Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

Vírust terjesztő rovarokkal módosítják növények génszerkezetetét az amerikai Védelmi Minisztérium tudományos kutatási egységénél. Itt a biológiai fegyverkezés következő állomása, legalábbis ettől tartanak tudósok. A minisztérium viszont azzal védekezik, hogy kísérlete jó szándékú, az aszály- és fagykárok ellen óvná a növényeket, és amúgy is csak ideiglenes génmódosítást tesz lehetővé.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Az Európai Unió Bírósága Luxemburgban döntött: a mutagenezissel előállított növények GMO-nak minősülnek, ezért rájuk is a génmódosított növényekre vonatkozó szigorítások érvényesek. Befékezheti ez a génszerkesztő szoftverek újkeletű divatját.

Világszerte nagy probléma, hogy megcsappant a beporzást végző méhek populációja. Az élelmiszer, a kozmetikai és a divatipar is érintett, hiszen rengeteg növény függ a beporzástól. A Walmart repülő minirobotokkal végeztetné el a beporzást. A méhpopuláció csökkenése miatt leginkább a kakaóbabot és a csokigyártást fenyegeti veszély.

A globális élelmezést jelenleg drága műtrágyákat, gyomirtókat és növényvédő szereket használó mezőgazdálkodással oldjuk meg, ami fenntarthatatlan, mert ez nemcsak a természeti környezetre, de az emberi egészségre is ártalmas.

Az agrárium nem lesz képes lépést tartani a Föld növekvő népességével. A talaj nélküli, hidroponikus termesztés a vertikális farmokban lehet a hatékony megoldások. Új módszerrel ötvözik a haltenyésztést és a növénytermesztést.

Gyakoribbá válnak az emberéleteket követelő kánikulák és számos tudós szerint jóval több áldozatot fognak szedni, mint ahogy azt a WHO jósolja. A globális felmelegedés a fertőzéses betegségek terjedését is elősegíti.

A technológia gyökeresen átalakítja az élelmiszeripart és az agráriumot is. Maholnap algoritmusok mondják meg, mit termesszünk a termőföldünkön, és milyen receptből főzzünk.