Nemzetközi tudóscsoport „planetáris egészség” címszóval látta el azt az étrendet, mellyel céljuk az emberiség táplálkozásából eredő ökolábnyom csökkentése és egyúttal étrendünk egészségesebbé tétele. A The Lancet tudományos szakfolyóiratban publikált javaslatban napi szintre lebontják, hogy mennyi húst, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, cukrot, zsírt és miegymást kell fogyasztanunk, hogy a bolygónknak és testünknek is jót tegyünk.
A lényeg, hogy a jelenlegi felére kell visszafognunk a vörös hús és a cukor fogyasztását, s növelnünk kell a gyümölcsök, a zöldségek és a magok bevitelét a szervezetbe. Ha ezt kollektíven betartja az emberiség, akkor évente 10,9–11,6 millió idő előtti elhalálozásnak vehetnénk elejét, amelyek a túlsúlyhoz és ennek szövődméyneihez köthetőek. Ez a felnőtt lakosság évi haláleseteinek 19–23,6 százaléka globális szinten.
10 milliárd ember élelmezése
Köztudott, hogy az emberiség lélekszáma nő, s ezzel együtt a táplálékigény is, vagyis egyre nagyobb terhet ró étkezésünk a Föld ökológiai erőforrásaira, ahogy India és Kína középosztálya is egyre szélesebb körben áll át a húsintenzív étrendre. Jelenleg 7,7-7,8 milliárd ember él a Földön, és közel 3 milliárd ember „félretáplált”. Ez nem feltétlenül csak éhezést jelent, beleértendő az elégtelen hozzáférés a napi létszükségletnek számító vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, de a túltápláltság is! Az éhezők száma jelenleg mintegy egymilliárd, s kétmilliárd ember táplálkozik helytelenül.
Politikai rásegítés
A tanulmány öt stratégiát vázol fel a praktikus megvalósítás elősegítésére, idetartozik az agrárium áttérése változatosabb élelmiszernövény-termesztésre; anyagi előnyök nyújtása az embereknek, hogy érdekükben álljon egészségesen táplálkozniuk; fenntartható termesztési módszerek meghonosítása; szigorúbb kormányzati előírások az óceánok és a termőföldek védelmére; az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása.
Dr. Richard Horton, a The Lancet folyóirat főszerkesztője úgy látja, „a táplálkozás nem részesül abban a fajta figyelemben a politikától, amit az AIDS, a TBC vagy a malária már megkaptak”.
Egyéni (t)ennivalók
De mit tegyünk mi, fogyasztók? A javasolt étrendet napi 2500 kalória bevitelére kalkulálták, ami kicsit több, mint amennyit a jól táplált emberek manapság fogyasztanak.
- Marhahúsból, bárányhúsból, sertéshúsból származó fehérje: 14 gramm (30 kcal/nap)
- Szárnyasokból, tojásból, tengeri ételekből és növényekből származó fehérje: 195 gramm (696 kcal/nap)
- Zöldség: 300 gramm (78 kcal/nap)
- Keményítőtartalmú zöldségek: 50 gramm (39 kcal/nap)
- Teljes kiőrlésű gabona: 232 gramm (811 kcal/nap)
- Tejtermékek: 250 gramm (153 kcal/nap)
- Gyümölcsök: 200 gramm (126 kcal/nap)
- Hozzáadott cukrok: 31 gramm (120 kcal/nap)
- Hozzáadott zsírok: 51,8 gramm (450 kcal/nap)
A tanulmány szerzői is elismerik, hogy nem könnyű az ember mindennapi életében megvalósítani a javasolt étrendet, ismerve a jelenlegi szokásokat. Persze nagyok a regionális különbségek a vöröshús-fogyasztásban, így abban is, hogy milyen nehezen vagy könnyen szokhatnak le róluk az emberek.
Észak-Amerikában majdnem 6,5-ször több vörös húst fogyasztanak, mint ami a tudósok által javasolt mennyiség, míg Dél-Ázsiában másfélszer több keményítőtartalmú zöldséget esznek, mint amennyi a fenti étrendben szerepel.
Modi Mwatsama a CNN-nek azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi agrárgazdálkodási állapotokat ismerve a javasolt étrend nem alkalmazható a világ minden táján, mert egyes országok nem termesztenek eléggé reziliens, a szélsőséges időjárást is kibíró növényeket, míg más országokban az egészségtelen élelmiszerek alapanyagainak előállítását támogatja az állam.
Ahogy a gazdaság egészéről egyre gyakrabban hangzik el, hogy a fosszilis energiahordozókat helyzetbe hozó ártámogatásokat le kellene építeni, és áthelyezni a környezetbarát technológiákra (így megvalósulhatna az energiarendszerek és a gazdaság dekarbonizációja), úgy az agráriumban is fontos a vörös hús állami támogatásának leépítése és beszüntetése. Az állattenyésztés rendkívül szennyező, mert a jószágok ürülékéből óriási mennyiségű metán kerül a légkörbe, ami legalább huszonkétszer erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ezért lehet a laboratóriumi műhús zöldebb alternatíva.
