Hiába késlekednek a politikusok a klímapolitika érvényesítésében és az iparágak a zöldülésben, több olyan ökológiai és gazdasági trend van folyamatban, ami segíthet nekünk a globális felmelegedés megfékezésében. Már csak néhány év választ el attól a határidőtől, amíg még képesek vagyunk 2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti állapothoz képest. Klimatológusok között az a konszenzus, hogy ennél nagyobb felmelegedés esetén olyan összetett ökológiai folyamatok indulnának be vagy erősödnének fel, melyek révén jelentősen súlyosbodnának a klímaváltozás ránk nézve kedvezőtlen hatásai (pl. a szélsőséges időjárási jelenségek, a fajpusztulás és sok minden más).
Mese a trilliókról
A The Guardian brit napilap 7 olyan gyorsan érvényesülő megatrendet azonosított be cikkében, melyek a klímavédelmet segítik, még akkor is, ha a politikusok tehetetlenek, s az üzleti szektor sem elég gyors az alacsony karbontartalmú fejlődési pályára való átállásban. E megatrendek mögött több ezer milliárd dolláros befektetések vannak. (Az ezermilliárd angolul trillion, de magyarul ezt nem hívjuk trilliónak.) A zöld gazdaság egyes megoldásai, innovációi tehát tőkevonzó perspektívát jelentenek. Ha ez így folytatódik, az emberiség elejét veheti a globális felmelegedés legsúlyosabb mellékhatásainak.
"A jó hír az, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint hittük. Nem ússzuk meg az egészet károk nélkül, de a legrosszabb verziót elkerülhetjük. Optimista vagyok" - nyilatkozta a The Guardiannek Michael Liebreich, a Bloomberg New Energy Finance alapítója.
Nicholas Stern báró, a London School of Economics közgazdászprofesszora, az ökológiai externáliák beárazásának úttörője is optimista, mégha óvatosan is. "A trendek valami olyasminek a kezdetét jelezhetik, ami talán elég nagy - de a kulcsszó itt a kezdet és a talán". Stern szerint a klímapolitikai egyezmények és tárgyalások is nélkülözhetetlenek a klímavédelem eszköztárában.
1. Megújulók
Ez a legfejlettebb megatrend. A napkollektorok és a szélturbinák gyártási költsége az elmúlt évtizedben 90 százalékkal csökkent, vagyis töredéke annak, mint ami a 2000-es évek második felében volt. És az árcsökkenés tovább folytatódik.
Németországban néhány hete olyan sok szélenergiából keletkezett áram halmozódott fel a hálózatban, hogy a fogyasztóknak ingyen adták oda. Donald Trump abbéli igyekezetének, hogy eltörölje az Obama-adminsztráció zöld törvényeit limitált hatása van. Bizonyos üzleti trendeket ő sem tud kiiktatni. A megújuló energiás eszközök olcsósága ide számít. Mióta Trump 2017 márciusában aláírta elnöki utasítását a környezetvédelmi törvények átdolgozásáról -és részben eltörléséről-, az azóta eltelt 7-8 hónapban 30 milliárd dollár tőke áramlott a megújulókba az USA-ban.
2. Műhús
Az állattenyésztés metánvonzata óriási. A szarvasmarhák óriási mennyiségű ürüléket "gyártanak" életük során, de kérődznek és szellentenek is bőségesen, vagyis négy lábon járó metángyárak. És arról még nem is beszélünk, hogy sarkköri fagyott talaj felolvadása a globális felmelegedés miatt szintén óriási probléma, mert kiszabadul a földből, tavakból, jégrétegből az ott lapuló metán.
A metán sokkal erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. Hogy mennyivel erősebb, arról megoszlanak a vélemények. A kulcsszavak beguglizása változatos képet ad: a Scientific American szerint nyolcvanhatszor, a Science Daily szerint harmincszor, az ENSZ klímaügyi szervezete, az IPCC szerint harmincnégyszer erősebb, mint a CO2. (Az eltérő állítások talán annak köszönhetőek, hogy milyen periódussal számolnak a tudósok az üvegházhatást illetően. A metán üvegházhatása rövidebb ideig tart, mint a szén-dioxidé.)
De ha csak harmincszoros erősséggel számolunk, kétségtelen, hogy egy nagyon potens üvegházgázzal van dolgunk. Ráadásul a metánemisszió is nő, akárcsak a szén-dioxid- kibocsátás. Ahogy a fejlődő világ (főleg India és Kína) középosztálya egyre inkább átáll a húsintenzív étrendre, úgy nő az állattenyésztés és annak ökológiai lábnyoma.
Mit tehet az átlagpolgár? Kevesebb húst eszik. De a politikai-ökológiai indíttatásból vegetariánussá váló vagy éppen hússzegény étrendet folytató emberek száma csekély és nem is lesz belőlük kritikus (számú) tömeg. A valódi megoldást az innováció jelentheti. Abból pedig akad néhány.
- Biomérnökök állati sejtekből növesztenek laboratóriumi körülmények között hússzöveteket. A Memphis Meats ilyen cég. A módszerről 2012-ben írtunk először.
- Növényi alapú húst fejlesztett a Beyond Meat nevű startup.
A kínai kormány 330 millió dollárt invesztált több izraeli cégbe, melyek szintén laboratóriumban állítják elő a húst.
De vannak már növényi alapú sajtok is. Branson meg van győződve róla, hogy a kínálat olyan gazdag lesz, hogy harminc év múlva már egyáltalán nem kell megölnünk állatokat ahhoz, hogy ellássuk az emberiséget élelemmel.
3. Szén
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ennek az energiahordozónak a piacképességét is jócskán félrebecsülte. 2013-ban az IEA még azt jósolta, hogy 2040-ig 40 százalékkal fog nőni a széntüzelés a világban. Ma már csak 1 százalékos növekedést prognosztizál. Vagyis ilyen gyorsan változnak a trendek és dőlnek meg a biztosnak hitt fosszilis pozíciók.
A nap- és szélenergia előállítása olcsóbb, mint a szén-alapú energiáé, de a fordulópont igazán akkor következhet be, amikor a szoláreszközök és a szélenergiás eszközök megvásárlása és üzembe helyezése szintén olcsóbbnak számít majd, mint a már működő széntüzelésű erőművek üzemeltetése.
Ez ugyanis azt fogja jelenteni, hogy be kell zárni a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóval üzemelő erőműveket, mert van olcsóbb módja az áramtermelésnek. Ha a megújulók infrastrukturális költségei a megszokott tempóban zuhannak tovább, akkor erre a váltásra 2030 és 2040 körül kerülhet sor.
Cikkünk következő részében folytatjuk a trendek felsorolását!
