Mind megfizetjük a tanulatlanság árát

Milyen következményekkel jár, ha a szegénységben élő fiatalok megfelelő képzés hiányában nőnek fel? Megfelelő oktatás nélkül nem lehet kitörni a szegénységből és ez az egész országnak káros, hosszú távon mindannyian megfizetjük az árát.

Minden lépés számít
Kép:Flickr

2014-ben a magyar népesség 16,6 százaléka, vagyis 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, azaz háztartásuk egy főre jutó jövedelme nem haladta meg a 78 ezer forintot. A szegénység előfordulása 24 százalékról 44 százalékra, azaz csaknem a duplájára nőtt 2005 és 2014 között azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő legfeljebb általános iskolát végzett. 2010 és 2014 között 20 százalékról 25 százalékra nőtt Magyarországon a relatív jövedelmi szegénységben élő gyerekek száma. Ez azt jelenti, hogy ma már minden negyedik gyerek a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él.

Ugyanebben az időszakban a mélyszegénységben élő gyerekek száma 3 százalékról 8 százalékra nőtt, azaz ma körülbelül 130 ezer gyerek él nélkülözésben. Becslések szerint ezen belül 36-54 ezer gyerek súlyos mélyszegénységben él és rendszeresen éhezik.

A nélkülözés az iskolai teljesítményt is leronthatja. A gyerekek (0 –17 évesek) 9 százaléka, több mint 150 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs bent WC és több mint 110 ezren (6,6%) élnek olyan lakásban, amelyben nincsen zuhany vagy fürdőkád. Csaknem 200 ezer 0-17 éves gyerek (11,3%) él sötét lakásban - írta a Budapest Intézet a Tanulószoba kampány keretében küldött összefoglalójában.

A tanulás a szegénység legjobb ellenszere

Aki iskolázatlan, az nehezen kap munkát és előbb-utóbb elszegényedik (Tárki 2015). A tanulás tehát a szegénység csökkentésének legfontosabb és legerősebb eszköze lehetne, ehhez azonban sokkal jobb és befogadóbb iskolákra volna szükség. A mai iskolák többsége ugyanis nem csökkenti, hanem inkább növeli a tanulók otthonról hozott hátrányait.

Az iskolák gyenge teljesítményét nagyrészt a pedagógiai módszerek elavultsága és a tanári szakma (az alacsony bérek miatt) erősen lecsökkent presztízse magyarázza. Nem a ráfordítás mértéke, hanem sokkal inkább a hatékonysága okozza a problémát.  Vagyis, nem az a probléma, hogy ne lenne elég iskola, vagy elég tanár az iskolákban, hanem az, hogy milyen képességű a tanár és milyen minőségű a tanítás. A pedagógusok többsége – igazodva a Nemzeti Alaptantervhez – az érettségin megkövetelt ismeretek, adatok és képletek megtanítását tartja feladatának, és kevesebb figyelmet szentel az alapkészségek, a szövegértés, számolás, vagy a szociális jártasságok fejlesztésének. Erre legtöbbször az eszközei is hiányoznak: nincs birtokában annak a módszertani tudásnak, ami a készségek fejlesztéséhez kell. A 2003 és 2010 közötti továbbképzési programok ugyan javítottak valamit a helyzeten, de a tanárképzés törzstantervébe az új módszertanok még nem épültek be.

Több pénzt és türelmet jelent a jobb oktatás
Növelik a cég termelékenységét és többet keresnek azok, akiknek magas az IQ-ja- derül ki egy kutatásból. De hol vannak a legképzettebb és legpiacképesebb munkavállalók? Sajnos nem nálunk: Magyarország csak a munkanélküli főiskolai diplomások magas számával került fel az egyik toplistára. Pedig az egész gazdaság jobban járna ha több figyelmet és pénzt fektetnénk az oktatásba.
Egyes felmérések szerint ma 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.  Ez azt jelenti, hogy az iskolában nem tanul meg rendesen írni-olvasni, összeadni, kivonni, szorozni. A  legfrissebb, 2012. évi PISA tesztek eredménye szerint a tizenöt éves magyar gyerekek 19%-a (tízből kettő) alapfokon teljesít szövegértésben és 28,4 százaléka (tízből három) nem érte el azt a (hatlépcsős skálán második) szintet matematikából, hogy képes lenne átlagot számolni, vagy megérteni egy grafikont.

Aki már az alapvető készségeket sem szerzi meg, az nem tud továbbtanulni. Ez oda vezet, hogy a magyar iskolarendszer minden évjárat 16 százalékát általános iskolai végzettséggel ereszti ki a munkapiacra 20-24 éves korában.

A számlát végül mindannyian fizetjük

Felnőttként egy érettségizett, szakmát szerzett fiatal 75% eséllyel dolgozik, a bére nagyjából havi 150-190 ezer forint és ebből 50-64 ezer forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az a társa, aki csak nyolc általánost végzett, 50% eséllyel dolgozik és a havi bére csak 111-120 ezer forint, a közös költségvetésbe így 37-40 ezret ad be.  Legalább ekkora azonban az esélye (50%) hogy segélyt kap, vagy közmunkásként dolgozik, vagyis nem befizet, hanem kivesz a költségvetésből, havonta 23-53 ezer forintot.

Ma Magyarországon 3,9 millió dolgozó tart el 6 millió gyereket, munkanélkülit, közmunkást és nyugdíjast. Tehát két dolgozóra három eltartott jut. Ha ma nem teszünk semmit a befogadó és jó minőségű oktatásért, növekedni fog az iskolázatlan fiatalok aránya, akik életük nagyobb részében munkanélküliek, azaz eltartottak lesznek. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak aránya nem növekszik és húsz év múlva két dolgozóra már akár négy eltartott is jut majd.

Óriási esély a magyar agy: ha tudunk élni a lehetőséggel
A gazdasági, politikai és tudományos vezetők szerint Magyarországnak és a régiónak is hatalmas esélyt teremthet a kiemelkedésre a kutatás-fejlesztés és az innováció, de ahhoz, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel, a kormányzattól, az egyetemektől, a nagyvállalatoktól és a kkv-szektortól is nagyobb aktivitásra lesz szükség.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo