Tápanyaghiányos étrendünk lesz a klímaváltozás miatt

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz.

A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:

  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék
Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható.

Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban.

Több száz millió ember érintett

Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan.

Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be.

A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik.

A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni.

Kép: Pixabay

A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek.

A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt.

Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából.

Mi szennyezünk, ők sorvadnak

Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja.

A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget.

Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték.

Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.)

Csapatmunka a rizsföldeken

A pontos mechanizmus ismeretlen

A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben.

Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne.

Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza...” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek.

Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP

Véleményvezér

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót

Ilyen se volt még, nyilvános hirdetésben keresnek számlahamisítót 

A magas adók miatt a csalók kánaánja Magyarország. A világrekorder áfa nagyon vonzó alternatíva a törvénykerülőknek.
Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve

Lecsúsztunk a második helyről, de azért még mindig dobogón vagyunk az inflációt tekintve 

A világ legfejlettebb országainak inflációs listáján Törökország után megelőzött minket Kolumbia is. Az unióban azért őrizzük az első helyünket.
Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen

Hadházy Ákos pert nyert Müller Cecília ellen 

Nyunyóka feltalálója megalázó vereséget szenvedett. Nem rágalmazás azt mondani róla, hogy visszaélt hivatali hatalmával.
Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba

Hol a legjobb gyereket nevelni? Nem fértünk be az első húszba 

A kormány 12 éve hirdette meg családbarát programját. Sok eredmény nem látszik.
10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán

10-12 órát is kell várni egy kórház sürgősségi osztályán 

Elképesztő kórházi fényképet közölt egy Facebook tag. Reméljük csak rémhír, vagy hamisítvány, de nem annak tűnik.
Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo