Új klímához fejlesztett növényekkel az éhezés ellen

900 millió ember éhezik világszerte, miközben a fejlett országokban megvásárolt ételek 30-50 %-a a szemétben végzi. Ám e pazarlás megfékezése csak az egyik lehetséges alternatíva a 2050-re 9 milliárd főre duzzadó emberiség élelmezésügyi gondjainak orvoslásában. Új, a klímaváltozás zordabb körülményeihez alkalmazkodó növények, talaj nélkül termesztett fajták, takarékosabb öntözés, gondosabb logisztikai szervezés is szükségesek az élelmek egyenlőbb elosztásához.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

40 éven belül legalább 70 %-kal több élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek, mint ma. Hogyan igyekeznek már most e cél felé kisvállalkozók, családok és vállalatok? Az AlertNet erre keresett válaszokat.

  • A nagy metropoliszokban a háztetőkön vagy használaton kívüli szállítókonténerekben is termelnek zöldségeket. Egyre nagyobb a keletje a hidrofón (talaj nélküli) termesztésnek -melynek lehetőségeit a NASA is kutatta-, valamint a helytakarékos, függesztve termesztett növényeknek.
  • A Fülöp-szigeteken új rizsfajtát tesztelnek, mely legalább két hétig képes teljesen a víz alá merülve létezni. A monszun-időszakokban áradásokkal sújtott dél-kelet ázsiai országokban ez a képesség kulcsfontosságú.   
  • Anélkül, hogy mindenütt áttérnének a elöntéses öntözésről a permetezéses öntözésre, nem lesz kivitelezhető az élelmiszertermelés növekedése, csak a vízkészletek visszafordíthatatlan károsodása árán.
  • Afrikában műtrágya használata helyett a talajt termékenyebbé tevő fafajták közé vetik a zöldségeket.
  • Az "egyet fizet kettőt kap" akciók eltörlésével nem ösztönzik a fogyasztót arra, hogy többet vásároljon, mint amennyit megeszik.
  • Egyes országokban a vidéki gazdák mobiltelefonon kapnak szárazság- és árvíz-előrejelzéseket.
  • A nyugati világ tehetős és középosztálybeli polgárainak étrendje is reformra szorul: a túlzott hús- és tejtermék-fogyasztás termőföld-használati vonzata óriási. Egy fontnyi (azaz 0,45 kg.) marhahús létrehozásához 15 fontnyi (6,75 kg.) takarmány szükséges, míg egy kilogramm halhús tenyésztéséhez csak 2 kilogramm haleledel.
  • Az élelmiszernövényekből készült bioethanol betiltása is előbb-utóbb elkerülhetetlen törvényhozói lépés lesz. Legfeljebb az agrárhulladékot (letört szárak stb.) fordíthatnák e célra.
  • A terménytőzsdéken való spekuláció (derivatívák stb.) szintén korlátozni kell majd, mert túlságosan ingadozóvá teszi az élelmiszerárakat.


A "zöld forradalom"

A látványos termény-növekedést elősegítő "zöld forradalom" a hatvanas évek elejétől kezdve 25 év alatt megduplázta az USA gabonatermelését, és új rizsfajtáival Kínában is segített visszaszorítani az éhezést.

A forradalom azonban fosszilis energiákon alapult (energiaintenzív gyártást igénylő nitrongén-alapú műtrágyákon, rovarirtókon stb.). Ezek károkat okoztak az ökoszisztémáknak.

A 21. századi élelmelmezési problémák megoldását környeztbarátabb eszközökkel kell megoldani.

Talaj nélküli növénytermesztés (fotó: NASA)

Afrika: mindannyiunk éléskamrája
A szub-szaharai régióban terül el a Föld megművelhető, ám parlagon hagyott területeinek 50-60 %-a. De amint az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) adataiból kiderül, Afrika 2005-2007 között a világ élelmiszertermelésének csak 4,5 %-át adta. Ez a szám 2050-re 8,6 %-ra ugorhat.
A fejlődés előtt tornyosuló kadályokból van bőven: az afrikai termelők nem jutnak hitelhez, gyakran a meglévő növények magjait vetik el, és szánnak pénzt más fajták vetőmagjainak vásárlására, a vezetékes vízellátás nem megoldott, a nőknek sok helyen nincs földvásárlási jogosultsága – márpedig világszerte a kistermelők 40-60 %-a nő. Afrikában az egyéni gazdálkodók alkotják az agrárium 80 %-át, nem a vállalatok, de a termelőszövetkezet-szerű szerveződések is ritkák.
Az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) vezetője, Rajiv Shah a Reuters-nek elmondta, minden egyes afrikai agráriumra fordított K+F dollár 25 dolláros hozamot produkált eddig. Vannak olyan országok, ahol ezek a projektek megháromszorozták az eddigi termésátlagot. Ami egyébként rendkívül alacsony a többi földrészhez képest: hektáronként 1 tonna, míg mindenütt másutt 7 tonna körül mozog.

Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.
Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben

Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben 

A betegek is pórul járnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo