A geopolitikai konfliktusok, az éghajlati sokkok és a gazdasági nehézségek egyre inkább erősítik egymást, sok országban „tökéletes alapot” teremtve az éhezés számára.
Miközben a globális mezőgazdasági termelés rekordmagasságokat ér el, az éhezés továbbra is napi valóság milliárdok számára.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) új adatai azt mutatják, hogy az emberek több mint egynegyede élelmiszer-bizonytalansággal küzd, a globális adat magasabb, mint a COVID-19 előtt.
Mit jelent valójában az „élelmiszer-bizonytalanság”?
Az Élelmiszer-bizonytalansági Tapasztalati Skála (FIES) nyolc igen-nem kérdést tesznek fel, például az „Aggódott, hogy kifogy az élelmiszerből?” és az „Egész napig evett?” típusú kérdésekkel.
A mérsékelt bizonytalanság rossz minőségű étrendet és alkalmankénti mennyiségi korlátozásokat jelez, míg a súlyos bizonytalanság egész napos élelem nélküli időszakokat jelent. Az FAO becslései szerint 2024-ben 900 millió ember tartozott a legszélsőségesebb kategóriába, vagyis konkrétan éhezett, éhezik.
Miért maradnak le egyes régiók?
Az élelmiszerválságokról szóló globális jelentés szerint a geopolitikai konfliktusok jelentik a legfontosabb kiváltó okot, Gázától a Száhel-övezetig. Az éghajlatváltozással összefüggő aszályok és árvizek súlyosbítják a problémát, elpusztítva a termést és az állatállományt.
Eközben a Világbank 2025-ös jelentése kiemeli a makacsul magas hazai élelmiszerár-inflációt, még akkor is, ha a globális nyersanyagárak csökkennek – különösen a gyenge közlekedési infrastruktúrával rendelkező országokban.
