éhezés cikkek
A világon minden 11. ember este éhesen fekszik le
Az élelem a legalapvetőbb emberi szükséglet közvetlenül a levegő és a víz után. Az élelemhez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is elismeri, hiszen a változatos, tápláló, megfizethető és biztonságos ételhez való hozzáférés mindannyiunknak szükséges az aktív és egészséges élethez.
Minden tizenegyedik ember éhezik
2023-ban globálisan 11 főből egy éhezett, Afrikában minden ötödik ember.
Négy év alatt 20 százalékkal nőtt az éhezők száma
ENSZ: A válságok miatt 122 millió fővel emelkedett az éhezők száma 2019 óta.
Súlyosbodott az élelmezési helyzet a világban az ukrajnai háború miatt is
A gazdasági sokkok jelentik a legnagyobb problémát, de az ukrajnai háború is hozzájárult a súlyos élelmezési bizonytalansághoz
Éhezés: nem az étel a gond
Nem sikerül százmillió alá szorítani a súlyosan éhezők számát. A bajt nem az élelemhiány okozza, hanem a helyi konfliktusok, az államok politikai instabilitása és a globális felmelegedés miatt szaporodó éghajlati sokk.
Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?
Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.
Ez az étrend lefogyaszt és a bolygót is megmenti
Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.
Negyedmillió magyart fenyeget az éhezés
Több mint 14 millió felnőtt és mintegy 4,7 millió gyermek éhezik Európában és Közép-Ázsiában – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ma közreadott elemzésében.
Milliók halála száradhat Trump lelkén
A klímaváltozás már nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberek egészségéről és életben maradásáról. Az éghajlatváltozás megfékezése vagy felgyorsulása tehát sokaknak élet-halál kérdés. Már most évente többmillióan halnak meg a levegő szennyezettsége és a szélsőséges időjárás következtében.
Hamarabb jön az összeomlás, mint gondolnánk
Az tovább emelkedő károsanyag-kibocsátás, benne a járművek növekvő fogyasztása miatt tovább gyorsul a globális felmelegedés és a vártnál jóval hamarább, már 2030-ra igen súlyos következmények fenyegetnek, mutatnak rá a világ tudósai.
Az éhezésbe és az elhízásba is belehalunk
Az emberiség tovább él, de nem egészségesebb, tűnik ki a brit Lancet orvostudományi szaklap világméretű vizsgálatából. A négy fő halálok: magas vérnyomás, túlsúly, dohányzás és cukorbetegség.
Ennyi klímamenekült lesz a Vöröskereszt szerint
Ma már négyszer több humanitárius katasztrófát vált ki évente a klímaváltozás, mint az 1970-es években. Az éhezők és földönfutók száma attól függ, 2, 3 vagy 4 Celsius-fokkal növekedik-e majd a földi éghajlat.
Összefügg a migráció és a vidék pusztulása
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akadályozó vagy serkentő szabályozási rendszerek helyett a vidéki elvándorlás gazdasági-társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzájárulására kellene fókuszálni – és a hátrányait pedig minimalizálni.
Az éhség hajtja a menekülőket
2050-re a világ legszegényebb embereinek túlnyomó többsége a szub-szaharai országokban, elsősorban Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban él majd, állapítja meg a Gates Alapítvány jelentése. Ott születik a legtöbb gyermek – ha egészségben és képzetten nőnek fel, nem vándorolnak Európába.
„Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tartunk”
Bár globálisan elég élelmiszert termelünk, mégis több százmillióan éheznek, és ez a szám a klímaváltozás miatt növekszik, derült ki az ENSZ friss jelentéséből.
Nyomja a pénzt a húsipar a műhúsba
Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?
Megoldás a globális éhínségre: csótánytej?!
A csótányok tejében van egy fehérjekristály, ami négyszer több tápanyagot tartalmaz, mint a tehéntej. Ez hasznos eszköz lehet a globális élelemzésben.
A biotermelés vethet véget az éhezésnek
A globális élelmezést jelenleg drága műtrágyákat, gyomirtókat és növényvédő szereket használó mezőgazdálkodással oldjuk meg, ami fenntarthatatlan, mert ez nemcsak a természeti környezetre, de az emberi egészségre is ártalmas.
Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.
Megoldás lehet a globális éhínségre: sós vízben termeszthető rizs
Egy 87 éves kínai biológus olyan rizsfajtát fejlesztett ki, mely képes elviselni a sós vizet is. A fogyatkozó édesvizek korában ez megoldás lehet az éhező néprétegek ellátására is. Az új rizsfajta csak Kínában 200 millió, világszerte pedig további többszáz millió embernek nyújthat élelmet.
Üvegházgázból élelmiszer: megoldaná a globális éhínség problémáját
A Finnországban kifejlesztett fehérje alapanyagait a levegőből vennék. Az élelmiszert létrehozó kis bioreaktorok kihelyeznék az éhínségsújtotta országokba. Egy probléma van: túl lassan hozza létre a gép a proteint. Tudósok a folyamat felgyorsításán dolgoznak.
Újra éhínség fenyeget Afrikában
Romlott az élelmezésbiztonság, és néhol már kritikus a helyzet két afrikai országban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Etiópiában is, állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Előbbi országban inkább a fegyveres konfliktus, utóbbiban a kedvezőtlen időjárás okozza a problémát.
A cowboyok oldhatják meg a globális éhínség problémáját
A Microsoft világjobbító alapítója szerint a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítése segíthet a fejlődő világban dúló éhínség enyhítésében, mert javítja a sikeres fogantatás arányát. A technológiával javítható a tehén tejhozama is.
Még mindig lehet igényelni a nyári gyermekétkeztetést
Még mindig lehet igényelni a helyi jegyzőnél a nyári gyermekétkeztetést, az arra rászorulóknak. A szülő - ha eddig még nem tette - írásban kezdeményezheti a jegyzőnél az erre vonatkozó igényét. Az önkormányzat köteles megszervezni a nyári gyermekétkeztetést hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről, a kormány ehhez 6.7 milliárd forintot biztosít.
Kétszer ennyit kell termelnünk 2050-re, hogy mindenkinek jusson
2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.
20 millióan halhatnak éhen júliusig
A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.
Kevesebb élelmiszert kellene elpazarolni
A magyar lakosság közel fele nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen minőségi élelmiszereket fogyasszon a legújabb Eurostat adatok szerint. Bár az éhezést az alultápláltság vagy elégtelen kalóriabevitel értelmében jórészt már felszámolták, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak.
Idén nem lesz éhséglázadás
Nyugodt évre számíthatunk az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint. A termelési kilátások és az eddig felhalmozott készletek mind optimizmusra adnak okot.
Mind megfizetjük a tanulatlanság árát
Milyen következményekkel jár, ha a szegénységben élő fiatalok megfelelő képzés hiányában nőnek fel? Megfelelő oktatás nélkül nem lehet kitörni a szegénységből és ez az egész országnak káros, hosszú távon mindannyian megfizetjük az árát.
Veszélyesebb az éhezés, mint az AIDS
A Föld 7,2 milliárd lakója közül több mint 795 millió ember éhezik vagy alultáplált, vagyis nem részesül elegendő tápanyagban. Ez a globális népességre leselkedő legnagyobb veszély.
Idén se kell tartani éhséglázadástól?
Négy éve folyamatos lejtmenetben van a legjelentősebb alapvető élelmiszerek ára: a 2015-ös év átlaga 19 százalékkal maradt el az azt megelőző évitől, ahogy a világgazdaság gyengélkedése a fémektől kezdve az energiapiacokig mindenütt erőteljes árzuhanást generált.
Az éhínség szélén Kelet-Ukrajna
Az elhúzódó politikai és fegyveres konfliktus egyre rosszabb helyzetbe sodorja a kelet-ukrajnai embereket: kimaradó étkezések, munkakeresés a családot hátrahagyva, hitelből finanszírozott mindennapok, vagyontárgyaik kiárusítása, haszonállataik leölése, a háztáji feladása vetőmag hiányában – szemelvények a mintegy 230 000 ott élő család napi küzdelmeiből.
Aggasztó a magyar élelmezési helyzet
Az Európában és Közép-Ázsiában élő felnőttek több mint 55 százaléka túlsúlyos, milliók szenvednek vérszegénységben, jód-, cink- és A-vitamin-elégtelenségben. A gyerekek körében inkább az alultápláltság jellemző, ami már-már súlyos szintet ért el sok országban, növekedési zavarokat és egyéb problémákat okozva.
A túlsúly a gond, nem az éhezés?
A FAO most publikált jelentése szerint sikerrel vettük fel a harcot az éhezés ellen, de még mindig sok a tennivaló. Európában és Magyarországon még mindig sokan fekszenek le üres gyomorral, de az alultápláltság mellett egyre nagyobb gondot jelent a minőségi éhezés, és az ebből fakadó egészségügyi problémák.
A magyarok harmada éhezik – pedig a kukából is jóllakhatnának
A magyarok harmada nem engedheti meg magának hogy húst, halat, vagy csirkét vásároljon amikor szeretne. Közben csak azzal az élelmiszerrel, amit a kukába dobunk, felszámolhatnánk a hazai éhezést. Globálisan az élelmiszerellátás oroszlánrésze a fizetés nélkül dolgozó családok vállán nyugszik: miközben ők maguk gyakran nem jutnak elegendő mennyiségű élelmiszerhez.
Így lesz kevesebb az élelmiszer hulladék
Az egész világon, így Magyarországon is rengeteg felhalmozott élelmiszerfelesleg kerül a szemetesbe, pedig ez a több millió tonna jó minőségű élelmiszer csökkenthetné az éhezők számát. Egy ingyenes internetes oktatófelület gyakorlati segédletet nyújt az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez.
Fogyj, hogy más jóllakjon!
Az elmúlt évtizedek során a világ tápláltsági szempontból kétpólusúvá vált: az egyik póluson a túlsúllyal küzdő emberek találhatóak a másikon pedig az alultápláltak és az éhezők. Az Élelmiszerbank Egyesület és a MediFat EgyenSÚLY Program életre hívták a „Fogyj, hogy más jóllakjon!” kezdeményezést, hogy hazánkban segítsék helyreállítani a tápláltsági egyensúlyt.
Egy fenntarthatóbb világ hősei
Hogyan ábrázoljuk a médiában azokat a példamutató figurákat, akik egy fenntarthatóbb világ létrejöttéért küzdenek? Semmiképpen sem ajnározással. Ebbe az egyébként tanulságos hibába esik a The Starfish Throwers című film. A minneapolisi Jesse Roesler alkotását a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.
A hatékony élelmiszeripar segítene az éhínségeken
Bolygónk szárazföldi felszínének 40%-át élelmiszernövények termesztésére használjuk. És 30 év múlva az élelmiszertermés negyede is a klímaváltozás áldozatává válhat, ha nem cselekszünk ma.
Kevesebb lehet az éhező, mint gondolták
Új módszerrel akarják kiszámítani azt, hány ember nem jut elegendő tápanyaghoz a Földön. A kalóriaérték helyett azt is figyelembe vennék, milyen ételt fogyaszt az ember. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen kategóriájú és árú élelmiszernövényből nyerjük mindennapi betevő kalóriánkat. Ennek megoszlása ugyanis korrelál a anyagi helyzetünkkel.
Skorpiónyalóka és bogárpor – ez lenne a jövő?
Skorpiónyalóka mint desszert és őrölt rovarfehérje mint táplálékkiegészítő. Egy dietetikus egész karriert csinált abból, hogy azt tanácsolja az embereknek: egyenek bogarakat. Elvégre sok fehérje van bennük, és a természet bőségesen kínálja őket.
Élet pénz nélkül
Az ingyenélés (freeganism) hívei hátat fordítanak a pénz világának - ám éppen az általuk kritikusan szemlélt fogyasztói társadalom szemetéből szerzik a napi betevőt. Nem "csövesek", ám a kukázás fontos részét képezi életformájuknak, az önfenntartásnak.
Új klímához fejlesztett növényekkel az éhezés ellen
900 millió ember éhezik világszerte, miközben a fejlett országokban megvásárolt ételek 30-50 %-a a szemétben végzi. Ám e pazarlás megfékezése csak az egyik lehetséges alternatíva a 2050-re 9 milliárd főre duzzadó emberiség élelmezésügyi gondjainak orvoslásában. Új, a klímaváltozás zordabb körülményeihez alkalmazkodó növények, talaj nélkül termesztett fajták, takarékosabb öntözés, gondosabb logisztikai szervezés is szükségesek az élelmek egyenlőbb elosztásához.
Megszüntethetnék az éhezést a szemétbe került ételek
Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.
Szövetség a globális élelmiszerhiány ellen
A G8 2012. évi tanácskozása, amit a Globális Élelmezésbiztonság témájában rendeztek májusban, minden szempontból fontos mérföldkő volt. A találkozó előestéjén Obama elnök bejelentette az Új Élelem- és Táplálékbiztonsági Szövetség megalakítását, amelynek keretében a magán- és közszféra szereplői az elkövetkezendő 10 évben 3 milliárd USA dollárt fognak befektetni az afrikai mezőgazdaságba.
Gondolta volna? Évente 180 kiló ételt dobunk ki!
Miközben a szegény országokban közel egymilliárdan éheznek a fejlett világ társadalmaiban az étkek felét kiöntik. Szakértők kiszámolták, pontosan mennyi élelmiszert pocsékolunk.
Mitől ilyen drága az étel?
Az élelmiszerárak változékonysága a legnagyobb probléma az éhezés megoldása ügyében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) elnöke a brazil José Graziano Da Silva szerint. Ez a szegény fogyasztói csoportokon kívül a kistermelőket, és széles körben a mezőgazdaság egészét sújtja.
A pazarlás az éhezés oka
A világon kidobott élelmiszer fele is elég lenne az éhezés megszüntetéséhez - október 16. az élelmezés világnapja. Ez a nap szeretné felhívni a kormányok és az állampolgárok figyelmét az emberiség jelentős részét sújtó szegénységre.