Havonta legalább 14,8 kilogramm ételt vagy ételmaradékot dob a szemétbe egy átlag amerikai az ENSZ élelmezésügyi szakértői szerint. Tavaly az USA-ban összesen 33 millió tonna ételmaradék került szeméttelepekre és szemétégetőkbe. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a tojások 23 százaléka, a terményeknek pedig még nagyobb hányada kerül a kukába. És akkor még szó sincs az élelmiszerboltokban, raktárakban és piacokon megromló friss gyümölcsökről és zöldségekről, amelyek a nap végeztével moslékként végzik. Az éttermek és élelmiszer-áruházak is sok zöldséget és gyümölcsöt dobnak el, ha külsejük nem felel meg az elvárásaiknak. A pocséklásban az európaiak sem maradnak el sokkal az amerikaiak mögött. Egy átlagos keresetű ember évente 180 kilogramm ételt hajít a szemétbe a Reuters hírügynökség számításai szerint.
Pazarlási pontok
A témában alapos kutatást végző amerikai Natural Resources Defense Council (Természeti Erőforrás-védelmi Tanács) úgy látja, hogy az élelmiszer-nyersanyagok mintegy 30-50 százalékát nem fogyasztják el, tovább növelve a lakosság pocsékolásának mértékét. Magyarországon például évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer-hulladék.
Az élelmiszerpazarlás több ponton is jelentkezik. A kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során keletkezik hulladék, az általános élelmiszerhiány ellenére. Ha van ellátmány, a rossz útviszonyok miatt összevissza dülöngélő teherautókban nyomódnak össze a termények. A hűtőszekrények hiánya és a magas hőmérséklet is felgyorsítja a romlási, erjedési folyamatot. A fejlett országokban viszont elsősorban a háztartásoknál keletkezik hulladék, többek között a szükségesnél több és nem megfontolt élelmiszervásárlás, az élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása vagy éppen tárolási hiányosságok miatt.
Az Európai Unióban a szemétbe dobott élelmiszer 42 százaléka a fogyasztóktól származik, és az összes vásárolt élelmiszer egynegyede végzi hulladékként. Ezek az adatok még ijesztőbbnek tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a világon naponta mintegy 25 ezer ember hal éhen, miközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. E mennyiség fele egymilliárd ember ellátására lenne elegendő; a statisztikák szerint jelenleg ennyi az éhezők száma a világon. Magyarországon a gyakorlatilag is éhezők számát 100-200 ezerre teszik a szakértők. Minőségi éhező - vagyis aki nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, például húshoz rendszeres időközönként - a magyar lakosság mintegy negyede, 2,5-2,6 millió ember. Szakértők úgy látják, hogy az élelmiszer-gyártási lánc teljes egészét kell fenntarthatóvá kell tenni, vagyis a fogyasztást is. Ha az organikus farm vagy éppen a szalámigyár ökológiai és vegyi lábnyomát sikerült csökkenteni, de termékeiket a felvevőpiacon továbbra sem hatékonyan osztják el, az élelmezési válság éppúgy megoldatlan marad, mint eddig.
Hazai kezdeményezések
Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a témában szemléletformáló programot indított el „Esélyt az ételnek" címmel, ugyanis teljes az egyetértés abban, hogy változás csak a fogyasztók felelősebbé válásával érhető el. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén - ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti - csökkenteni lehetne a rászorulók számát. A tudatosabb vásárlás, a tárolással kapcsolatos információk vagy éppen a maradékok felhasználására ötleteket adó receptek olyan apróságok, amelyek hatalmas változást jelenthetnek az élelmiszer-hulladék csökkentésében.
Nem ez az egyetlen hazai kezdeményezés. A Pet it néven, önkéntesek által indított mozgalom a valódi, az éttermek konyháján keletkező, használhatatlannak tűnő ételmaradékoknak keresett további felhasználási lehetőséget. A kezdeményezés célja, hogy a helyi éttermek konyhai maradékai eljussanak a közelben lakók háziállataihoz, ezáltal csökkentve a környezet és a gazdik pénztárcájának terhelését. A mozgalomban részt vevő éttermek vállalják, hogy a konyhájukon keletkezett vagy az oda visszakerülő maradékot különböző, a maradék fajtájától függő feliratú, dátummal ellátott, környezetbarát dobozokba rakják, amelyek az étteremben vagy az étterem előtt felállított zárt hűtőbe kerülnek. Innen a gazdik ingyen elvihetik a nekik tetsző, kedvencük szeretett eledelét tartalmazó dobozt, amit aztán gondosan elmosogatva az étterem újrafelhasználásra visszavár. A mozgalomhoz már csatlakozott is az első étterem, a budapesti Manga Cowboy! A további éttermek mellett támogatók jelentkezését is várják a közösségi projektek megvalósításának terepet adó Creative Selector interntes oldalon. Az induláshoz kitűzött 600 ezer forintnyi összeget a napelemes hűtők és dobozok beszerzésére, valamint oktatási feladatokra szeretnék fordítani.
Uniós problémák
A projekt vezetője, az OS Kantine alapítója, Nemes Attila a Piac & Profit kérdésére elmondta, hogy az Európai Unió hulladékkezelésre vonatkozó irányelve csak az élelmiszermaradék emberi fogyasztását vagy takarmányként való felhasználását tiltja. A magyar hatóságoktól kértek, de nem kaptak állásfoglalást a kezdeményezéssel kapcsolatban. Fontos azonban leszögezni, hogy a maradékok kizárólag saját felelősségre, díszállatok etetésére használhatók fel, és azokat felhasználás előtt hőkezelni kell. Ami az adott napon nem fogy el, végképp a szemétbe kerül.
A kezdeményezés iránt érdeklődnek Berlinből és Amszterdamból is, mivel az éttermi hulladék felhasználása Európa-szerte problémát okoz. Angliában vannak működő próbálkozások, az ottani, az európai átlagtól eltérő szabályozásnak köszönhetően az éttermek (fel nem szolgált) maradékokkal hajléktalan embereket is elláthatnak.
