Ahogy a feljövő országok, elsősorban Kína és India középosztálya, vagyis több százmillió ember "fényűzőbb" étrendet képes megengedni magának -mely több húst és üzemileg feldolgozott élelmiszertermékeket tartalmaz-, úgy nő az agrárium vízigénye. A népességgyarapodás és a tápanyagdúsabb ételekre való átállás miatt nagyobb lesz az élelmiszergyártás energia- és erőforrásvonzata, valamint hulladéktermelése is. A fenntarthatatlan növénytermesztés, a talaj eróziója, az erdők kiirtása és monokultúrás ültetvényekkel való helyettesítése, a pazarló öntözés további nehézségeket jelentenek a növekvő élelemigények kielégítésére.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2009-ben közzétett jelentés szerint a 2007/2008-ban tapasztalt élelmiszerár növekedés okai a következő tényezők voltak:
- terménytőzsdei spekuláció (opciók, határidős ügyek)
- alacsony nemzeti gabona-tartalékok
- termést megsemmisítő szélsőséges időjárás (fagyok, aszályok, árvizek, futótüzek)
- az etanolipar növényigénye
Emiatt becslések szerint 110 millió embernek lett része a nélkülözés és 44 millióval nőtt az alultápláltak száma, amitől számos országban emelkedett a gyermekhalandóság. Az alultápláltak keresetük 70-80 %-át voltak kénytelenek élelemre költeni, írta a Greenbiz.com. Egy másik friss számítás szerint viszont lehet, hogy sokkal kevesebb az éhező, mint ahogy eddig gondolták.
Innováció és hatékonyság
A UNEP jelentése szerint ha a következő három és fél évtizedben, vagyis 2050-re, az élelmiszernövény-termés negyede(!) is a klímaváltozás áldozatává válhat. De már 2030-ra is megnőnek az igények:
- 50 %-kal több élelmiszerre
- 40 %-kal töb energiára
- 30 %-kal több vízre
Szakemberek szerint csak egy jóval összeszedettebb élelmiszeripar tudná kiszolgálni az igényeket és csökkenteni az éhezést. Egy olyan iparág, melyben a jelenleginél magasabb a víz- és energiahatékonyság.
Egy másik teória szerint a rovarevés lehet a megoldás az éhínségekre. Ha globálisan emberek százmilliói teszik étrendjük részévé a rovarokat, azzal azért segíthetik az éhínség eltörlését, mert 1, ennyivel kevesebb húst/zöldséget/gyümölcsöt esznek, 2, a rovarok olyan élelemmel tenyészthetők, amelyek nem szerepelnek az emberi táplálékláncban.
Néhány érdekes adat a hatékonyság hiányáról:
-1300 liter szükséges 1 kilogramm gabona előállításához. -Az Egyesült Államokban hét kalória fosszilis üzemanyag szükséges 1 ételkalória megtermeléséhez, ugyanis a mezőgazdálkodás minden fázisa gépeket igényel (a kombájnoktól a teherautókon át az ipari gyártósorokig), azokat pedig benzin vagy villamosenergia hajtja). -Az agráriumban elhasznált víz felmelegítésére, mozgatására, tisztítására megy el az energiafogyasztás 13 %-a. -Amerikában az erőművek hűtése veszi el a vízfogyasztás 3-4 %-át. -A megtermelt élelmiszerek 30 %-át pocsékoljuk el, vagy azért, mert a farmokon nem megfelelő módszerekkel dolgoznak, vagy mert az áruházak polcain megromlik. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 750 milliárd dollárnyi megtermelt érték megy veszendőbe évente!