Az emberek mindig kíváncsiak voltak az élelmiszereikről szóló információkra. A GMO növények körüli mizéria és a felcímkézés megkövetelése is erről szólt. A vevők ma már azt is tudni szeretnék, honnan származnak ételeik egyes hozzávalói. Ha ezt a tudás iránti igényt összekombináljuk a big datával, vagyis a modern komputerek ama képességével, hogy képesek hatalmas adattömegeket elemezni, elérkezünk az élelmiszergyártás új korszakába.
Food data, vagyis „élelmiszeradat” e korszak kulcsszava. A Szilícium-völgy pionírjai sorra vetik bele magukat az élelmiszeradat-bizniszbe.
Az alábbi példák az „ag tech”, vagyis az agrártechnológia új szegmensének lehetőségeit fémjelzik:
- A Monsanto által 2013-ban egymilliárd(!) dollárért felvásárolt Climate Corporation okos megoldásokat kínál a gazdáknak: komputer elemzi a termőföldjüket, a helyi időjárást, a csapadékmennyiséget, és állapítja meg, mit érdemes a leginkább termeszteni az adott területen. Az adatszerzés szenzorokkal történik.
- Ugyancsak adatelemzésben utazik a 2014-ben alapított Farmer’s Business Network is, de a széles körű transzparencia szolgálatában. A cég eddig 43,9 millió dollár tőkére tett szert. Az előfizetők évi 500 dollárért (137 600 forint) részesülhetnek a szolgáltatásban, mely képes például megmondani a gazdáknak, hogy a konkurencia milyen áron szerzi be a termeléshez szükséges vetőmagot, műtrágyát stb.
- A minnesotai Aglytix egy dróntérkép-szolgáltatóval, a DroneDeploy-jal karöltve elektromos eszközökkel azonosítja a termésre leselkedő potenciális veszélyeket, és értesíti azokról az előfizetőit. A cég nagy kiterjedésű termőföldeket is képes monitorozni.
- A brooklyni Agrylist agráranalitikai szoftvert kínál, s működése első évében egymillió dollárt keresett vele.
A komputerizált érzékelés, monitorozás és elemzés „áramvonalasabbá” teszi a növénytermesztést: kevesebb lesz az agrárhulladék, semmi sem megy veszendőbe, takarékosabb lesz az öntözés, csökken a vegyszerek használata, akárcsak a gazdálkodás költségei. Viszont elbocsátásokat is magával hoz a robotizálás, aminek a mértékéről még nem nagyon forognak közkézen becslések.
Élelmiszertechnológia
- Az izraeli Consumer Physics kivételesen nem szoftvert gyárt, hanem hardvert, mely „molekuláris szenzorokkal” elemzi az élelmiszernövényeket, és kimutatja, milyen kemikáliák vannak benne. Szó van róla, hogy szkennerrel ellátott kézi eszközök demokratizálnák az élelmiszer-elemzést, s az átlagpolgárok is meggyőződhetnének így arról, milyen tápanyagokat vagy vegyi anyagokat tartalmaz élelmük.
- A LeanPath az élelmiszer-hulladékok mozgását monitorozza, és egy játékosított felhasználói felületen teszi közzé az adatokat, ezzel bátorítva az élelmiszeripar cégeinek alkalmazottait, hogy e felületen vigyenek be adatokat a félredobott növényekről (pl. fél salátalevél vagy a krumpli fele) és termékekről (pl. a kenyér sarka). Ezek megjelennek egy központi rendszerben, mely e-mailben értesítéseket küld a klienseknek a leginkább elpazarolt növényekről és termékekről.
- Az IBM recepteket komputerizál.
- Az étrendünk már nemcsak a fogyásról szól, hanem az ételünk ökolábnyomáról is egyre tudatosabbak akarunk lenni. A Yummly olyan mobil app és honlap, mely receptajánlatokat generált algoritmusokkal egy sor megadott feltétel szerint – eszünk-e húst vagy sem, mennyi időnk van a fogás elkészítésére, milyen származási helyről szeretnénk, hogy jöjjenek a hozzávalók. 2009-es megalakulása óta a cégbe 22,8 millió dollárt invesztáltak befektetők.
- A Food Genius a nagy élelmiszer- és vendéglátóipari vállalatok ellátási láncát és kereskedelmi egységeit elemzi, és szolgál naprakész (percrekész) adatokkal az árumozgásaikról, raktárkészleteikről. Klienseik közé tartozik a Coca-Cola és az Arby’s gyorstétteremlánc.
