40 éven belül legalább 70 %-kal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek, mint ma. Hogyan igyekeznek már most e cél felé kisvállalkozók, családok és vállalatok? Az AlertNet erre keresett válaszokat.
- A nagy metropoliszokban a háztetőkön vagy használaton kívüli szállítókonténerekben is termelnek zöldségeket. Egyre nagyobb a keletje a hidrofón (talaj nélküli) termesztésnek -melynek lehetőségeit a NASA is kutatta-, valamint a helytakarékos, függesztve termesztett növényeknek.
- A Fülöp-szigeteken új rizsfajtát tesztelnek, mely legalább két hétig képes teljesen a víz alá merülve létezni. A monszun-időszakokban áradásokkal sújtott dél-kelet ázsiai országokban ez a képesség kulcsfontosságú.
- Anélkül, hogy mindenütt áttérnének a elöntéses öntözésről a permetezéses öntözésre, nem lesz kivitelezhető az élelmiszertermelés növekedése, csak a vízkészletek visszafordíthatatlan károsodása árán.
- Afrikában műtrágya használata helyett a talajt termékenyebbé tevő fafajták közé vetik a zöldségeket.
- Az "egyet fizet kettőt kap" akciók eltörlésével nem ösztönzik a fogyasztót arra, hogy többet vásároljon, mint amennyit megeszik.
- Egyes országokban a vidéki gazdák mobiltelefonon kapnak szárazság- és árvíz-előrejelzéseket.
- A nyugati világ tehetős és középosztálybeli polgárainak étrendje is reformra szorul: a túlzott hús- és tejtermék-fogyasztás termőföld-használati vonzata óriási. Egy fontnyi (azaz 0,45 kg.) marhahús létrehozásához 15 fontnyi (6,75 kg.) takarmány szükséges, míg egy kilogramm halhús tenyésztéséhez csak 2 kilogramm haleledel.
- Az élelmiszernövényekből készült bioethanol betiltása is előbb-utóbb elkerülhetetlen törvényhozói lépés lesz. Legfeljebb az agrárhulladékot (letört szárak stb.) fordíthatnák e célra.
- A terménytőzsdéken való spekuláció (derivatívák stb.) szintén korlátozni kell majd, mert túlságosan ingadozóvá teszi az élelmiszerárakat.
A látványos termény-növekedést elősegítő "zöld forradalom" a hatvanas évek elejétől kezdve 25 év alatt megduplázta az USA gabonatermelését, és új rizsfajtáival Kínában is segített visszaszorítani az éhezést.
A forradalom azonban fosszilis energiákon alapult (energiaintenzív gyártást igénylő nitrongén-alapú műtrágyákon, rovarirtókon stb.). Ezek károkat okoztak az ökoszisztémáknak.
A 21. századi élelmelmezési problémák megoldását környeztbarátabb eszközökkel kell megoldani.
Talaj nélküli növénytermesztés (fotó: NASA)