A genetikától és a táplálkozástól függ a testmagasság.

Hogyan együnk egészségesebben? Több zöldség, gyümölcs, kevesebb hús? Igen – de legalább ilyen fontos, hogy mikor.

Az éghajlatváltozás miatt évről évre korábban térnek vissza Európába és Észak-Amerikába a vándormadarak – a jégtakaró olvadása miatt egyúttal egyre nagyobb veszélyt jelentenek a sarkköri városokban élelmet kereső jegesmedvék.

A japán Okinawa-szigeteken kiugróan magas a 100 évesek aránya és a legtöbb lakos igen öreg korban is egészséges, gondoskodni tud magáról. A gének mellett a sok szénhidrátból és kevés proteinből álló táplálkozásuk állhat a jelenség mögött.

Amikor azt fontolgatjuk, hogyan táplálkozzunk jobban, általában arra gondolunk: több zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Ez helyes, de hasonlóan sokat tehetünk egészségünkért, ha figyelünk arra, hogy mikor eszünk.

Általános vélemény, hogy reggelizz, mint a király, de vacsorázz, mint a koldus, ha helyesen akarsz táplálkozni. Ausztrál kutatók most éppen ellentétes eredményre jutottak: a reggeli kihagyása segíthet a fogyásban.

Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

A budapesti és vidéki éttermek jelenleg 10 százaléka kínál kifejezetten gyermekek számára készített fogásokat. A gyerekmenüt kínáló éttermek egyharmada budapesti, kétharmaduk pedig egyenletesen oszlik meg a vidéki nagyvárosokban, az élen Szegeddel – derült ki a Falatozz.hu országos ételrendelő portál friss felméréséből.

Munkaerőhiány van. Nagy a verseny a cégek között a tehetséges munkatársakért. A pénzen kívül mivel lehet még elcsábítani a legjobb munkerőt? Egyre inkább a munkahely, az iroda színvonalával. 2014 óta már globális minősítési rendszere is van az irodai jólétnek: ez a Well Building. A Well-rendszerhez kapcsolódó innovációk határozzák meg az irodapiacot a következő évtizedben.

Az egészséges táplálkozásnál nem a mennyiség, inkább a minőség a fontos, állapította meg egy átfogó amerikai kutatás. Lényege: sok cukor, finomított gabona és készétel helyett házikoszt, sok főzelékkel, gyümölccsel – s ettől a módszert a tesztelők sokat fogytak.

Aggasztó adatokat mutatott ki a magyar lakosság egészségi állapotáról a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram: az emberek mintegy 40 százaléka túlsúlyos, negyede dohányzik, harmada pedig hetente legfeljebb egyszer fogyaszt csak zöldséget vagy gyümölcsöt.

Beköszöntöttek a mínuszok, a sortok és a fürdőruhák már réges-rég a szekrény mélyén lapulnak, az újévi fogadalmak életmódváltásra ösztönző ereje viszont még koránt sincs hatással ránk. Bár a hideget és a napfény hiányát sokan csak ürügynek tekintik, a téli elhízás igenis létező jelenség: kutatások igazolták, hogy a felnőtt lakosság átlagosan 2 kilót szed fel a hidegebb hónapok alatt – olvasható a Samsung Electronics közleményében. Számos elmélet és tévhit kering a háttérben álló okokról, egy dolog azonban biztos: a téli súlyfelesleg némi odafigyeléssel kiküszöbölhető. Mutatjuk, hogyan.

Nem, ez nem egy újabb celebműsor beharangozója, valódi tudósok ajánlásában szerepel. Európai akadémikusok figyelmeztetnek, hogy Európának változtatnia kell táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A kutatók ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre.

Óvodás, talán még kisiskolás korban is zömmel szerepel az étrendben a tízórai és az uzsonna. Sokan emlékeznek a napközis, nagy műanyagkosarakban előre kiporciózott zsemlékre, esetleg almára, amiből lehetett venni, meg persze ott is lehetett hagyni, aki nem kérte. Aztán valamikor a felső tagozatba lépés, a kiskamaszkor tájékán kikopnak a kisétkezések az ember étrendjéből, felnőtt korban pedig szinte már nincs is olyan, aki tartaná a napi ötszöri étkezést, hacsak nincs rákényszerülve valamilyen betegség vagy speciális diéta miatt - mondja Szűcs Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember.

Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. Gyengébb talajminőségű területeken is termeszthető, így elsősorban a takarmányozásban játszhat szerepet. Egy fiatal magyar kutató szerint azonban az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.  

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.