Nyugodt évre számíthatunk az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint. A termelési kilátások és az eddig felhalmozott készletek mind optimizmusra adnak okot.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az alacsonyabb élelmiszerárak azt is jelentik egyúttal, hogy a globális élelmiszerimport kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek idén (2009 óta ez a szám mindig meghaladta az 1 trilliót) annak ellenére, hogy a kereskedelem volumene nő, olvasható a FAO kétévenkénti jelentésében az élelmiszerekkel kapcsolatos kilátásokról. Ez már a negyedik év a sorban, amikor a búzatermelés meghaladja a –felhasználás mértékét, ezzel a világ legjelentősebb gabonájának készletei 15 éve nem látott mennyiségben állnak rendelkezésre, legfőképp az Egyesült Államok és Kína raktáraiban.
A búza felhasználása még valamelyest csökken is, ahogy egyre több gazda használ kukoricát takarmányozásra. Ez a trend figyelhető meg Kínában, ahol a kormány döntése a kukoricatartalékok csökkentéséről jelentősen felpörgetheti annak piacát, és egyúttal a globális folyamatokra is hatással lehet az árpa és a cirok iránti kereslet zuhanását okozva. A visszafogottabb nemzetközi kereskedelem viszont a nagy exportőrök közötti versenyt erősítheti, valószínűsítik a FAO szakértői.
Bővülő termelés, alacsonyabb árak – ezt hozza a következő évtized
Bőséges termés a gabonák esetében, megnövekedett termelékenység és visszafogott ütemű növekedés a kereslet terén – minden tényező adott a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos csökkenéséhez. Mégis, az árszint várhatóan nem megy az alá, amit a kétezres évek elején tapasztaltunk, állapítja meg a legfrissebb mezőgazdasági előrejelzés,.
A hosszú lejtmenet után a rizs ára tavaly év vége óta stabilnak mutatkozik, sőt májusban még növekedésnek is indult. A tejtermékek esetében nem várható elmozdulás az alacsony árszintről, csakúgy mint a halaknál, ez utóbbi az élénkülő akvakultúra termelés miatt. A hústermelés általában stabil marad, ezen belül a szárnyasok exportcélú tartása emelkedik. Az előttünk álló időszakban drágulás várható azonban a növényi olajoknál: a szójatermelés Dél-Amerikában és a pálmaolaj Dél-kelet Ázsiában súlyosan visszaesett az El Niño hatásai következtében. A világ pálmaolaj tartalékai 18 év után először csökkenhetnek a FAO szerint.
A cukor miatt emelkedő élelmiszerár index májusban
A jelentéssel együtt a FAO májusi élelmiszerár indexe is megjelent, folytatva február óta tartó emelkedését. A 2,1 %-os növekedés (155,8 pontra) azonban így sem volt elég ahhoz, hogy a tavalyi értéket elérje a mutató.
A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
A növényi olajok kivételével a FAO élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető élelmiszer (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára nőtt májusban. Ezen belül is jelentősen megugrott a cukor ára (+11,7 %) a borúsabb indiai termelési kilátások miatt – a piaci kedélyeket Brazília, a világ vezető cukor exportőre, jelentős tartalékai sem tudták megnyugtatni. A gabonafélék ára 1,6 %-kal nőt, a kukorica és a különleges rizsfélék iránti nagyobb igénytől befolyásolva. 2 %-kal drágult májusban a hús ára, köszönhetően Ázsia erősödő érdeklődésének az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára, mely jelenleg 24 %-kal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mérthez képest, alig, 0,4 %-kal emelkedett főleg az Európai Unióban tapasztalható drágulás, továbbá a vaj és tejpor iránti nemzetközi kereslet miatt. Mindeközben a növényi olajok ára a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet következtében közel 2 %-ot mérséklődött.
Bőségesebb búza- és kukoricatermés
Jobb gabonatermés várható 2016-ban a FAO adatai alapján: 2 543 millió tonna, alig 0,7 %-kal kevesebb a legendás 2014-es adathoz képest. A múlt havi Gabonakészletek és –igények gyorsjelentéshez képest 17 millió tonnával felfelé korrigálták az értéket a búza és a kukorica esetében valószínűsíthető jobb termésátlag okán. Ehhez képest a világ gabonaigénye várhatóan 2 546 millió tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerin közel 2 %-kal lesz kisebb 2015-höz képest.
