Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?

Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.

Közel 120 millió ember él fegyveres konfliktus által uralt övezetben, ahol nem tudja ellátni magát. Jemen, Szíria, Irak, Afganisztán, a Csád-medence, Északkelet-Afrika – például Dél-Szudán –, Mianmar és Banglades továbbra is az emberi szenvedés szinonimái, illetve válsággócpontok.

Húsz ilyen hotspot felelős a menekültáradat és a humanitárius segítségnyújtási igényének 80 százalékáért.

Száhel-övezet

A Száhel-övezet – mely a Szahara déli részén található – a klímaválság új frontvonala: a szegénység, a fegyveres konfliktusok és a gazdaság alulfejlettsége által okozott problémákat súlyosbítja az emelkedő hőmérséklet, mely itt majdnem a duplája a globális átlagnak.

A baj elsősorban az, hogy a szétforgácsolt társadalmak igényei sokrétűek, a segítségnyújtók pedig nem tudnak előállni rendszerszintű, hosszú távon is működőképes megoldásokkal. Az ilyen megoldások a kormányok, a nemzetközi szervezetek és a civil társadalom összefogását feltételeznék.

A Vöröskereszt Vörös Félhold mozgalma például 190 országban képes helyi szintű és nemzetközi segítségnyújtásra. Az optimisták szerint akár a humanitárius segítségnyújtást teljesen átalakító és hatékonyabbá tévő rendszert is eredményezhet az Éhség Akció Mechanizmus, mely mögött a Világbank, a Világélelmezési Program (WFP) és a Vöröskereszt mellett a Google és az Amazon is felsorakozott.

A libériai hadsereg
Fotó: Flickr/Michigan National Guard

Humanitárius kötvények

2019-ben eldől majd, hogy a Humanitárius Hatáskötvények (HIB) vajon kelendők lesznek-e, és jelentős finanszírozást tudnak-e nyújtani a problémák orvoslására.

Ahogy a régi mondás tartja, ne ételt adjál az éhezőnek, hanem tanítsd meg halászni. Hal helyett tehát a halászháló a segítség. Ahelyett, hogy a szegényeket csak arra szoktatnák a nemzetközi szervezetek, hogy segélyekre hagyatkozzanak, ki kell húzni őket a szegénységből. Ehhez elengedhetetlen a gazdasági, üzleti tevékenység ösztönzése, az önállóságra szoktatás akár mikrohitelek formájában, akár gyors készpénznyújtással.

Persze még mindig szükség van az akut szükséghelyzeteknél a tömegek segélyezésére és élelmezésére, hiszen ahol az étel megtermeléséhez szükséges ökoszisztémák sem állnak rendelkezésre (vagy mert a klímaváltozás megnyirbálja őket, vagy mert a háborús konfliktus ellehetetleníti az agrárgazdálkodást), ott aligha lehet az emberek vállalkozóvá válásáról beszélni.

Fotó: flickr/UN Photo

Sokk, trauma, mentális betegségek

A humanitárius vészhelyzetekről szóló cikkekben és közleményekben most már egyre több szó esik arról a tényezőről, amit korábban nem vizsgáltak: ez az emberi pszichét érő sokkhatás.

Becslések szerint a hirtelen bekövetkező, sokkoló erejű humanitárius válságok – egy polgárháború kirobbanása, egy tömeges vérengzés, a civil lakosok terrorizálása törvényen kívüli milíciák által – körülbelül a bántást elszenvedők 10-15 százalékában enyhe vagy közepes mentális betegséget hoz létre, 4 százalékban pedig súlyos rendellenességek alakulnak ki.

A humanitárius válságok elhárításának tehát a pszichológiai gondviselés, szakirányú kezelés is része kell, hogy legyen – vélekedett Peter Mauer, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke.

Kép: PP archív

Növekszik az éhezők száma

Az éveken át tartó csökkenő tendencia után 2017-ben újra nőni kezdett az éhezők száma a világban, számuk elérte a 821 milliót, s közel 150 millió gyerek számít visszamaradottnak a fejlődésében az elégtelen táplálkozás miatt.

Ázsiában lassult az éhezők számának növekedése, de még mindig egyre többen nem jutnak elégséges mennyiségű és minőségű táplálékhoz.

A klímaváltozás nagy szerepet játszik az éhezés terjedésében. A főbb élelmiszernövények, a rizs, a búza, a kukorica termesztését a trópusi és mérsékelt éghajlatú övezetekben kedvezőtlenül érintik a változó éghajlati tendenciák, ami egyrészt jelent tartós aszályt, másrészt a csapadékos időszakok eltolódását az év folyamán.

Az éhező emberek száma nagyobb a klímaváltozásokat produkáló régiókban, mint másutt. Ezeken a helyeken gyakoribbak a hőség uralta időszakok, mint a 2011–2016 közötti időszak átlaga más régiókban.

Ha a termés a kánikula és az aszály áldozatává válik, élelmiszerhiány keletkezik, s a kimaradó mennyiség híján a nemzetközileg is megugranak az élelmiszerárak, amit szintén a szegények szívnak meg leginkább. Hiszen ha magasabbak az árak, a Nyugatról érkező élelmiszer-segélyezés összegéből is kevesebb ételt tudnak vásárolni, vagyis kevesebb embert tudnak ellátni. A klímaváltozás és az éhezés kapcsolata tehát egymást erősítő visszacsatolás.

Viszonylag kedvező hír, hogy 2017-ben közel 151 millió 5 évnél fiatalabb gyerek szenvedett alultápláltságtól, míg 2012-ben ez a szám 165 millió volt. Az alultáplált gyerekek 39 százaléka Afrikában, 55 százalékuk Ázsiában él. A Távol-Keleten meglepően nagy az alultáplált gyerekek aránya, az 5 évnél fiatalabbak 10 százaléka sorolható ide, míg Dél-Amerikában és a Karib-térségben ez az arány 1 százalék.

 

(WEF, FAO)

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo