Sokan politikai vagy etikai okból lesznek vegetáriánusok. Előbbi esetben kisebb környezeti terhet akarnak róni közös élőhelyünkre, a Földre, utóbbi esetben a lemészárolt állatok számát akarják csökkenteni a körültekintő polgárok.
A vegetáriánusok nem vegánok, akik még az állati eredetű termékektől is ódzkodnak, így például a tejtermékektől. A vegetáriánus étrendbeb vélhetően gyakoribb a sajt fogyasztása, hiszen sok minden más kiesik az opciók közül. Csakhogy, ha több sajtot eszünk, azzal jelentősen növeljük élelmiszerfogyasztásunk ökolábnyomát. A sajt előállítása ugyanis erőforrásintenzív folyamat.
Az Environmental Working Group 2011-ben kiadott elemzésében listába állították, melyek a legtöbb szén-dioxid-kibocsátást generáló élelmiszerfajtákat. Lássuk hány kilogramm CO2-kibocsátást okoz egy kilónyi elfogyasztása az alábbi termékekből:
- Bárányhús: 39,2
- Marhahús: 27
- Sajt: 13,5
- Sertéshús: 12,1
- Tenyésztett lazac: 11,9
- Pulykahús: 10,9
- Csirkehús: 6,9
- Konzerv tonhal: 6,1
- Tojás: 4,8
- Krumpli: 2,9
- Rizs: 2,7
- Mogyoróvaj: 2,5
- Joghurt: 2,2
(Fotó: Flickr/Cristiana Bolli Freitas)
A tej ugye a tehénből jön, mely az emésztés során rengeteg metánt bocsát ki, majd az ürülékből is metán jut a levegőbe. A metán nagyjából hússzor-huszonháromszor erősebb üvegházhatású, mint a szén-dioxid. A metánvonzat nem kisebb akkor sem, ha kecskesajtról vagy juhsajtról beszélünk. Sőt a birkák több metánt eregetnek, mint a tehenek és a kecskék, állítják finn kutatók.
Ráadásul a fenti szennyezési rangsor összeállításához nemcsak a gyártást vették figyelembe, hanem a termék teljes életciklusát, a -képen látható- feldolgozás, a szállítás, a főzés légszennyezését is.
Valamivel kedvezőbb a sajtok karbonvonzata, ha alacsony zsírtartalmú és puhább típusokat választunk, mint például a mozzarella, a feta, a camembert vagy a brie sajt, mert ezeket kevésbé -vagy semennyire sem- kell érlelni és így kevesebb az áramfogyasztás.
Az is csökkenti az ökolábnyomot, ha a lakóhelyünkhöz közeli gazdáktól közvetlenül vesszük a sajtot, így azt nem nagy távolságokon átívelő szállítás révén jut el hozzánk.
(Climate Footnotes, Environmental Working Group)
