A divatipar a világgazdaság GDP-jének két százalékát adja, az éves globális üvegházgáz-kibocsátásnak viszont 10 százalékáért felel, s ezzel a legszennyezőbb ágazatok egyike. Az öltözködés nem opcionális, fakultatív tevékenység. Bolygónk minden polgára résztvevője a ruhaiparnak, és így előidézője a környezetszennyezésnek. A kelmék megmunkálása és festése irdatlanul nagy mennyiségű víz- és vegyianyag-felhasználást igényel.

Bea Johnson, az extrém módon minimalista fogyasztói magatartás szószólója 2008-ban kötelezte el magát a környezetbarát életvitel mellett. Könyve, a Zero Waste otthon magyarul is megjelent, a bemutatón beszélgettünk a fenntartható háztartás gurujával.

Egyre tudatosabban vásárolnak online a magyarok: a hírleveleken, közösségi médián és árösszehasonlító oldalakon keresztül figyelik az akciókat és naprakész információkkal rendelkeznek arról, mikor érdemes vásárolni. Ezt mutatja az is, hogy az idei Black Friday a korábbinál is nagyobb figyelmet kapott, amit a kereskedők is megéreztek. Az e-kereskedők várakozása szerint december első fele és január is erős hónap lesz számukra.

A hazai kis-és középvállalatok 46%-a semmilyen módon nem védekezik az árfolyamkockázatokkal szemben, 61%-uk a következő évben sem tervezi az ilyen jellegű pénzügyi szolgáltatások használatát. Ez derült az egyik nemzetközi átutalási intézmény friss kutatásából. A szolgáltatásokat igénybe vevők mintegy harmada ugyanakkor azért döntött a biztosítás mellett, mert saját bőrén tapasztalta meg a pénzügyi veszteséget.

Ma már a sarki boltban is a világ minden tájáról érkező termékekkel találkozhatunk, a nagy áruházakban pedig kifejezetten szeretünk a nemzetközi részleg különlegességei között válogatni. Azonban ezek az áruk nagyon hosszú utat tettek meg idáig: el –és előkészítőik sokszor a harmadik világ szegénységében tengődve állítják elő a nyugaton aztán felárazott termékeket.

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének közreműködésével megjelent friss jelentés szerint 129 milliárd forint volt a bojkottok értéke az elmúlt 12 hónapban.

Mintegy 7,5 százalékkal nőtt a magyar vállalatok beszerzési volumene az első negyedévben a Táblázat.hu friss elemzése szerint. A közel 14 milliárdos forgalmat bonyolító b2b piactér adatai alapján a következő hónapok is a bővülésről szólnak majd. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar vállalatok egyre kevésbé a beszerzési ár alapján döntenek.

Bár a hulladékcsökkentésben fontos szerepe van a szabályozásnak, nem kérdés, hogy mekkora jelentősége van a lakosság fogyasztási szokásainak. Ha szembesülünk vele, mennyire terheljük mi magunk a környezetet minden egyes nap, talán rászánjuk végre magunkat a változtatásra.

Közös regionális petíciót indított a Tudatos Vásárlók Egyesülete és cseh, lengyel, szlovák és máltai partnerei, amelyben fairtrade termékeket kérnek a legnagyobb szupermarket láncoktól.

Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-veszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes, korlátozott erőforrások pazarlását is jelenti. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága határozott állásfoglalást akar elérni az ügyben.

A szerelmesek ünnepe környezetvédelmi szempontból minden, csak nem romantikus. Minden ünnep rengeteg szemetet termel, de a szerelmesek napja különösen. Még a sok rózsa is árt a környezetnek.

A karácsony a finom ételekről is szól – a finom ételek viszont sajnos sok-sok élelmiszer-hulladékot is jelentenek. Ételt senki nem szeret kidobni, az etikai problémák mellett ráadásul a környezetet is súlyosan terheljük vele.

Sok rémhírt hallunk arról, hogy a csoki elsődleges összetevője a kakaó ára az egekbe szökik, mert az éghajlatváltozás veszélyezteti a termelését. Valójában viszont sokkal inkább a méltatlan munkakörülmények miatt vannak és lesznek komoly problémák - írják a Természetvédők Szövetségének szakértői.

Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Több mint 80 országban érhetők el táplálkozási jó tanácsok, ajánlások, többek között Magyarországon is.

Nem a világot kell megmenteni, hanem magunkat önmagunktól – mondta Novák Péter a Médiaunió idei, környezetvédelmi témájú kampányának nyitó sajtótájékoztatóján. A társadalmi összefogásban elkészülő kampány idén a tudatos fogyasztásra, második körben pedig az újrahasznosításra fókuszál majd.

Egyes fogyasztók egyenesen cikinek kiáltják ki, ha valaki figyel arra, hogy etikus termékeket fogyasszon - állítja egy tanulmány. De mi áll a háttérben és mit tehetünk ellene?

Rossz hír: egy friss tanulmány szerint a fogyasztók direkt nem akarnak tudni arról, hogy mennyire készülnek etikusan kedvenc termékeik. Valójában viszont csak energiát nem fektetnek abba, hogy megtudják.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mozgó piac program, ennek értelmében közösen vállalják a kistermelők, az őstermelők és a családi gazdaságok értékesítési lehetőségeinek elősegítését, valamint a rendezett piaci viszonyok megteremtését.

Életünk alapszabályának a fenntarthatóságnak kellene lennie - nyilatkozta az mta.hu-nak Amano Hirosi Nobel-díjas japán fizikus, a budapesti Tudományos világfórum egyik kiemelt előadója.

A környezetbarát vásárlás egyik legfontosabb eleme a keletkező hulladék csökkentése. Ennek érdekében kiváló megoldás a "lédig" élelmiszerek vásárlása. A csomagolásmentes üzletekben olyasmit is vehetünk otthonról hozott edényben hazaszállítva, amit máshol nem. Végre már Magyarországon is.

Karl-Johan Persson, a H&M vezérigazgatója szerint társadalmi katasztrófához vezet, ha meg akarjuk menteni a bolygót. Sokak szerint veszélyes üzenet fogyasztásra buzdítani, hisz mást kéne tenni a katasztrófa ellen.

A fenntarthatósággal egyes kritikák szerint a „kényelmetlenség kora” jönne el. De kutatások alapján az átlagfogyasztásunk 30%-ával is jó körülmények közt élhetnénk. A jelenlegi rendszerünk azonban nem ismeri a kevesebb kategóriát, ezen azonban változtatni kell. De az emberek csak akkor lesznek elkötelezettek a fenntarthatóság mellett, ha mellé felvesszük a társadalmi egyenlőség és igazságosság témáját is.

Egyre több olyan étterem van ma Magyarországon, amelyek számára fontos cél, hogy friss, szezonális és lehetőleg helyi termelőktől származó alapanyagokból főzzenek. Számos akadály hárul azonban eléjük, melyek miatt ezt nem tudják maradéktalanul érvényesíteni.

Az átlag magyar rosszul dönt a hitelfelvételnél és összességében kb. 1,2 millió forintot veszít egy átlagos 7 millió forintos hitelen. És ezért már kizárólag a rossz döntések okolhatók.

3 hónap alatt annyi energiát, vizet és élelmiszert spóroltak meg az Ökokör programban részt vevők, valamint annyival csökkentették a hulladékukat, amennyi egy társasház 3 havi fogyasztása.

Az irodai működésnek tulajdonképpen mindegy egyes elemén lehet takarékoskodni, ha jobban megnézzük. A folyamatos, apró változtatásokkal pedig végül jelentős megtakarítást is elérhetünk. Ehhez pedig elsősorban az agyunkra van csak szükség - hogy átgondoltan tegyük amit teszünk.

Gondot jelent összehasonlítani a különböző címkéket, mert azok nagyon eltérő mennyiségű és minőségű információt rejthetnek, illetve nagyon eltérő odaítélésük módja. Az eligazodáshoz nyújt segítséget a Tudatos Vásárlók Egyesülete termékcímke-adatbázisa.

Negyvenezer fogyasztó írta alá a világ minden tájáról azt a petíciót, amely a kereskedelmi láncok tisztességtelen forgalmazói magatartásának szigorúbb szabályozását követeli.

10-ből mindössze alig 1 magyar vásárló (8,8%) ismeri az FSC embléma pontos jelentését, vagyis azt, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott termékek fa alapanyaga felelős erdőgazdaságból és egyéb ellenőrzött forrásból származik.

Ételmegosztó internetes portál indult Ausztriában azoknak, akik nem szeretik kidobni a feleslegessé vált, de még használható élelmiszereket, illetve azoknak, akiknek jól jön egy doboz joghurt, egy fél doboz tojás vagy egy csomag hagyma. Ez igen fontos kezdeményezés, mivel a fejlett gazdaságokban a megtermelt élelmiszer mintegy fele a szemétbe kerül és ennek a hulladéknak a fele is elég lenne ahhoz, hogy megszüntesse az éhezést a világban.

A pénzügyi intelligencia az a készség, amit szinte senki nem tanult az iskolában, ennek ellenére a legtöbb ember mégis minden ismeret híján próbálja meghozni a pénzügyi döntéseit. Ha az emberek tömegesen így viselkednének az oktatásban vagy az egészségügyben is, már minden szakértő anarchiát kiáltana. Szakértőnk segít, mi is a pénzügyi intelligencia.

Bár sokat kellett várnunk rá, azért szerencsére idén is ideért hozzánk a tavasz. Ilyenkor pedig sokan jobban kinyitják a fülüket, mikor egy újfajta, a nyári bikiniszezonra hatékonyan felkészítő étkezési formáról hallanak. Mi azonban a szénhidrátdiéta helyett egy másfajta táplálkozást ajánlunk: a csökkentett szén-dioxid-kibocsátású, vagyis „low-carbon” diétát. S bár hirtelen fogyást nem ígérhetünk, azt igen, hogy mind egészségünk, mind pedig környezetünk profitál majd az új étkezési szokások bevezetéséből.

Ha ország lenne az IT-szektor, összkibocsátásával a világ ötödik legnagyobb légszennyező államának felelne meg. Nincs már olyan világmárka, amely megengedhetné magának, hogy ne komolyan a környezettudatos fogyasztók elvárásait. Tiltakozásaik és bojkottjaik idén az Apple-t is rávezették arra, hogy zöldebbé tegye gyártási folyamatait.

Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.