Tápanyaghiányos étrendünk lesz a klímaváltozás miatt

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Légszennyezésünk egyik kellemetlen következménye – a sok közül –, hogy a szén-dioxidban dús levegőben kevésbé egészségesek az élelmiszernövények is. Kevesebb bennük a vas, a cink és a fehérje. Ez a rizsre, a búzára és a szójababra is igaz.

A lényeg, hogy annyira magas szén-dioxid-tartalmú levegőben termesztettek élelmiszernövényeket, melyeket a klímatudomány és a klímapolitika jósol 2050-re. A következőképp csökkent a fehérjetartalom ezekben a fajtákban:

  • Árpa: 14,6 százalék
  • Rizs: 7,6 százalék
  • Búza: 7,8 százalék
  • Krumpli: 6,4 százalék
Az akkori kutatást ismertető cikkünk itt olvasható.

Ennek ténye már 2015 óta ismert, amikor tanulmány jelent meg erről a növényekben végbemenő élettani folyamatról, ám Samuel Myers, a Harvard Egyetem kutatója új tanulmányában arra koncentrál, hogy mik a várható hatások a való világban.

Több száz millió ember érintett

Ez az első prognózis, amely konkrét számokat emleget az érintett lakosság nagyságára vonatkozóan.

Sajnos éppen a legsérülékenyebb népréteget, a harmadik világ szegényeit érinti ez a hír kellemetlenül, mert ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen húst tegyenek az asztalukra. Az emberiség 76 százaléka növényekkel táplálkozik, s ritkán van lehetősége húst enni. Ezek az emberek zömében a Szahara alatti Afrikában élnek. Ők a vasat, a cinket és a fehérjéket élelmiszernövényekből szerzik be.

A fehérjét ezért alapvetően növényalapú étrendből szerzik.

A Bill & Melinda Gates Foundation által finanszírozott, az Environmental Heatlh Perspectives szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint ha az előrevetítések szerint nő civilizációnk szén-dioxid-kibocsátása, akkor 2050-re 18 országban számíthatnak arra a szegények, hogy 5 százalékkal kevesebb fehérjéhez fognak hozzájutni.

Kép: Pixabay

A tanulmány szerint 150 millió emberre leselkedik az a veszély, hogy tápanyaghiányos lesz a táplálkozásuk. Indiában például 5,3 százalékra tehető a fehérjeveszteség. Ott 53 millió embernél állhat elő ez a rizikófaktor, hiszen a fehérjét nagyrészt a rizsből veszik magukhoz az emberek.

A növények vastartalmának csökkenése csak még tovább fokozza a harmadik világban élő gyerekek szervezetében már meglévő vashiányt.

Mintegy 354 millió – javarészt Délkelet-Ázsiában és Észak-Afrikában élő – 5 évesnél fiatalabb gyereknél és egymilliárd(!) fogamzóképes korú nőnél fogja elveszteni a növényi étrendjéből megszerezhető vasmennyiség 4 százalékát, derült ki egy másik tanulmányból, ami a GeoHealth folyóiratban jelent meg. (Ennek szintén Myers az egyik társszerzője.) Várhatóan 200 millió ember nem fog elegendő cinkhez jutni a táplálékából.

Mi szennyezünk, ők sorvadnak

Igazából rendkívül igazságtalan ez a folyamat, mert a gazdag, fejlett nyugati világ polgárai szennyeznek a leginkább. Ennek következményeit pedig az alacsony GDP-t produkáló, szegény országok lakóinak egészsége bánja.

A fejlett országokban az emberek étrendje elég sokrétű ahhoz, hogy az elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat sokféle termékből szerezzék be (húsok, tejtermékek, növények), így a növények csökkent tápanyagtartalma náluk pótlódik, de a szegény országok lakói javarészt a rizsre és a búzára hagyatkozhatnak, mint étrendünk legfőbb alapanyagára. Náluk nincs, ami pótolja a kieső vas-, cink és fehérjemennyiséget.

Vagyis nekünk a legnagyobb a fogyasztásunk és az ökológiai lábnyomunk, de légszennyezésünkkel még a tápanyagokat is elvesszük az emberiség szegényebb részétől, még ha „csak” 5 százalékot is. A „csak” persze nagyon is relatív jelző, hiszen több száz millió ember egészsége nem gyerekjáték.

Myers hozzátette, hogy nagyon is konzervatív becsléseket bocsátott közre, részben azért, mert a szóban forgó számok nem tartalmazzák azokat a szegényeket, akik már most fehérje-, cink- vagy vashiányosak az elégtelen tápanyagbevitel miatt. Az ő létszámuk már most több százmillió. (A vashiány a legszélesebb körben tapasztalható tápanyaghiány a világ lakosságában.)

Csapatmunka a rizsföldeken

A pontos mechanizmus ismeretlen

A 2014-es kísérletben feltárt tápanyagcsökkenés meglepte a tudósokat, jegyezte meg Myers, aki szerint az ezredfordulón egyáltalán nem volt benne a tudományos közösség köztudatában, hogy a légszennyezés ilyen mértékű változásokat idézhet elő az élelmiszernövényekben, s így az emberi egészségben.

Azt tudjuk, hogy a növények a fotoszintézis révén léteznek, gyökereikben, törzsükben, ágaikban, leveleikben szén-dioxidot tárolnak, amit a légkörből szívnak fel. De a 2014-ben publikált felfedezésben az a zavarba ejtő, hogy a tudósok nem is értik pontosan, a szén-dioxid hogyan avatkozik be a növény fejlődésébe úgy, hogy csökkenti a tápanyagokat benne.

Az egyik teória az volt, hogy a karbon a növényekben lévő keményítőben halmozódik fel, és ott csökkenti a tápanyagtartalmat. De Myers bevallotta, hogy ez a hipotézis nem igazolódott be. „Igazából fogalmunk sincs, mi okozza...” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek.

Forrás: CBS News, New York Post, phys.org, AFP

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo