2015-ben még csak egymillió elektromos autó futkározott az utakon, 2016-ra kétmillióra nőtt a számuk. Lássunk még néhány adatot ezzel kapcsolatban:
- 2016-ban több mint 753 ezer hibridautót adtak el, főleg ennek köszönhető, hogy megugrott az elektromosan (is) meghajtható autóflotta létszáma;
- jelenleg csak a globális gépjárműállomány 0,2 %-át teszik ki a hibrid és tisztán elektromos autók;
- eladásaik 95 %-áért 10 ország felel: Kína, USA, Japán, Kanada, Norvégia, Anglia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország;
- 2016-ban a Kínában lévő elektromos autók száma meghaladta az USA-ban lévő elektromos autókét, az összes zéróemissziós jármű harmada ma már Kínában található;
- 2020-ra várhatóan kilencmillió elektromos autót használnak a világban, 2025-re számuk valahol 40-70 millió között alakul majd;
- Magyarországon 2456 zöld rendszámú autó mozog, ennek valamivel több mint a fele elektromos, a többi hibrid.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) új jelentése szerint ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben megszabott +2 Celsius foknál fékezzük meg a globális felmelegedést (az ipari forradalom előtti klímához képest), 2040-re a globális gépjárműparkból legalább 600 milliónak elektromos autónak kellene lennie.
A jelenlegi kétmillió elektromos autónak tehát egyáltalán nem számottevő a hatása abban, hogy elejét vegyék az emissziókibocsátásnak.
Már 2030-ra is legalább 140 millió hibrid és zéróemissziós autóval kellene utaznunk, hogy 60 %-kal csökkenhessen az üvegházgázkibocsátásunk. Ez esetben 2050-re 50 % lenne az esélye, hogy valóban meg tudjuk fékezni a globális felmelegedés mértékét +2 Celsius foknál.
Gyorsuló terjedés
Mi segíti elő, hogy ez továbbra is gyorsuljon az elektromos autók terjedése? A belső égésű motorral működő autók versenyelőnye még mindig megmutatkozik az árakban, ezért az elektromos autók támogatása adókedvezménnyel még mindig szükséges - már ha a kormányok biztosítani akarják, hogy a közlekedés emisszió csökken a jövőben.
De tény, hogy 2009 óta folyamatosan csökkennek az akkumulátorelőállítás költségei, s ez a tendencia minden bizonnyal a jövőben is megmarad.
"Az elektromos autók malmára hajtja a vizet, hogy motorjaik gyártása egyszerűbb, mint a belső égésű motoroké" - mondta Dieter Zetsche, a Daimler-Benz vezére.
A nagy márkák egymást szorítanák ki
"A régi gondolkodást, mely ellenséggé teszi a nagy lóerejű autók megszállottjait az autóellenes filozófiájú, ökotudatos vásárlókat, meghazudtolta a valóság" - szögezte le Zetsche 2016 novemberében egy a zöldek által szervezett konferencián. Egyúttal hangsúlyozta, ma már minden második Európában gyártott elektromos autó Németországban készül.
A Daimler-Benz és a tulajdonában lévő Smart márka 2025-ig 10 új elektromos prototípust fog piacra dobni, és a terv az, hogy addigra a Mercedes-birodalom autóeladásainak 15-25 %-át az elektromos járművek tegyék ki.
A kínai Geely tulajdonában lévő Volvo - miután 2015-ben jelentkezett első hibridautójával, az XC90-nel - nemrég bejelentette, hogy 2019-ben megkezdi első elektromos autója gyártását Kínában, melyből 2025-re egymillió példányt szeretne eladni.
A jármű feltöltött 100 kWh-os akkujával 402 kilométert lesz képes megtenni. Összehasonlításképpen a Tesla Model S 100D például 540 kilométert tesz meg egy töltéssel. A Volvo 35-40 ezer dollár (9,62-11 millió forint) körül fogja beárazni új termékét, vagyis a Tesla Model 3-tól szeretne elorozni vevőket, melyet Elon Musk szintén 35 000 dollárért akar teríteni a piacon.
Forrás: International Energy Agency (IEA), Reuters, Business Insider
