Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih.

Aberdeen angus, hereford is előfordul abban a szarvasmarha-állományban, amire lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) következő árverésén.

Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.

Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.

Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.

Állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására különítenek el állami forrásokat.

Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?

A hústermelés óriási tempóban nő világszerte, ökolábnyoma pedig nem csekély. Az állattenyésztés externáliái, kedvezőtlen környezeti hatásai azonban nincsenek beárazva a kész húsipari termékbe. Ezen változtatnának a zöldek.

2020-től csökkennie kellene az éves globális emissziónak, különben felköthetjük a gatyánkat. De még mindig nő a légszennyezésünk. Mégsincs veszve minden.

Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarha bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon, főleg a veszélyeztetett területeken – javasolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha állomány az utóbbi években – mondta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének szakmai napján, Kocséron.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Állami támogatást kaphatnak állományuk beoltásához az állattartók a kéknyelv-betegség megelőzése érdekében, ahol pedig már felbukkant a kór, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőződjön. Ennek költségét az állam állja – mondta Nemes Imre, a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában kedden – írja az MTI.

A kormány csaknem hétmilliárd forintot különített el a különleges tejtámogatás előlegeként, amelynek kifizetését október 16-án kezdik meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A főbb állatfajok közül az elmúlt félév során a szarvasmarhák és a juhok száma emelkedett, a sertéseké csökkent. A baromfifélék állománya a szezonalitásnak megfelelően változott.

Nem találta megalapozottnak az európai uniós tejpiaci beavatkozásra vonatkozó kérést az Európai Bizottság hétfőn. A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján Lengyelország kérésére vitatták meg, hogy be kell-e avatkoznia az uniós szerveknek a tejpiacon kialakult helyzet javításáért, mindenekelőtt az árcsökkenés kompenzálására.