Emissziócsökkentés cikkek
A válság óta sem csökkent a fosszilis energiák állami támogatása az EU-ban
Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.
Nemcsak az autókat, a töltőállomásokat is fejleszteni kellene
2030-ig 30 százalékkal kell mérsékelni a teherautók légszennyezését az EU-ban, született meg az előzetes egyezség a gyártókkal. Régi adósságát teljesítené ezzel az EU, hiszen Amerikában és Kínában is szabályozták már a teherautók emisszióját. Kedvezményeket kapnak az alacsony és zéró kibocsátású teherautók gyártói.
Trump, a repülőgépek és a teherautók miatt nőtt az USA emissziója
Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.
Nem csökkentettük a légszennyezést, csak elküldtük Ázsiába
A párizsi klímaegyezmény csak a tagországa határain belül kibocsátott üvegházgázokért teszi felelőssé az adott nemzetállamot. De míg úgy tűnik, hogy az EU és az USA csökkentette kibocsátását az elmúlt tíz-húsz évben, valójában valójában csak kihelyeztük a legszennyezőbb iparágakat a Távol-Keletre. Ha a kormányok kötelezővé tennék a cégek számára, hogy bizonyos hányadban belföldi nyersanyagokat vásároljanak, akkor zárulhatna be legalább részlegesen a füstexportálás kiskapuja. Ez lesz a klímapolitika következő hulláma.
Elutasította a bíró a kormányt perelő klímaaktivista fiatalok keresetét
Nincs veszve az ügy, hiszen az Egyesült Államokban több kereset is parkol a bíróságokon: a fiatalok azt sérelmezik, hogy a kormány megsértette alkotmányos jogaikat azzal, hogy nem biztosít nekik élhető klímát. Egy ígéretesebb kereset a múltra vonatkozóan marasztalná el az amerikai kormányt.
Karbonsemleges az autómegosztás az Uber riválisánál
Már az első évben több millió dollárt költ a Lyft karbonsemlegesítő projektekre,
vagyis olyan beruházásokra, amik üvegházgáz-megkötéssel ellentételezik az autóhasználattal járó káros anyag kibocsátást. Az Uber vetélytársa így próbál ügyféllojalitást kiépíteni a környezettudatos polgárok körében.
7 klímahazugság, amit az olajvállalatok hirdetnek - 2. rész
A fosszilis energiahordozókra szakosodott nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy zöldnek láttassák magukat, holott valójában az az érdekük, hogy a legszennyezőbb energiahordozókat termeljék ki minél nagyobb mennyiségben. Ezt hívják úgy, greenwashing. Amikor zöldre festik magukat, holott nem azok.
Ki zöldül a legjobban?
Az élmezőnyben található a Unilever, a L'Oréal, a Danone, a Ford. Légszennyezés, vízhasználat és erdővédelem tekintetében osztályozták a nagyokat. A víz- és energiatakarékosság költségcsökkentő, a zöldülés pedig renomé-erősítő eszköz. Aki nem zöldül, az lemarad és a lúzerek közé kerül, vélik elemzők.
A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt
A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.
Dupla annyi megújulót is termelhet az EU, mint most
2030-ra 34 százalékra is növelheti a megújulók arányát az energiamixben az Európai Unió, szögezte le új jelentésében a brüsszeli Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség. Az EU energiaügyi biztosa, Migue Arias Canete örömmel fogadta a hírt.
Fenntartható flotta nyolc egyszerű lépésben
Napjainkban a környezetvédelem terén egyre nagyobb a tudatosság, ennek a trendnek pedig a vállalatok számára is komoly jelentősége van. Nyolc egyszerű lépésben megmutatjuk, hogyan tehetik fenntarthatóvá céges flottájukat.
Gyerekek perelik az országokat, ha nem teljesítik az emissziócsökkentést
A politikusok a gazdasági növekedést tartják szem előtt és feláldozzák a jövő generációknak járó ökológiai kincseket és környezeti biztonságot a GDP oltárán. Aktivisták az USA-tól Hollandián át Indiáig perelik a kormányokat. Amerikában például kiskorúak is perelnek. Elvégre ők a következő generáció.
Óriási erdőtelepítéssel válnak karbonsemlegessé az országok
A világ talán két legnagyobb erdőtelepítési programja veszi kezdetét két országban. Brazília és Új-Zéland többszáz millió fát ültetnek az elkövetkező néhány évben, hogy teljesíteni tudják a párizsi klímaegyezményben foglalt emissziócsökkentési vállalásaikat.
Rohamosan bővül a légszennyezést beárazó vállalatok száma
Világszerte közel 1400 nagyvállalat kalkulálja bele üzleti tervébe, hogy a légszennyezés pénzfizetéssel jár. Még akkor is, ha számos országban nem kell kvótákat venniük a kibocsátásért.
Behajtási díjjal szorítják ki a dízelautókat Londonból
Újra rájár a rúd a dízelautókra. Közel 7500 forintos díjat kell fizetniük a legszennyezőbb kocsiknak, ha be akarnak hajtani London belvárosába. 2019-re „ultraalacsony kibocsátású” zónává akarják változtatni London belső kerületeit a városatyák.
Hazugság Trump ígérete, hogy az USA talán visszalép a klímaegyezménybe
Rex Tillerson külügyminiszter arra utasította az amerikai nagykövetségek munkatársait a világ minden táján, hogy semmitmondó válaszokat adjanak, amikor az USA klímapolitikájáról faggatják őket. Pechjére kiszivárgott a távirat tartalma.
A zöld kötvény a legújabb átverés?
Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.
Nem fékezhető meg a globális felmelegedés 2 Celsius foknál
Két Celsius fokban maximálni a felmelegedést, ez a célja a klímapolitikának, erre kalibrálták az országok emissziócsökkentési vállalásait is a párizsi klímaegyezményben. De a tudósok azt mondják, 95 % az esélye, hogy túllépjük ezt a pontot, márpedig a nagyobb felmelegedés a jelenlegieknél még szélsőségesebb természeti folyamatokat gerjeszthet.
Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van
Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.
Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés
A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.
Amerikai klímacsúcs készül Trump nélkül
Önállósítják magukat a klímapolitika mezején a gazdasági szereplők és a helyi törvényhozók az Egyesült Államokban, ahol sokkal inkább a városoktól és a városvezetések jogi rendelkezéseitől függ az üvegházgázkibocsátás, mint Európában. Ezért fontos, hogy egyre több város jelenti be: továbbára is a párizsi klímaegyezmény alá tartozik. San Franciscóban globális klímacsúcsot rendeznek 2018-ban. Trump a hajára kenheti a klímaszkepticizmusát.
Emissziócsökkentésétől lesz szexi egy márka: az Apple toronymagasan vezet
A felvilágosult, ökotudatos fogyasztók értékelik, ha egy márka demonstrálja, mennyire környezetbarát. Eddig a cégek csak egyes projekteknél jelezték, hogy azzal mennyi karbonkibocsátásnak veszik elejét. Ezek a számok egyre fontosabb marketingeszközökké válnak. A Fortune 500-as mezőnyben nyilvánvaló: minél nagyobb egy vállalat, annál inkább példát mutat a zöldülésben.
Kevesebb atomerőmű = több emisszió?
2020 után hirtelen sok atomerőműnek fog lejárni a "szavatossága", ezért sorozatos bezárásukra kell számítani. Ráadásul új atomreaktorok építése már nem kifizetődő, mert a földgázüzemű erőművek létesítése kevesebb pénzbe kerül.
Megszólal a bennünk élő környezetvédő: nem elég gyorsan terjednek az elektromos autók!
Egy év alatt megduplázódott a hibrid és az elektromos autók száma, de még mindig csak kétmillió van belőlük világszerte. Legalább 600 millió kellene ahhoz, hogy az megérződjön az emissziócsökkentésben. Eközben élesedik a verseny az elektromos autók gyártói között: a Tesla piaci kapitalizációja nagyobb, mint a Fordé, de a többi nagy autógyár is el akar orozni vevőket Elon Musk autóitól.
Trumpot könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát
Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.
A héten meghozza nagy döntését Donald Trump
Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.
Nem lesz olyan könnyű Trumpnak kidobnia Obama zöld törvényeit
Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?
Három éve nem nő az energiatermelés okozta szennyezés
Az örvendetes trend hátterében egyrészt a megújulók térnyerése, másrészt a széntüzelésű erőművek kéményeire helyezett karbonmegkötő berendezések állnak.
Húsz éve maradt a bulimetropolisznak
Minden eddiginél borúlátóbb prognózis jelent meg Amerika némelyik tengerparti nagyvárosáról és a tengerszintemelkedésről. A 2030-as évek közepére eltűnhet New Orleans és Miami. 400 amerikai város van veszélyben.
Negyven százalékkal kell csökkenteni az uniós kibocsátást
A munkahelyteremtés és a növekedés érdekében, az uniós gazdaság korszerűsítését szem előtt tartva, az Európai Uniónak 40 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig.
Az energiatermelésben is eljött a rendszerváltás ideje
Két út áll előttünk: vagy a végletekig kifacsarjuk Földünk erőforrásait, vagy pedig a megújuló energiaforrások használatára váltunk. Ezt azonban a politikai szereplőknek is fel kell ismernie. Az energetikában igazi rendszerváltásra van szükség – mondták el szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
Ha elérjük a klímaegyezmény céljait, még nem vagyunk sehol
Életbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme iránt. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki annak a szintnek, amely elegendő lenne a katasztrófa elkerüléséhez. Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben.
A légkörnek is árt a Brexit
Eláraszthatják az energiapazarló dömpingtermékek Angliát, ha az EU-ból kilépve az ország nem tartja magát az emissziócsökkentési vállalásaihoz, amelyeket már most is képtelen teljesíteni. A gazdasági szereplők is veszítenének, ha az infrastruktúrák zöldítésének tempója csökken.
Kalifornia felére vágja emisszióját
Kalifornia példaértékű klímavédelmi törvényének hatályát 2030-ig meghosszabbítják, jelentette be Jerry Brown kormányzó. Kalifornia nincs egyedül a klímavédelmi törekvéseivel: sorra fogadják el más USA-államok is az emissziócsökkentési terveket.
Trump felrúgná a klímaegyezményt
Donald Trump a Reutersnek adott interjújában dobta el a zöldeknek szánt bombát: ha megválasztják, újratárgyalná az USA vállalásait a globális klímaegyezményben.
95 százalékkal kéne kevesebbet fogyasztani 2050-re
Alig két héttel a Föld Órája előtt a világon már több ezer civil kezdeményezés zajlik azért, hogy a mozgalomhoz kapcsolódva aktívan tegyen az éghajlatváltozás mérsékléséért. Közben az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy ellehetetlenítse Európa éghajlatvédelmi céljainak teljesülését és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény implementációját.
Zöld kötvényeket bocsát ki az Apple
1,5 milliárd dollár értékben bocsát ki zöld kötvényeket a Szilícium-völgy ásza, az Apple. A befolyó pénzt arra fordítják, hogy megújuló energiákra állítsák rá a vállalat energiafogyasztását, és szigeteljék az épületeiket.
Elkészült az ország legnagyobb naperőműve
Elkészült Pécsen az ország legnagyobb fotovoltaikus erőműve. A beruházás több mint 4 milliárd forint uniós és állami támogatás segítségével valósult meg. A pécsi napelemes erőmű várhatóan közel 15 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását éves szinten.
Lassabban és drágábban jutunk Amerikába a klímaváltozás miatt
Az éghajlatváltozás hatására hosszabbodnak a nyugati irányú repülőjáratok. Az üzemanyagköltségek is nőnek, amiket vélhetően beépítenek az árakba a légitársaságok. Az ok a magas légköri zónákban erősödő szélfúvások.
Képtelen csökkenteni emisszióját Anglia
Kilenc éven belül bezárja összes széntüzelésű erőművét Anglia, de a Párizsi klímaegyezményben kitűzött emissziócsökkentési vállalásokat mégsem lesz képes teljesíteni.
Hátráltatja a bíróság a klímavédelmet
Az USA Legfelsőbb Bírósága ideiglenesen felfüggesztette a széntüzeléses erőművek üvegházgázkibocsátását csökkentő rendeleteket. Obama bizakodó, hogy a fellebbezés eredményes lesz. Amerika egyébként e programcsomag nélkül is képes lesz teljesíteni a párizsi klímaegyezményben előírt vállalásokat.
Zseniális húzással mentik meg a Földet
A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én 19 óra 27 perckor fogadták el az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi. A döntést szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket, az eredményhez szívből gratuláló újságírókat.
Még egy esély a civilizáció megmentésére?
Ma kezdődött Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában.
Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.
Negyven százalékkal kell csökkentenünk a kibocsátást
Az EU-országok környezetvédelmi miniszterei pénteken Brüsszelben megállapodtak abban, hogy a közelgő párizsi klímatárgyalásokon az unió a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő 40 százalékos csökkentését fogja javasolni az 1990-es kiindulási ponthoz képest.
Klímacsúcs: sok még a teendő
Már a párizsi klímacsúcsra hangol a francia államfő és az ENSZ-főtitkára. Habár a legutóbbi G7-es csúcson történtek biztató előjeleket mutatnak a klímakonferencia elé, azért még mindig sok a teendő.
Már Amerika is fékezné a felmelegedést
Az Obama-kormány a 2005-ös szintről 26-28 százalékkal kívánja csökkenteni 2025-ig a károsanyag-kibocsátást, hogy féken tarthatóak legyenek a klímaváltozás következményei - derült ki az ENSZ-hez hivatalosan kedden benyújtott amerikai klímaváltozás-stratégiából.
Van amit jobb lenne a földben hagyni
Ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértékét a még elviselhető két Celsius-fokos tartományban tarthassuk, nem szabad kibányásznunk a Föld fosszilis energiahordozó-készleteinek jelentős részét.