Nagy az ökolábnyoma a sajtnak

Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.

Sokan politikai vagy etikai okból lesznek vegetáriánusok. Előbbi esetben kisebb környezeti terhet akarnak róni közös élőhelyünkre, a Földre, utóbbi esetben a lemészárolt állatok számát akarják csökkenteni a körültekintő polgárok.

A vegetáriánusok nem vegánok, akik még az állati eredetű termékektől is ódzkodnak, így például a tejtermékektől. A vegetáriánus étrendbeb vélhetően gyakoribb a sajt fogyasztása, hiszen sok minden más kiesik az opciók közül. Csakhogy, ha több sajtot eszünk, azzal jelentősen növeljük élelmiszerfogyasztásunk ökolábnyomát. A sajt előállítása ugyanis erőforrásintenzív folyamat.

Az Environmental Working Group 2011-ben kiadott elemzésében listába állították, melyek a legtöbb szén-dioxid-kibocsátást generáló élelmiszerfajtákat. Lássuk hány kilogramm CO₂-kibocsátást okoz egy kilónyi elfogyasztása az alábbi termékekből:

Bárányhús: 39,2
Marhahús: 27
Sajt: 13,5
Sertéshús: 12,1
Tenyésztett lazac: 11,9
Pulykahús: 10,9
Csirkehús: 6,9
Konzerv tonhal: 6,1
Tojás: 4,8
Krumpli: 2,9
Rizs: 2,7
Mogyoróvaj: 2,5
Joghurt: 2,2

Ebből világosan látható, hogy a sajt létrehozása még egyes húsoknál is szennyezőbb. Miért? Egyrészt azért, mert egy kiló sajt gyártása legalább tíz liter tejet igényel. Másrészt nagy mennyiségű áramot használnak a sajt előállításakor.

A tej ugye a tehénből jön, mely az emésztés során rengeteg metánt bocsát ki, majd az ürülékből is metán jut a levegőbe. A metán nagyjából hússzor-huszonháromszor erősebb üvegházhatású, mint a szén-dioxid. A metánvonzat nem kisebb akkor sem, ha kecskesajtról vagy juhsajtról beszélünk. Sőt a birkák több metánt eregetnek, mint a tehenek és a kecskék, állítják finn kutatók.

Ráadásul a fenti szennyezési rangsor összeállításához nemcsak a gyártást vették figyelembe, hanem a termék teljes életciklusát, a -képen látható- feldolgozás, a szállítás, a főzés légszennyezését is.

Valamivel kedvezőbb a sajtok karbonvonzata, ha alacsony zsírtartalmú és puhább típusokat választunk, mint például a mozzarella, a feta, a camembert vagy a brie sajt, mert ezeket kevésbé -vagy semennyire sem- kell érlelni és így kevesebb az áramfogyasztás.

Az is csökkenti az ökolábnyomot, ha a lakóhelyünkhöz közeli gazdáktól közvetlenül vesszük a sajtot, így azt nem nagy távolságokon átívelő szállítás révén jut el hozzánk.

(Climate Footnotes, Environmental Working Group)

Véleményvezér