Kép:sxc

Megjelent az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) éves jelentése a világ élelmezésügyi helyzetéről. „Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a háborúnk az éhezés ellen győzelemre áll”- vélekedett Vladimir Rakhmanin a FAO Regionális Irodájának vezetője a szervezet által szervezett sajtóbeszélgetésen. Mint a szakember kiemelte, még mindig komoly intézkedésekre lenne szükség az éhezés teljes felszámolásához: támogatni kell a kereskedelmet és a gazdasági növekedést, intézkedéseket kel tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

Kevesebb az éhező a világban

A FAO globális jelentése szerint a világon még mindig 795 millió ember éhezik, igaz, ez lényegesen kevesebb, mint az 1990-ben éhező egymilliárdnál is több ember. Ebben a 25 évben a Föld lakossága 1,9 milliárd fővel nőtt, így az éhezők számának csökkenése még szembeötlőbb, 12,9 százalékát adja a bolygó lakosságának, szemben a korábbi 23,3 százalékkal. (Az éhezés különösen kirívó annak fényében, hogy a világszerte megtermelt élelmiszer fele a kukában végzi.)

„Az elmúlt években elért eredmények bizonyítják, hogy lehetséges felszámolni az éhezést, mi lehetünk az első generáció, amely ezt a problémát teljesen megszünteti” – kommentálta a jelentést Jose Graziano Da Silva, a FAO főtitkára. Ugyanakkor vannak még problémák, mint arra a jelentés felhívja a figyelmet, az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek, a gazdasági válság és a sok helyütt tapasztalható politikai instabilitás miatt.

Minőségi éhező a magyar

A jelentés keretében a FAO először készített a mi régiónkra vonatkozó külön riportot. Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint ennek köszönhetően végre tiszta képet kaphattunk a térség élelmiszerbiztonsági gondjairól. „A régióra jellemző különleges problémák, mint a túlsúly, illetve a nem megfelelő táplálkozás tanulságait megkíséreljük a kormányzati programokban, mint az iskolagyümölcs program, megjeleníteni” – hangsúlyozta az államtitkár.

A riport fő üzenete, hogy a régióban szinte minden országban (két ország kivételével) csökkent az éhezés, azok száma, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, a 40 százalékkal csökkent. „A régió minden országában 10 százalék alá csökkent az éhezők aránya, (kivéve Tádzsikisztánt, ahol 30 százalék körüli) és a Kaukázus környéki országokat kivéve 5 százalék alá csökkent ez az arány, így Magyarországon is” – emelte ki David Sedlik a FAO Európai és Közép-Ázsiai Irodájának vezető szakértője. A szakember a Piac&Profit kérdésére hozzátette, hogy középtávon nem aggódik a klímaváltozás miatt csökkenő termésátlagok, vagy a termőföldpusztulás okozta kieső termelés miatt. „Kétségtelen, hogy lesznek a régióban országok, amelyek komoly nehézségekkel néznek majd szembe a klímaváltozás miatt, a kaukázusi, vagy közép-ázsiai területeken, de Európát az elkövetkező években még ez a kérdés nem érinti olyan súlyosan” – vélekedett a szakember, aki szerint az elért eredmények ellenére, még mindig hatmillió ember szenved a régióban az éhínségtől.

Hogy ez Magyarországon pontosan hány embert jelent, azt a szakemberek nem tudták megmondani, a FAO szerint az alultápláltságtól szenvedők aránya nem éri el az öt százalékot (mintegy félmillió ember). Az Eurostat tavalyi adatai szerint Magyarország lakosságának egyharmada, (33 százalék, azaz mintegy hárommillió ember) azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy húsfélét, csirkét, halat vásároljanak maguknak legalább minden második napon. A felmérés szerint ez az arány még magasabb a nyugdíjasok, illetve a nagycsaládosok körében, előbbiek körében az arány 41 százalék, utóbbiak körében közel 46 százalék. Ezt a jelenséget nevezzük minőségi éhezésnek, ami bár nem azonos súlyú a mennyiségi éhezéssel, amikor valaki rendszeresen nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz.

Már nem az éhezés fenyeget, hanem a túlsúly

A FAO szakértői szerint ez a probléma nem csak Magyarországra jellemző: az elmúlt években alapvetően megváltozott az egész térségünkre jellemző élelmiszer-biztonsági helyzet, immár a nem megfelelő táplálkozásból (túlsúly, egészségtelen táplálkozás) fakadó problémák kerülnek előtérbe. Különösen rossz előjel, hogy a táplálkozási problémák hangsúlyosan jelentkeznek a fiatalabb korosztályban, akiknél a táplálkozási problémák növekedési és fejlődési zavarokat okozhatnak.

A FAO szakértői szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felvilágosításra és az oktatásra, különösen az iskolás gyermekek és szüleik körében, ezenkívül diverzifikáltabb mezőgazdasági termelésre kell törekedni, hogy minden területen minél több féle élelmiszer váljék elérhetővé. „Változatosabb étrendre van szükség, különösen a poszt-szovjet és közép-ázsiai országok tekintetében” – hangsúlyozta David Sedlik.

„A megfelelő tápanyagok bevitelének hiánya és az egészségtelen táplálkozás ugyanis komoly gazdasági és szociális hatással jár, nehéz terhet róva az érintett országok egészségügyi rendszerére, ami hosszú távon a gazdasági növekedést is érinti” – vélekedett Eleonora Dupouy a FAO Európai-és Közép-ázsiai Irodájának élelmezésügyi és egészségügyi szakértője.

Tízből hat magyar túlsúlyos

Hogy ez milyen súlyos gondot jelent, azt az az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OÉTI) nemrégiben publikált felmérése mutatja: eszerint Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete. A fiatal nők több mint harmada, a középkorúak kétharmada, az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel küzd. A fiatal férfiak kétötöde, a középkorúak háromnegyede, az idősek több mint négyötöde túlsúlyos vagy elhízott.