Már 2010-ben vállalták a nagy élelmiszeripari és kozmetikai márkák, hogy kiiktatják az erdőirtó beszállítókat az ellátási láncukból, de műholdak híján ezt képtelenség volt kivitelezni. A Wilmar International 2019-ben végére végre-valahára megvalósítja az erdők műholdas monitorozását és zéró toleranciát ígér az égetéssel erdőket irtó, majd helyükön olajpálmafákat termesztő alvállalkozók ellen.

A legnagyobb élelmiszeripari és FMCG-világvállalatok sorakoztak fel a Loop-projekt mögé, melyben visszagyűjtik az ételeshordókat, krémestubusokat, italospalackokat, kitisztítják és újból használják, termékkel megtöltve azokat. Öt világvárosban vezetik be az új szolgáltatást 2019-ben és 2020-ban. De a rendszer akkor terjedhet el globálisan, ha az Amazon és más nagy kereskedelmi cégek is felvállalják a módszert.

Fogyasztóként mindennap a pénztárcánkkal „szavazunk” egy zöldebb világ mellett vagy éppen ellene. Minden vásárlásunknak, tranzakciónknak, beszerzésünknek van karbonvonzata, ideje hát klímatudatosan élni és fogyasztani. Erre adott ötleteket az CEU-n Ürge-Vorsatz Diána professzor és Nagy Réka, az Ökoanyu blog írója, számos könyv szerzője.

„Finomabb, mert magyar”. „Megbízhatóbb, mert kistermelőtől származik”. „Nincs benne semmi mesterséges, tehát egészséges”. Bizonyára mindenki hallotta már ezeket a bölcsességeket, amelyeket azonban néha jobb fenntartással kezelni.

Bár a magyar vásárlók többsége tudatosnak vallja magát, csak egy szűk többség tölti ezt meg tartalommal a való életben. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetet, de saját pénztárcájukat is kímélhetnék.

A vállalatok ökológiai tudatosságának annyi aspektusa van, és ezekről annyi adat forog már közkézen, hogy nehéz őket összevetni. Egy amerikai platform az ezer legnagyobb amerikai vállalat környezettudatos gyakorlatait veti össze a laikusok számára is érthető vizualizációs technikákkal.

Okoskütyük, robotporszívó és vezeték nélküli fejhallgató voltak a tavalyi év legnépszerűbb termékei a kínai webáruházakból vásárló magyarok körében - derült ki a Rendeljkínait.hu platformcsalád felméréséből. A kínai termékek rendelői 30 éven felüli férfiak, akik átlagosan 10 és 100 ezer forint között rendelnek évente.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének közreműködésével megjelent friss jelentés szerint 129 milliárd forint volt a bojkottok értéke az elmúlt 12 hónapban.

Az idei első negyedévben javuló fogyasztóvédelmi tájékozottságot és a panaszok számának növekedésében is megmutatkozó erősödő fogyasztói tudatosságot, ugyanakkor kissé csökkenő bizalmat jelez a Fogyasztóvédelmi Index – számol be a mutatót kidolgozó CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó.

Egész Európában ritkaságszámba menő beszámoló jelenik meg a Föld Napjára: végre Magyarországon megbecsülték a tudatos vásárlás piacát. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát” - összegez a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése.

A magyar nők tudatosan vásárolnak szépségápolási cikkeket, a többség havonta minimum 2500 forintot költ kozmetikumokra, míg a döntésnél a termék ára, illata és az összetétele, valamint a különböző jelzések számítanak fontos szempontnak – derült ki  a CD német kozmetikai gyártó és az NRC piackutató cég közös felméréséből.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik. Ezt a hulladék mennyiséget könnyen ki tudnánk iktatni az életünkből, csak tudatosabban kell átgondolnunk, mi az, amire valóban szükségünk van, amit ténylegesen használunk, és elfogyasztunk.

A cunamiként érkező technológiai változásokból a kereskedelem sem maradhat ki. A webes értékesítés már szinte alap, már a mobilvásárlás sem nagyon kérdés. De a technológia még az olyan egyszerű dolgokat is átalakíthatja, mint egy sima blokk.

Az emberek nagy része nem is gondolja át, mit ajándékoz. Legrosszabb esetben arra sem jut idejük, hogy egyáltalán ajándékot vegyenek, csak készpénzt tesznek egy borítékba.

November utolsó péntekje a kereskedelem számára egyike az év legfontosabb napjainak - legalábbis pár éve. A "fekete péntek" a karácsonyi vásárlási szezon kezdete, az őrült akciók és mániákus vásárlás napja. Erre válaszul pedig a túlzó fogyasztás ellen küzdő, hivatalos "Ne vásárolj semmit" nap is.

Gondot jelent összehasonlítani a különböző címkéket, mert azok nagyon eltérő mennyiségű és minőségű információt rejthetnek, illetve nagyon eltérő odaítélésük módja. Az eligazodáshoz nyújt segítséget a Tudatos Vásárlók Egyesülete termékcímke-adatbázisa.

10-ből mindössze alig 1 magyar vásárló (8,8%) ismeri az FSC embléma pontos jelentését, vagyis azt, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott termékek fa alapanyaga felelős erdőgazdaságból és egyéb ellenőrzött forrásból származik.

Amellett, hogy finom, segít az emésztésben, élőflórát és probiotikumokat tartalmaz, védi a bélbaktériumokat, egyszóval egészséges – gondolják sokan a gyümölcsjoghurtról. Tényleg így van?

Az elmúlt ötven évben Amerikában a bevásárlóközpontok közösségi helyekből a régi vásárlói szokások emlékhelyeivé változtak át. Úgy tűnik, mégsem a bevásárlóközpontoké a jövő?

Vajon mennyire tudja a vásárló fenntartható működésre ösztönözni a vállalatokat? A tapasztalatok szerint egyre inkább: egyes termékek bojkottja több ízben is befolyásolta gyártóikat.