Egy magyar származású feltaláló-vállalkozó lehet, aki megmenti a világot a műanyagszeméttől. Ahogy azt cikkünk előző részben megírtuk, az élelmiszereket, kozmetikai és más fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok nagyvállalatai már nagyon is tisztában vannak vele, hogy a vásárlóknak bűntudata van az irdatlan mennyiségű műanyag-csomagolás miatt, mert az a tengereinkbe kerül, és mikroplasztikdarabokként összetörve szennyezi az élővilágot.

Tom Szaky, a Loopot kiötlő üzletember, a TerraCycle vezérigazgatója szerint az az alapvető probléma, hogy a jelenlegi szisztémában a csomagolás sorsa nincs a termékgyártók kezében. Nem az FMCG-cégeken vagy az élelmiszeripari vállalatokon múlik, hogy a vásárló mit kezd otthon a műanyag tubusokkal, flakonokkal, palackokkal és dobozokkal. Ezért a legolcsóbb anyagokból gyártják le ezeket.

De ha a csomagolás többször használatos, vagyis visszajut a fogyasztótól a termék-előállítóhoz, mert begyűjtik, akkor a vállalatok azt már hosszú távú céges vagyonként kezelhetik, aminek az értékét egy nap majd amortizálhatják.

Ebben a szcenárióban a cégeknek érdekükben áll a legjobb matériákból, magas minőségen előállítani a csomagolásokat.

Újrahasználat: hányszor is?

A Loop célja az, hogy százszor lehessen használni minden műanyag csomagolást. Amikor már elhasználódtak, a TerraCycle feldolgozza őket. A másik cél az, hogy előbb-utóbb boltokban is lehessen Loop dobozokat, tubusokat, palackokat vásárolni.

Mivel Amerikában egyelőre csak New Yorkban lesz elérhető az új szolgáltatás, a Nestlé például a nyugati partról szállítja kaminokkal a termékeket a keleti partra. Ez persze megnöveli a szolgáltatás ökolábnyomát. De ha bejön a projekt, és lábra kap a piacon, a Nestlé kész a releváns piacok közelében megoldani a csomagolást és a logisztikát, hogy megvalósuljon a kis hatótávolságú, kisebb légszennyezéssel járó szállítás.

Kockázatok & kérdőjelek

A termékek árai nagyjából hasonlóak, mintha az áruházakban vásárolnák meg azokat a fogyasztók, érvel Szaky. (Ez alighanem eufemizmus arra, hogy legfeljebb egy kicsit drágább néhány árucikk.)

Két nehézség azonban nyilvánvaló:

• Az újrahasználatos, újra feltölthető csomagolások minden egyes darabjáért depositot, azaz letétet kell fizetni. Egy coca-colás palacknál ez 25 dollárcent (70,8 forint), egy Pampers pelenkadoboznál 47 dollár (13 310 forint). Sokaknak nincs pénzük ilyen összegeket kiadni. (Ha az ember kilép a programból, visszakapja a letétet. Még a sérült csomagolásokért is visszajár a pénz. Csak akkor tartja meg a Loop a letétet, ha valamelyik csomagolást nem szolgáltatta vissza az ügyfél.)
• A vásárlónak még egy online kereskedelmi platformon kell regisztrálnia, azon túl, hogy már kismillió ilyen platformon van jelen. Szaky persze tisztában van vele, hogy mindenki már százezerféle jelszóval rendelkezik egy rakás webáruházban, és arra kérni bárkit, hogy még bővítse a kört, nagy kérés.
• A részt vevő márkák némelyike újratervezte csomagolásait, hogy azok alkalmasak legyenek akár száz alkalommal történő használatra és átmosásra. Ennek költsége dollármilliós nagyságrendű. A Nestlé például tizenöt alkalommal módosított a projekt számára tervezett jégkrémdobozán. Kellően nagy cégek engedhetik meg maguknak a csomagolásaik átalakítását.
• A márkáknak fizetniük kell a Loopban való részvételért. Szaky a CNN-nek nem árulta el a pontos összeget, de annyit elmondott, hogy néhány százezer dollárnyi összeg. (Százezer dollár 28,34 millió forintnak felel meg.)
• A rendszer akkor tehet szert globális kiterjedésre, ha Jeff Bezos is úgy dönt, hogy az Amazon részt vesz benne. (Talán ha a tudatos vásárlók nyomást gyakorolnának Bezosra ez ügyben, akkor gyorsan megtörténhetne az átállás.)

A májusi, kísérleti jellegű indulás kétesélyes. A fentebb említett kihívások miatt kudarcba is fulladhat a program, ezért a Looppal együttműködő márkák nem is annyira arra kíváncsiak, hogy a fogyasztók esetleg többet vásárolnak-e úgy, hogy tudják, nem szennyezik a csomagolásokkal a környezetet, hanem hogy tényleg képesek lesznek-e rászoktatni magukat extra erőfeszítésekre – összegyűjteni a csomagolásokat, kihívni a futárt; a sokadik e-kereskedelmi platformon való regisztrálásról és a letéti díjak leperkálásáról nem is beszélve.

Ha Szaky számításai bejönnek a Looppal, akkor 2019 fordulópont lehet az emberiség „plasztiktörténelmében”.

(CNN)