A biotermelés vethet véget az éhezésnek

A globális élelmezést jelenleg drága műtrágyákat, gyomirtókat és növényvédő szereket használó mezőgazdálkodással oldjuk meg, ami fenntarthatatlan, mert ez nemcsak a természeti környezetre, de az emberi egészségre is ártalmas.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO most azt az irányvonalat propagálja, hogy a fejlődő országoknak éppúgy, mint a fejlett, iparosodott államoknak növelniük kell a vegyszermentes gazdálkodás arányát az agráriumban, ha azt akarják, hogy jobb terméshozammal termesszenek élelmiszernövényeket, s közben ne szipolyozzák ki és ne szennyezzék a felhasznált erőforrásokat (termőföld, talajvíz stb.).

Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.
Ázsiában például a gazdák ugyanazokon a vízzel elárasztott mezőkön termesztenek rizst, aztán nevelnek halakat, hogy több bevételre tegyenek szert, Ghánában pedig a termés maradékát és hulladékát (pl. szárak, levelek) komposztálják, hogy tápanyagdúsabb földet kreáljanak vele, amiben nagyobb a terméshozam.

Mégis világszerte csak 30 országban ösztönzik a kormányok a gazdákat támogatással arra, hogy ilyen módszereket vessenek be boldogulásukra és a környezet védelmére. Afrikában csak két országban helyez hangsúlyt a kormányzat e módszerek támogatására (Elefántcsontpart és Mauritius).

A környezettudatos gazdálkodás eszközei közé tartozik még a fák ültetése az élelmiszernövények közé vagy a vetésforgó, amikor évről évre változtatják, hogy melyik növényfajtát vetik egy adott területre, hogy ne erodálódjon a talaj tápanyagtartalma, és a kórokozók se szokjanak oda a növényekre.

Kép: Fotolia

A „4 per 1000” nevű kezdeményezésben részt vevők 4 százalékkal kívánják növelni a talajban megtartott karbont, vagyis üvegházgázokat. A földben ugyanis gyökerek, gumók vannak, melyek mint a fotoszintézist végző növények alsó részei, megkötött szén-dioxidot tartalmaznak, s ha folyton felszántják a talajt, és elvágják őket, akkor ezt visszajuttatják a levegőbe.

Hetesi Zsolt az általa alkalmazott  – talajbéli, karbonmegkötő – módszerről a Piac & Profit 2018. áprilisi lapszámában megjelent interjúban beszél.

Észak-Etiópiában a vegyszer nélkül, környezetbarát módszerekkel történő termesztés jobb terméshozamot eredményezett öt fontos növényfajtánál, mint például az árpa és a tengeri kukorica.

(Reuters)

Nem is olyan rossz a bio
A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo