Kettészakadt a világ a várható élettartam alapján.

Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.

Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.

Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

Ehetünk úgy húst, hogy nem szennyezzük a bolygót és nem súlyosbítunk egyéb gazdasági, közegészségügyi problémákat a húsintenzív étrendünkkel? Angliában néhány praktikus tanáccsal állt elő egy közös kampányban ötven civil szervezet.

Óvodás, talán még kisiskolás korban is zömmel szerepel az étrendben a tízórai és az uzsonna. Sokan emlékeznek a napközis, nagy műanyagkosarakban előre kiporciózott zsemlékre, esetleg almára, amiből lehetett venni, meg persze ott is lehetett hagyni, aki nem kérte. Aztán valamikor a felső tagozatba lépés, a kiskamaszkor tájékán kikopnak a kisétkezések az ember étrendjéből, felnőtt korban pedig szinte már nincs is olyan, aki tartaná a napi ötszöri étkezést, hacsak nincs rákényszerülve valamilyen betegség vagy speciális diéta miatt - mondja Szűcs Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember.

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Egyre trendibb az egészséges életmód, a nyár beköszöntével pedig már nemcsak az egészségünket, de az alakunkat sem árt szem előtt tartanunk. Íme egy kis ízelítő, hogyan építsük be étrendünkbe a gombát, amit már az ókori rómaiak is az istenek egyik eledelének neveztek – nem véletlenül!

A nyári gyümölcsszezon indulásával néhány érdekes és hasznos tippet osztott meg a legnagyobb hazai piac, a Budapesti Nagybani Piac. Az nem kérdés, hogy sokkal frissebb gyümölcshöz és zöldséghez juthatunk, ha hazai terméket választunk, és nyáron erre számtalan lehetőségünk van. A 60-75 százalékos érettségi szinten leszedett, gyakran több ezer kilométert utazó import áruval szemben, a hazai gyümölcsök egy nap alatt az asztalunkra kerülhetnek.