Kép: Pixabay

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szeptember végén Budapesten rendezi meg az Európai Mezőgazdasági Bizottság ülését. Az ennek apropóján publikált FAO-jelentés a régió, benne Magyarország táplálkozási helyzetéről ad érdekes körképet. Ebben olvasható, hogy bár az éhezést az alultápláltság vagy elégtelen kalóriabevitel értelemben jórészt már felszámolták, aggasztó táplálkozási problémák továbbra is akadnak.

Jódhiányos és túlsúlyos a magyar

Korra való tekintet nélkül gyakori az A- és D-vitamin-, valamint a folsav-, jód- és kalciumelégtelenség. A felnőttek körében legnagyobb gyakorisággal (16,5%) a cinkhiány fordul elő. A túlsúly és elhízás az öt év alatti gyermekek között leginkább Albániában, Grúziában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Örményországban, Máltán, Azerbajdzsánban, Portugáliában, Izraelben, Olaszországban, Montenegróban, Oroszországban és hazánkban (az öt év alatti gyerekek 30 százalékát érintve) jelent problémát – állapítja meg a jelentés.

A vérszegénység a gyerekeket és felnőtteket egyaránt sújtja szerte a kontinensen, de leginkább Közép-Ázsiában jellemző. Jódhiányban a gyermekek 39 százaléka érintett Közép-Ázsiában és 60 százalék Észak-Európában, míg Magyarországon 65 százalék. Közép-Ázsiában aggasztó mértékű az A-vitamin-hiány, a lakosság 38 százalékát érinti. A jelenség kisebb arányban, de előfordul a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában is. Nagyon gyakran a nem fertőző betegségek mögött az egészségtelen táplálkozási szokások állnak, az egészségügyi problémák majdnem egyharmadát okozva.

A FAO szakértői hosszú listát állítottak össze azokból a tényezőkről, amelyek a mikrotápanyag-hiánybetegségeket és a további táplálkozáshoz köthető problémákat okozzák. Ezek közül kiemelendő a monoton étrend, a szezonális ingadozások az élelmiszerek elérhetőségében, az élelmiszerhiány, a túl rövid szoptatási idő csecsemőknél, az alulképzettség, a szegénység vagy egy fennálló fertőzés. (Ez különösen kirívó annak fényében, hogy a világszerte megtermelt élelmiszer fele a kukában végzi.)

Nem csak az alapvető élelmiszerekre kellene ügyelni

„Általában a nemzeti élelmezési stratégiák az alapvető élelmiszerekre, például a gabonára, fókuszálnak – mondta Eleonora Dupouy, a FAO budapesti regionális irodájának élelmezés-biztonsági és fogyasztóvédelmi szakértője. – Néhány alapvető élelmiszer túlzott hangsúlyozása az egyik ok, ami az egyhangú étrendhez és az abból következő tápanyag-hiánybetegségekhez vezethet.”

Európa legtöbb országa már elkötelezte magát az ügy mellett, amikor tavaly novemberben elfogadták a második nemzetközi táplálkozási konferencia két záródokumentumát. A cselekvési keretprogram olyan intézkedéseket javasol, amelyek az étrend minőségét, változatosságát, tápanyagban gazdagságát és biztonságát igyekeznek javítani.