A műanyag habosítására használt vegyületeket használnak kínai gyárak. Csakhogy ezzel az a baj, hogy 2010 óta be vannak tiltva a klór-hidro-karbonok, mert lyukakat okoznak az ózonrétegben. Pedig a kínai kormány szigorúbban jár el az ügyben, mint régen.

Az etiópiai mustárból bioüzemanyagot lehet készíteni, s emellett segít abban is, hogy ne erodálódjon a termőföld. A Qantas már használja a mustármag-alapú üzemanyagot egyik transzkontinentális járatán.

A Tesla szerint az elektromos kamionoké a jövő a logisztikában. A Wal-Mart áruházlánc és a J.B. Hunt szállítmányozási vállalat több példányt is rendeltek a Tesla új elektromos teherautójából. A többi nagy márkanév azonban a kivárás taktikájához folyamodott: csak egy-egy példányt szereznek be, hogy meglássák, beválnak-e.

2020-től csökkennie kellene az éves globális emissziónak, különben felköthetjük a gatyánkat. De még mindig nő a légszennyezésünk. Mégsincs veszve minden.

Három Angliának megfelelő területen kellene kiírtani az erdőket, hogy elegendő etanolnövényt termesszenek a légitársaságok szövetsége által javasolt bioetanolprogram kivitelezésére. 2025-re évi 5 millió tonnára növelnék a bioetanol arányát a személyszállító repülőgépek üzemanyagfogyasztásában a tagvállalatok.

Az ENSZ szerint annyira nincsenek összhangban párizsi klímaegyezmény által vállalt emissziócsökkentés és az, ahol tartunk a kibocsátás mérséklésében, hogy csak a geoengineering technológia fékezheti meg a globális felmelegedést. Ötszáz dollárért ki tudnak vonni a levegőből egy tonna szén-dioxidot. A cél a 100 dolláros ár lenne. De a karbonkvóták megvásárlásával a szennyezők tonnánként 5 euróért füstölhetnek az EU-ban.

Nemcsak az autóközlekedés áll át a villanyüzemű járművekre. Tíz éven belül elektromos meghajtású repülőken kívánja szállítania utasközönségét az EasyJet. Miért nem a nagy légitársaságok jelentenek be ilyesmit? Mert egyelőre csak kétszemélyes kisrepülőgép képes felszállni a levegőbe tisztán elektromos meghajtással. De a fapados légitársaság optimista.

Persze a tévévita is elterelő hadművelet. Hogy hangot adjanak a kételkedőknek, holott a tudományos közösségben gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.

Új klímatörvény léptetett életbe Jerry Brown kaliforniai kormányzó, aki Trump elkötelezettsége híján Barack Obama utódjának pozicionálja magát, mint a klímapolitikai globális alakja. De környezetvédők szerint sok a kiskapu és az engedmény benne. Ezek áttekintése tanulságos lehet más országok számára is az éghajlatvédelemben.

A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.

Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.

2020 után hirtelen sok atomerőműnek fog lejárni a "szavatossága", ezért sorozatos bezárásukra kell számítani. Ráadásul új atomreaktorok építése már nem kifizetődő, mert a földgázüzemű erőművek létesítése kevesebb pénzbe kerül.

Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Egy év alatt megduplázódott a hibrid és az elektromos autók száma, de még mindig csak kétmillió van belőlük világszerte. Legalább 600 millió kellene ahhoz, hogy az megérződjön az emissziócsökkentésben. Eközben élesedik a verseny az elektromos autók gyártói között: a Tesla piaci kapitalizációja nagyobb, mint a Fordé, de a többi nagy autógyár is el akar orozni vevőket Elon Musk autóitól.

Az Európai Unióban a légszennyezés az idő előtti elhalálozások első számú oka. Az EU területén működő széntüzelésű erőműveknek csökkenteniük kell mérgezőanyag-kibocsátásukat. Az új szabályozás 20 000 emberéletet menthet meg évente.

Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

Világszerte 35 millió járműben alkalmazzák a stop-start indítórendszert. A befektetők szerint nagy pénz van az ólomkitermelésben, mert az ólomalapú akkumulátorokra nagy igény lesz, ahogy az autógyárak egyre inkább ilyen rendszerű járművekkel próbálják csökkenteni a közlekedés ÜHG-emisszióját.

Egyre másra húzzák fel a magasabbnál-magasabb lakóépületeket fából, megdöntve a korábbi magassági rekordokat. Az acél a 19 század építőanyaga volt, a beton a 20. századé, ezt követné a fa a 21. században? Érvek amellett és az ellen, hogy ez miért (nem) zöld megoldás.

Nem kérdés, hogy az embernek van szerepe a klímaváltozásban, egy friss tanulmány szerint ráadásul nem is kicsi. Most először állítottak fel modellt ennek mérésére.

Az ökotudatos brit trónörökös jó ideje kesergett már azon klimatológusokkal, hogy hiányzik a könyvpiacról egy olyan kötet, ami a témához nem értőknek magyarázná el az éghajlatváltozás és a mérséklését elősegítő cselekvések lényegét. Tudósok által lektorált könyvét két zöld aktivistával együtt írta. A mű előszavában a politikusokhoz szól.