második klímariportban a geológiai bizonyítékok alapján az olvasható, hogy az utolsó jégkorszak végén, a hőmérséklet mintegy tíz Celsius fokkal emelkedett ötven év alatt – azaz tízszer gyorsabban, mint az ember okozta klímaváltozás idején, az elmúlt ötven évben, mikor a hőmérséklet emelkedés egy Celsius fokot ért el.

A következmények beláthatatlanok

Ezektől az ellentmondásoktól függetlenül a jelentés nyíltan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk, ha nem sikerül visszaszorítanunk a felmelegedést. Még ha sikeresen csökkentjük is az emissziót, akkor is 0,3 fokkal emelkedni fog a Föld középhőmérséklete a század végéig, ezzel szemben ha a jelenlegi kibocsátási szintekkel számolunk (ami optimista becslés, hiszen a kibocsátás jelentősen növekszik) a 4,8 Celsius fokot is elérhető a melegedés. Ennek következtében elsősorban a nagyvárosi területeken elhúzódó hőhullámokra kell számítani a mérsékelt övezetekben, a tenyészidőszak meghosszabbodására a sarkkörön és a csapadékzónák eltolódására, emiatt aszályokra, a hurrikánok és trópusi viharok intenzitásának növekedésére a mediterrán illetve trópusi és a szubtrópusi zónákban.

A tengerszint várhatóan 0,47-83 méterrel emelkedik az évszázad végéig, olyan globális gazdasági és pénzügyi központokat sodorva veszélybe, mint Amszterdam, Hongkong, London és New York, de összességében fenyegetve minden partvidéki területet. (Egész országok költözhetnek el a klímaváltozás miatt.) Sok gleccser, amelyektől a világ édesvízellátása nagymértékben függ, eltűnhet, vagy jelentősen visszahúzódhat az évszázad végéig. Ez elsősorban Kelet-Ázsiában és Afrika egyes területein vezethet ivóvízhiányhoz.

Az aszályok és viharok, illetve a tengerszint emelkedés következtében százmillió-félmilliárd ember válhat „klímamenekültté”. A tömegessé váló migráció konfliktusokhoz vezethet minden kontinensen. A szűkösebbé váló erőforrások, mint az ivóvíz, az élelmiszer miatt növekvő regionális feszültség pedig helyi konfliktusokat robbanthat ki.

A bőrünkön érezzük a klímaváltozást. Mindenkinek van teendője!
A klímaváltozás – tény. Ma már a hétköznapjainkban is érzékeljük, és egyre kevesebben vannak, akik ezt a tényt kétségbe vonnák. Nem véletlen hát, hogy a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 konferencia fókuszában a klímaváltozás hatásainak érzékelhető erősödése, kiváltó okai, közülük is a pazarló fogyasztás szerepe áll. A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 konferencia és kiállítás 2014. november 19-én lesz Budapesten.A részletes program és regisztráció itt!