1,2 millió ember, a felnőtt lakosság 17%-a, bojkottált valamit ez elmúlt 12 hónapban. A konkrét termékeket elutasítók legnagyobb része élelmiszert vagy háztartási és vegyi árut – alkoholos italt, tejterméket, húst vagy feldolgozott húskészítményt – bojkottált. A bojkottálók egy év alatt átlagosan 154 447 forintot nem költöttek el, illetve más termékre/szolgáltatásra vagy máshol költötték el azért, mert etikai, elvi kifogásai voltak bizonyos termékkel, bolttal/boltokkal, szolgáltatóval/szolgáltatókkal kapcsolatban. Ezen belül megközelítőleg azonos arányban bojkottáltak az emberek termék(ek)et (10,4%), üzletet (8,7%) vagy szolgáltatót (7,2%).

Kép: Tudatos Vásárlók Egyesülete

A bojkottal nagyjából azonos arányban élnek a férfiak (52%) és a nők (47%), viszont lényeges különbség látszik a gyermekesek (32%) és a 18 év alatti gyermeket nem nevelők között (68%). A gyereket nem nevelő fogyasztók hajlamosabbak bojkottálni.

Ami az életkort illeti, legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály, legkevésbé az 50-59 éves korosztály bojkottál elvi okokból. Végzettség tekintetében a gimnáziumi vagy szakiskolai érettségivel rendelkezők élnek leginkább ezzel a lehetőséggel (45%). Ha a háztartások jövedelmét nézzük, a bojkottálók legnagyobb része (28%) havi 200 001-320 000 forinttal, a legkevésbé bojkottálók viszont ennél nem kevesebb, hanem több, 320 001-410 000 forintból gazdálkodnak.

Az átlagos magyar bojkottáló 30-49 éves, 18 évesnél fiatalabb gyermeket nem nevelő, középfokú végzettségű, megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban élő férfi - olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.

A bojkottra vonatkozó adatokat a GfK mérte meg a 2017 áprilisában megjelent, első Tudatos Vásárló Piaci jelentés 2014-2016 számára. Az Európában is ritkaságnak számító jelentés azt becsüli meg, hogy mekkora vásárlóerőt képviselnek a tudatosan meghozott fogyasztói döntések. A jelentés 2014-2016 között vizsgálta a tudatos vásárlói döntések, ezen belül a szándékos nem vásárlás, azaz a bojkott gazdasági erejét Magyarországon. A bojkottokon kívül a tudatos vásárlás piaci mértéke 1014 milliárd forint volt 2014-2016 között.

Az idén először megjelenő Tudatos Vásárló Piaci Jelentés azoknak a naponta meghozott vásárlói döntéseknek a piaci értékét becsüli meg, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. A jelentés az ökológiai lábnyomunkra legnagyobb hatással bíró élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidőt, valamint az értékalapú pénzügyek és bojkottok területén vizsgálta. A jelentés három szervezet: a fenntartható, etikus fogyasztásért 15 éve dolgozó Tudatos Vásárlók Egyesülete, Magyarország első értékalapú közösségi bankja, a MagNet Bank és a GfK Piackutató Intézet együttműködésében jött létre.