Új klímához fejlesztett növényekkel az éhezés ellen

900 millió ember éhezik világszerte, miközben a fejlett országokban megvásárolt ételek 30-50 %-a a szemétben végzi. Ám e pazarlás megfékezése csak az egyik lehetséges alternatíva a 2050-re 9 milliárd főre duzzadó emberiség élelmezésügyi gondjainak orvoslásában. Új, a klímaváltozás zordabb körülményeihez alkalmazkodó növények, talaj nélkül termesztett fajták, takarékosabb öntözés, gondosabb logisztikai szervezés is szükségesek az élelmek egyenlőbb elosztásához.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

40 éven belül legalább 70 %-kal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek, mint ma. Hogyan igyekeznek már most e cél felé kisvállalkozók, családok és vállalatok? Az AlertNet erre keresett válaszokat.

  • A nagy metropoliszokban a háztetőkön vagy használaton kívüli szállítókonténerekben is termelnek zöldségeket. Egyre nagyobb a keletje a hidrofón (talaj nélküli) termesztésnek -melynek lehetőségeit a NASA is kutatta-, valamint a helytakarékos, függesztve termesztett növényeknek.
  • A Fülöp-szigeteken új rizsfajtát tesztelnek, mely legalább két hétig képes teljesen a víz alá merülve létezni. A monszun-időszakokban áradásokkal sújtott dél-kelet ázsiai országokban ez a képesség kulcsfontosságú.   
  • Anélkül, hogy mindenütt áttérnének a elöntéses öntözésről a permetezéses öntözésre, nem lesz kivitelezhető az élelmiszertermelés növekedése, csak a vízkészletek visszafordíthatatlan károsodása árán.
  • Afrikában műtrágya használata helyett a talajt termékenyebbé tevő fafajták közé vetik a zöldségeket.
  • Az "egyet fizet kettőt kap" akciók eltörlésével nem ösztönzik a fogyasztót arra, hogy többet vásároljon, mint amennyit megeszik.
  • Egyes országokban a vidéki gazdák mobiltelefonon kapnak szárazság- és árvíz-előrejelzéseket.
  • A nyugati világ tehetős és középosztálybeli polgárainak étrendje is reformra szorul: a túlzott hús- és tejtermék-fogyasztás termőföld-használati vonzata óriási. Egy fontnyi (azaz 0,45 kg.) marhahús létrehozásához 15 fontnyi (6,75 kg.) takarmány szükséges, míg egy kilogramm halhús tenyésztéséhez csak 2 kilogramm haleledel.
  • Az élelmiszernövényekből készült bioethanol betiltása is előbb-utóbb elkerülhetetlen törvényhozói lépés lesz. Legfeljebb az agrárhulladékot (letört szárak stb.) fordíthatnák e célra.
  • A terménytőzsdéken való spekuláció (derivatívák stb.) szintén korlátozni kell majd, mert túlságosan ingadozóvá teszi az élelmiszerárakat.


A "zöld forradalom"

A látványos termény-növekedést elősegítő "zöld forradalom" a hatvanas évek elejétől kezdve 25 év alatt megduplázta az USA gabonatermelését, és új rizsfajtáival Kínában is segített visszaszorítani az éhezést.

A forradalom azonban fosszilis energiákon alapult (energiaintenzív gyártást igénylő nitrongén-alapú műtrágyákon, rovarirtókon stb.). Ezek károkat okoztak az ökoszisztémáknak.

A 21. századi élelmelmezési problémák megoldását környeztbarátabb eszközökkel kell megoldani.

Talaj nélküli növénytermesztés (fotó: NASA)

Afrika: mindannyiunk éléskamrája
A szub-szaharai régióban terül el a Föld megművelhető, ám parlagon hagyott területeinek 50-60 %-a. De amint az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) adataiból kiderül, Afrika 2005-2007 között a világ élelmiszertermelésének csak 4,5 %-át adta. Ez a szám 2050-re 8,6 %-ra ugorhat.
A fejlődés előtt tornyosuló kadályokból van bőven: az afrikai termelők nem jutnak hitelhez, gyakran a meglévő növények magjait vetik el, és szánnak pénzt más fajták vetőmagjainak vásárlására, a vezetékes vízellátás nem megoldott, a nőknek sok helyen nincs földvásárlási jogosultsága – márpedig világszerte a kistermelők 40-60 %-a nő. Afrikában az egyéni gazdálkodók alkotják az agrárium 80 %-át, nem a vállalatok, de a termelőszövetkezet-szerű szerveződések is ritkák.
Az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) vezetője, Rajiv Shah a Reuters-nek elmondta, minden egyes afrikai agráriumra fordított K+F dollár 25 dolláros hozamot produkált eddig. Vannak olyan országok, ahol ezek a projektek megháromszorozták az eddigi termésátlagot. Ami egyébként rendkívül alacsony a többi földrészhez képest: hektáronként 1 tonna, míg mindenütt másutt 7 tonna körül mozog.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo